A Nagybecskereki Egyházmegye címere az egyházmegye önazonosságát és történelmi gyökereit fejezi ki, egyben szoros lelki és hagyománybeli kapcsolatát az ősi, 1030-ban alapított Csanádi Egyházmegyével – áll Illés Hajnalka, az egyházmegye sajtóreferense által küldött közleményben, amelyben az egyházmegye bemutatja a címert és teológiai magyarázatot fűz hozzá.
Mint kiemelik, a címer központi alakja Szent Gellért, a Csanádi Egyházmegye első püspöke, akinek egykori püspökségének területéből és örökségéből született a mai Nagybecskereki Egyházmegye. Mint körülírják, Szent Gellért fején püspöksüveg (mitra) látható, bal kezében pásztorbotot, a püspöki hivatal és a lelkipásztori felelősség jelét tartja, jobb kezében pedig egy könyvet emel magasba, amely a Szentírásra és saját teológiai művére, a Deliberatióra utal.
„A könyv mellett megjelenő pálmaág és a vörös öltözet Gellért vértanúhalálát idézi, míg fejét arany glória övezi, a szentség és a mennyei dicsőség jelképeként. A címerpajzs alsó részén hullámvonalban futó kék sávok láthatók, amelyek a vizet jelképezik – egyszerre utalva az egyházmegye földrajzát meghatározó folyókra és a keresztség szentségére, amely által Szent Gellért korától napjainkig új tagok születnek az egyház közösségébe e tájon. A pajzs zöld háttere a bánsági síkságot és a termékeny földet jelképezi, ugyanakkor emlékeztet „az emberi szív termékeny talajára”, amely befogadja és életre váltja Isten igéjének magvát. A pajzs fölött egy kereszt helyezkedik el, amely az Oroszlámos romjai között talált, aranyozott rézből készült feszületre utal. A kereszt szárainak végeit három hegyi kristály díszíti; a lelet a Szent Gellért korabeli időkből származik, s a hit folytonosságának jelképe. A pajzs alatt aranyszalagon olvasható az egyházmegye elnevezése, amely méltósággal zárja a kompozíciót, s kifejezi az egyházmegye hivatását: Krisztus világosságát hordozni a Bánságban” – olvasható a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.
