Nem sokkal a magyarországi országgyűlési választásokat követően a Szabad Magyar Szó hírportál, majd más hazai és magyarországi médiumok is beszámoltak arról, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) közvetlenül a választásokat megelőzően, február és március folyamán valamivel több mint 12 millió eurót hagyott jóvá mintegy 40 vajdasági magyar intézmény és szervezet számára. Bár a BGA támogatási határozatai – a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan – bárki számára nyilvánosak az intézmény honlapján, a kifizetések volumene és időzítése élénk érdeklődést váltott ki a közvéleményben. Lapunk cikksorozatot indított, melynek keretében lehetővé tesszük a támogatott intézmények vezetői számára a beszámolást arról, hogy, milyen konkrét programokat és projektumokat valósítanak meg ebből a forrásból, változott-e a BGA korábbi gyakorlata, és milyen elszámolási, illetve ellenőrzési szabályoknak kell megfelelniük a lebonyolítás során.
A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium már 15 éve rendszeresen pályázik a Bethlen Gábor Alap támogatására. Az intézmény az ebből származó bevételeket felvételi felkészítőkre, tanulmányi versenyek szervezésére és eszközbeszerzésre fordítja. Bakos Tímea igazgatót arról kérdeztük, hogyan működik a támogatási rendszer a gyakorlatban, mire használják föl a kapott támogatást, illetve milyen szerepet játszanak a pályázatok az iskola működésében.
Mióta vesz részt a Bolyai TGK a Bethlen Gábor Alap pályázatain?
– 2011 óta minden évben megpályázzuk ezt a támogatást, ami az iskolánk működésének egyik fontos segítője. Már hosszú ideje 6 millió forintot, azaz 16,5 ezer eurót kapunk évente. Ez az iskolánk teljes évi működési támogatása a BGA részéről, ami azt jelenti, hogy a január 1-től december 31-ig tartó időszakban használjuk fel a pénzt. Általában két fő kategóriája van a pályázatunknak. Az egyik részből az iskola működéséhez szükséges segédeszközöket vásárolunk: voltak évek, amikor bútort vettünk, máskor interaktív panelt vagy számítógépeket, fehér táblákat, vetítőket – ez attól függ, hogy abban az évben éppen mire van szükségünk. A pályázati összeg másik részét pedig honoráriumokra költjük, ugyanis az iskolában a felvételi felkészítők nagyon nagy energiabefektetést igényelnek a tanároktól. A matematika szakra 150 órát tartanak meg a felkészülő diákoknak, informatikából 120-at, képzőművészetből pedig százat. Erre azért van szükség, hogy jól felkészülhessenek a diákok a felvételi vizsgákra. Ez a legfontosabb költségünk, hiszen források híján nem tudnánk miből finanszírozni a diákok felkészítését, ami pedig szükséges ahhoz, hogy letegyék a felvételi vizsgát. Ezeknek az óráknak a honoráriumát fizetjük a kollégáknak ebből az összegből. Emellett sok Kárpát-medencei verseny regionális fordulóját szervezzük, mint például a Curie Matematika Emlékverseny vagy a Zrínyi Ilona Matematikaverseny. Ezeknek a versenyeknek a szervezési költségeit is ebből a forrásból fedezhetjük.
Ez idén is így volt?
– Igen. Az idei pályázatunk is teljesen ugyanolyan volt, mint a korábbi években bármikor. Az MNT-től kaptunk egy értesítést, hogy pályázhatunk a támogatásra. Ilyenkor mindig egy támogatási kérelmet kell írnunk, amiben megfogalmazzuk, hogy mire szeretnénk pályázni, és mire fogjuk költeni a kapott összeget, majd később kapunk egy értesítést, hogy elfogadják a pályázatunkat vagy nem. Amennyiben igen, úgy értesítenek bennünket a támogatási szándékról, és utána folyósítják a pénzt. Idén is teljesen úgy zajlott minden, ahogy a korábbi években szokott.
Hány diákot és tanárt érint ez a támogatás?
– Az iskolánknak 179 tanulója van. Jelen pillanatban a felkészítő órákra körülbelül 70 diák jár, és 15 kolléga vesz aktívan részt a felkészítők megtartásában.
Mennyire szigorú a BGA pályázati rendszere?
– Amikor megkapjuk az értesítést a támogatásról, akkor mellé kapunk megannyi űrlapot is, amelyeket ki kell tölteni: ezekben szerepelnek az iskolára vonatkozó pontos adatok, kérnek dokumentumokat, illetve le kell adni a pontos pénzügyi tervet. Ez mind azelőtt történik, hogy a támogatás megérkezne hozzánk. Minthogy mi az éves működésünk alatt használjuk fel ezt az összeget, így minden év január 31-ig kell elszámolnunk az előző évi pénzösszeg elköltésével. Itt egy rendkívül komoly elszámolásról van szó, minden szerződést és számlát mellékelnünk kell az elszámoláshoz, és ezeket nagyon komolyan ellenőrzik is. Előfordult, hogy évekre visszamenőleg kaptunk pótlási kérelmeket. A tartományi és a minisztériumi pályázatok esetében nem kérnek annyi nyilatkozatot meg dokumentumot, mint a Bethlen Gábor Alap pályázata során. Az elszámolás viszont mindenhol egyformán szigorú, minden egyes elköltött dinárral, forinttal el kell számolnunk.
Az iskola bevételeinek jelentős része pályázati forrásokból érkezik. Mi ezeknek a pályázatoknak a szerepe az intézmény működésében?
– A minisztérium által biztosított alappénzösszeg az egyes intézmények számára arra elég, hogy elvégezzék a napi feladataikat. Ha egy iskola fejlődni szeretne, akkor pályáznia kell. Pályázatok nélkül egy iskola nem tud előrelépni, nem tud programokat szervezni, nem tud eszközökbe befektetni, nem tud felújítani, tehát valójában csak létezik. Mi a Bethlen Gábor Alap mellett részt veszünk tartományi és minisztériumi, valamint alapítványi pályázatokban. EU-s pályázatokban nincs tapasztalatunk.
Nyitókép: Bakos Tímea (Fotó: Gruik Zsuzsa)
