Jakov Milatović kijelentette, hogy Montenegró és Szerbia kapcsolatai akkor mentesülnek teljesen a napi politikai terhektől, amikor teljes mértékben elfogadják azt a tényt, hogy Montenegró szuverén állam, Szerbia pedig olyan szomszédos ország, amellyel Podgorica a lehető legjobb viszonyra törekszik.
– Montenegrónak világos külpolitikai irányvonala van. Az ország a NATO tagja, kül- és biztonságpolitikáját pedig teljes mértékben összehangolta az Európai Unióval – mondta Milatović a Deutsche Wellenek adott interjúban.
Arra a kérdésre, hogy Montenegró mit csinált másként, mint a többi EU-tagjelölt állam – különösen Szerbia –, amiért jelenleg a legközelebb áll az uniós tagsághoz, az államfő úgy válaszolt, hogy a montenegrói társadalomban ugyan számos megosztottság létezik, de erős az a meggyőződés is, hogy az Európai Unió jelenti a jobb élet, az erősebb intézmények és a biztonságosabb jövő legjobb keretét.
Hangsúlyozta, hogy Montenegró valamennyi tárgyalási fejezetet megnyitotta, ezek közül tizennégyet ideiglenesen le is zárt, és most az uniós csatlakozás végső szakaszába lép.
– Az Európai Unió által létrehozott munkacsoport megkezdte a Montenegró EU-csatlakozásáról szóló szerződés kidolgozását. Ez nagy lehetőség, de egyben nagy felelősség is. Szerbiának minden jót kívánunk. Minden ország maga választja meg az útját – fogalmazott.
Az interjúban szó esett arról is, hogy Montenegró társadalma továbbra is megosztott a montenegrói és a szerb identitás között.
Milatović szerint az identitásbeli különbségek akkor válnak problémává, amikor politikai alkudozás, félelemkeltés vagy a korrupció, a szegénység és a felelőtlenség elfedésének eszközévé válnak.
– Túl sokáig arra hívták fel az embereket, hogy válasszanak identitásbeli lövészárkot, miközben az állami erőforrásokat ellenőrizetlenül költötték, az oktatást leépítették, az egészségügyet elhanyagolták, a fiatalok pedig elvándoroltak – mondta.
Arra a kérdésre, miért nem sikerült húsz év után sem valóban partneri és stabil kapcsolatot kialakítani Szerbia és Montenegró között, Milatović kijelentette:
– A montenegrói függetlenség tiszteletben tartása minden egészséges partnerség alapja. Családjaink, gazdaságunk, kultúránk, nyelvünk, történelmünk és mindennapi életünk sokkal mélyebben összekapcsolódik, mint bármely napi politikai vita. Éppen ezért az államközi kapcsolatoknak nyugodtnak, racionálisnak és kölcsönös tiszteleten alapulónak kell lenniük – fogalmazott.
Montenegró ma ünnepli függetlensége helyreállításának 20. évfordulóját.
A közvélemény-kutatások szerint ma a polgárok mintegy 70 százaléka támogatná a független Montenegró gondolatát.
A referendumon a választópolgárok 86,5 százaléka vett részt. A függetlenséget 55,5 százalék támogatta, míg 44,5 százalék a Szerbiával közös állam fenntartása mellett szavazott.
A függetlenségi kampány élén Milo Đukanović, a Demokratikus Szocialisták Pártja vezetője állt.
Húsz évvel a referendum után Montenegró nemzetközileg elismert állam, NATO-tag és az Európai Unió következő lehetséges tagjelöltje, ugyanakkor továbbra is mély társadalmi megosztottságok és a Szerb Ortodox Egyház erős befolyása jellemzi az országot.
Nyitókép: A montenegrói elnök szerint országa egyértelműen az EU és a NATO mellett kötelezte el magát (Fotó: Beta/AP)
