Magyarként maradtak meg

A hétvégén tartották meg Torda legnagyobb és legfontosabb rendezvényét, a falunapot és a templombúcsút, melynek keretében megemlékeztek a falu újratelepítésének 250. évfordulójáról is. Tordát már a XIII. és XIV. századi dokumentumok is településként emlegetik, sőt a Mercy-féle térképen is szerepel. A területen egymást váltogatták a lakott és a lakatlan időszakok, jártak erre a tatárok és a törökök is. Dobai János, a tordai helyi közösség tanácselnöke elmesélte, hogy a hosszú távú letelepedést gátolta a vidék mocsaras jellege is, amit csak Mária Terézia uralkodása idején csapoltak le.
– Az első írásos emlékeink 1776-ból maradtak fenn, amelyek alátámasztják, hogy ez a Torda már az a Torda, amelyet már a mai értelemben vett településként tartunk számon. Akkor települt be az első 120 dohánytermesztő család Szeged és Makó környékéről. A folyamat egészen 1798-ig tartott, amikor is a falu megkapta a Torda Szerződéses Település nevet. Az első templom és iskola 1803-ban épült fel, ami a mai helyi közösség épülete és a piactér között helyezkedett el. A mostani templom 1848-ban épült meg. A szabadságharc idején felgyújtották a tornyát, sőt az itt élők házait is, ezért a lakosság visszamenekült Szegedre és környékére. Csak négy-öt évvel később tértek vissza, amikor jelezték nekik, hogy a terület ismét biztonságos. A telepesek újjáépítették lerombolt házaikat, és rendbe hozták a templomot is – mondta Dobai János.

MEGŐRIZNI ÉS ÁTADNI
A tanácselnök kitért arra is, hogy a magyarlakta szórványtelepüléseken minden évforduló sokat jelent az adott közösség élete és megmaradása szempontjából. Emlékeztetett arra, hogy Torda esetében az ünneplés már januárban, a Tordai Művelődési Napok keretében megkezdődött, ám mivel a falunap és a templombúcsú a közösség legfontosabb és legnagyobb ünnepe, úgy döntöttek, hogy erre az időszakra összpontosítják a központi programokat.
‒ A történelem viharai nem kíméltek bennünket: a település életében nyomot hagyott a szabadságharc és a világháborúk időszaka is. Számunkra az a legfontosabb, hogy minden kihívás és nehézség ellenére itt maradtunk – polgáraink pedig erőt merítve elődeink szívósságából és kitartásából, megőrizték a rájuk bízott örökséget és magyarként maradtak meg a szülőföldükön. A mi célunk ugyanez: megőrizni és méltóképpen átadni a következő nemzedéknek a hagyományainkat és értékeinket – közölte. 
AZ EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN
A tordaiak számára az ünnep nemcsak ünnep kell, hogy legyen: eredményeket is fel kell mutatni – vallja a tanácselnök.
‒ Tavasszal befejeztük a kultúrotthon teljes felújítását, valamint a civil szervezetek otthonában a belső terek tatarozását. Jelenleg kisebb-nagyobb munkálatok zajlanak az iskola környékének a rendezésére. Hamarosan megkezdjük az egészségház épületének renoválását. A közeljövőben rendezzük a járdákat a központban, és leaszfaltozunk egy utcát is – sorolta a tanácselnök.

KÖZÖS HÁLAADÁS
Tordán az első nádfedeles templom és az iskola 1803-ban épült fel, ami azt jelenti, hogy a településen több mint 220 éve folyik egyházi élet és oktatás. A Nepomuki Szent János vértanúról elnevezett plébániatemplom felépítését gróf Pejácsevich Péter rendelte el. Az új templomot a tordai születésű Mihailovics József püspöki titkár szentelte fel. Ft. Masa Tamás tordai plébános elmondta, hogy tavaly heten vették fel a keresztség szentségét, három pár kötött házasságot, és tizenkilenc elhunytat kísértek el az utolsó útjára. Hozzátette, hogy 49 gyermek járt hittanórákra, három harmadikos lett elsőáldozó, tizennyolcan részesültek a bérmálás szentségében, a vasárnapi szentmiséken pedig átlagosan 47 hívő vett részt. 
‒ A tordai közösség számára az idén egy külön kegyelmet jelent, hogy együtt ünnepelhetjük a falu újjátelepítésének 250. évfordulóját a templombúcsúval. Fontosnak tartom, hogy amíg élünk, a Jóisten vezessen bennünket egységben, szeretetben, békességben, és hogy megőrizzük hitünket. Ugyanazt kívánom mindenkinek, mint amit a püspök atya kívánt mindenkinek a szentbeszédében: legyen ez a közösség hitében, nemzeti öntudatában, kultúrájában, hagyományaiban gyümölcsöző és virágzó közösség – közölte Ft. Masa Tamás.
ÚJ EMLÉK TORDÁRÓL
A szentmise után megkoszorúzták az első telepesek emlékkeresztjét, majd a kultúrotthonba átvonulva Mezei Zsuzsanna, a Tordaiak Klubjának elnöke bemutatta Falba épített, kőbe vésett és fénybe zárt emlékezet című kiadványát, amely Torda újratelepítésének 250. évfordulója kapcsán született meg.
‒ Ez egy rendhagyó összefoglaló Torda múltjával kapcsolatban. Először felkerestem azokat a házakat, amelyek a múlt században épültek, és már elhanyagolt állapotban vannak – és én ennek az állapotnak a szépségeire hívtam fel a figyelmet. Nem találtam két egyformán díszített ajtót, sem ablakot. Akik ezekben a házakban éltek, már elhunytak, ezért a következő fejezetben a síremlékeiket örökítettem meg, főleg a képeket fotóztuk. Nagyon beszédesek ezek a képek, mert tartást sugároznak, árulkodnak az asszony és a férfi családban betöltött szerepéről. Az utolsó fejezethez a tordaiak segítségét kértem. Több mint 500 képet gyűjtöttünk össze a település múltjáról, közösségi és családi eseményeiről, amelyek bepillantást engednek a tordaiak legfontosabb pillanataiba. Ezt 14 témára osztva mutattam be. Fontosnak tartottam a templomot bemutatni, mivel annak belső terére már csak az idősek emlékeznek, valamint az iskolai osztályokat is, mert akkor még népesebbek voltak az osztályok – fejtette ki Mezei Zsuzsanna.
A HAGYOMÁNYT ÉLTETIK
Farkas Éva, az Orgonavirág Hagyományápoló Csoport elnöke elmondta, hogy a szombati rendezvény már-már elképzelhetetlen lenne a hagyományos csirkepaprikás-főzőverseny nélkül, amelyre mintegy 50 csapat nevezett be.
‒ Azért döntöttünk a csirkepaprikás mellett annó, mert Tordán a szombati ebédek elképzelhetetlenek lennének e nélkül az étel nélkül, mivel arra nem kell annyira odafigyeli. Míg az ebéd fől, az asszonyok takaríthatnak, készíthetik elő a vasárnapi ebédhez valót. Ez a hagyomány erre kötelez bennünket. A csirkepaprikásnak a fő jellegzetessége itt, hogy házilag nevelt csirkéből készül, felhasználva annak minden részét. A paprikás elengedhetetlen tartozéka a krumpli és a nokedli – magyarázta Farkas Éva.