Az elmúlt években a fürdők többsége nem május 1-jén nyit, hanem jellemzően szakaszosan, különböző időpontokban. De vajon milyen helyzetben várják a vendégeket a magyarországi fürdők? Melyek lesznek az idei szezon legnagyobb fejlesztései vagy újdonságai? A kérdéseket Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára próbálta megválaszolni.
A fürdőkre is kihat az energiaválság
„Kezdeném talán azzal, hogy a fürdőket is érinti az energiaválság, hiszen a klasszikus magyarországi fürdők termálvízzel működnek. Tehát ez alapvetően fűtési energia, ilyen szempontból energiára nincs szükség, viszont áramra minden fürdőben annál inkább. Úgy szoktam fogalmazni, hogy energiazabálók azok a berendezések, amelyek a medencék működtetéséhez kellenek, szűrő-forgató berendezéssel működnek a nem termálvizes medencék esetében. Itt hatalmas motorokról beszélünk, nagy fogyasztással, és amíg az energiaválság előtti időszakban bőven 30 forint alatt lehetett venni az áram kilowatt óráját, most 70-90 forint körül van, igaz, ennél jóval magasabb is volt. Ami a látogatottságot illeti, azt gondoljuk, hogy az idei évben jelentősebb emelkedés várható, és talán el tudjuk érni a 2019-es utolsó békeévi számokat, hiszen az elmúlt néhány évben nem tudtuk megközelíteni a Covid előtti látogatói szintet. Ezt arra alapozzuk, hogy a nemzetközi utazások alapvetően megdrágultak, illetve sok esetben lehetetlenné is váltak, járatokat törölnek, és drágulnak a repülőgépárak. Ezért a magyarok egy része itthon fog maradni, illetve Nyugat-Európa szempontjából mi akár autóval, vonattal is jól elérhető célpont vagyunk, és talán ezáltal jelentősebb látogatószámot tudunk produkálni az idei nyáron. De természetesen az időjárásnak is nagyon kitett ez az ágazat, sok minden attól függ, hogy éppen lesz-e egy kéthetes júliusi hideg, esős időszak, vagy sem” – mondta a főtitkár.
Budapest és Hévíz a legnépszerűbb
„Az újítások és újdonságok mindig fontos témát képeznek, hiszen folyamatosan új élményt kell adni a vendégeknek. Kiemelném például azt, hogy Siófokon újranyitott a Galerius fürdő. Öt év zárvatartás után felújították, és ez azért is egy fontos fegyvertény, mivel a Balatonon, ha éppen nincs jó idő, akkor nincs hova menni, és ehhez nagyon sokat hozzá tud tenni ez a fürdő. De jó néhány vidéki településen, például Tiszaújvárosban is megújult a fürdő, és új szaunavilágok is épültek, erre Nyíregyháza az egyik legjobb példa. Ami a vendégek és főként a külföldi vendégek összetételét illeti, két települést kell kiemelnem, amelyek világszinten is fönt van a térképen, Budapest természetesen adja magát, hiszen történelmi fürdői vannak, és talán az egyetlen olyan főváros, ahol ennyi fürdő található. A másik pedig Hévíz. De ezeken kívül van 8-10 olyan fürdő, amelyek európai szinten jól ismertek, és az európai turizmusnak is fontos célállomásai. Viszont nagyon-nagyon figyelnünk kell, mert a környező országokban nagyon nagy fejlesztések voltak, Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában is. Úgyhogy figyelnünk kell arra, nehogy megforduljon az irány, és természetesen minden újat ki kell próbálni, én erre biztatok minden vendéget, de hiszem azt, hogy a fejlesztések révén meg tudjuk tartani a megfelelő egyensúlyt annak érdekében, hogy hozzánk is jöjjenek külföldi vendégek” – hangsúlyozta Balogh Zoltán.
Nyitókép: Magyar Fürdőszövetség-logó
