Megalakulásának 26. évfordulóját ünnepelte pénteken a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége. Ez alkalomból szentmisét szolgáltattak a Szent Mihály Arkangyal ferences rendi templomban, majd a párt székházában volt fogadás. Az ünnepségen részt vett Miro Kovač horvát és Ivica Dačić szerb külügyminiszter is.
A szerb kormányfőt képviselő Dačić elégedettségének adott hangot, hogy ismételten Szabadkán járhat, ahol néhány hete írta alá a szerb kormányfő és a horvát államfő a két ország viszonyainak előmozdítását célzó határozatot.
A szerb külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a két ország még 2004-ben lefektették a jogi kereteket a kölcsönös kisebbségvédelemre vonatkozóan, ezt a dokumentumot pedig mindkét ország parlamentje ratifikálta.
Kiemelte, egy megállapodás léte önmagában még nem elegendő a kívánt állapotok eléréséhez, ezért mindenképp pozitívan értékelte, hogy hosszú idő elteltével mindkét oldalon elegendő politikai akarat alakult ki ahhoz, hogy megkezdődjön a politikai párbeszéd a legfelsőbb szinteken, amely az elmúlt években szemmel láthatóan mélyponton volt.
Dačić arra is kitért, hogy Szerbia tiszteletben tartja a tényt, hogy az itteni horvát kisebbség szoros kapcsolatban áll anyaországával és hogy sikeresen harcol saját politikai céljaiért, őrzi saját identitását, kultúráját, hagyományait és hitét. Szerinte a szerb-horvát viszonyrendszerben az egyik legfontosabb a gyakori találkozás, eszmecsere, megismerkedés a két ország kisebbségeinek problémáival.
- Szerbia őszintén üdvözölte Horvátország uniós taggá válását és kifejezetten értékeljük, hogy jóváhagyták Szerbia számára a 23-as és 24-es csatlakozási fejezetek megnyitását. Üdvözöljük azt is, hogy Szerbia technikai segítséget kap a horvát külügyminisztériumtól és hogy intenzív együttműködés zajlik az IPA programok megvalósítására vonatkozóan. Bízunk benne, hogy Horvátország támogatása pozitív hatással lesz a határ menti szerbiai önkormányzatok fejlődésére, ahol elsősorban a mezőgazdaság fejlesztése élvez prioritást – mondta.
Miro Kovač arról beszélt, hogy Horvátország nagy hangsúlyt helyez nemzettársaik jogainak védelmére szerte a világban és reményét fejezte ki, hogy a nemrégiben aláírt határozat a gyakorlatban is megvalósul.
- A horvát kisebbség jogait érvényesítheti a Horvát Nemzeti Tanácson keresztül, illetve a Vajdasági Horvátok Művelődési Intézete által, emellett a horvát nyelv néhány községben hivatalos használatban van, illetve, ha nehézségek mellett is, de horvát nyelvű oktatás is folyik. Mi azt szeretnénk, hogy miként a szerb kisebbség rendelkezik három szavatolt képviselői hellyel a horvát Száborban, ugyanígy a szerbiai horvátoknak is legyenek szavatolt parlamenti helyeik – emelte ki a horvát diplomácia vezetője.
A másik téma, amit Kovač kiemelt, a háborús bűnök kezelésére vonatkozott. A horvát fél azt szeretné, ha Szerbia sürgősen módosítaná az univerzális illetékességet szabályozó törvényt, illetve úgy általában a két országnak intenzívebben kell foglalkoznia a háborús múlt nyitott kérdéseivel.
- Horvátország aggodalommal kíséri a háborús bűnökre vonatkozó bírósági pereket. Szerbiának nyilatkoznia kell arról, hogy honvédőinkre ne vonatkozzon ennek a törvénynek a hatásköre. Ezt a törvényt módosítani kell, ha Szerbia az EU tagja akar lenni – mondta.
