A békediktátum és az egyház

Trianon hatása a magyar egyházra címmel szervezett emléknapot hétfőn a Keresztény Értelmiségi Kör Doroszlón, a Segítő Szűz Mária Egyházmegyei Kegyhelyen. Az eseményen a délvidéki egyházmegyék kialakulásának folyamatát is bemutató előadást tartott ft. mgr. Szakály József topolyai plébános, a KÉK elnökhelyettese. 

Az előadó rámutatott, hogy Trianon kapcsán rendszerint a politikai előzményekről, a határmódosításokról és az államjogi változásokról esik szó, miközben az egyház szerepe és helyzete jóval kevesebb figyelmet kap.

– Nagyon sokat beszéltünk a különböző aspektusokról, politikai előzményekről vagy éppen a politikai átalakulásokról, a határmódosításokról, rengeteg dologról, és aránylag kevés szó esett az egyház szerepéről. Hogy élte meg maga az egyház a diktátumot, egyáltalán volt-e benne valamiféle közvetítő szerepe, és hogyan nézett ki az egyházi struktúra a világháború előtt, alatt és főleg azután. Eredetileg a Trianon-évfordulóra készült ez a kétrészes előadás Orcsik Károly atyával együtt. Úgy beszéltük meg – és ehhez igyekszünk tartani magunkat –, hogy ne csupán egy általános bevezető elmélkedés legyen arról, mi minden történt, és hogyan élte meg a magyar egyház a békediktátumot, hanem konkrétan a mi területi változásainkat is megismerhessük. Ezáltal talán ismeretekben is gazdagodhatunk, és felidézhetjük a régmúlt időket. Az általános bevezető után külön foglalkozunk a bácskai és a bánáti területekkel is – mondta Szakály atya.

Hozzátette, hogy a bánsági térségben is jelentős változások történtek, amelyek közül sok a bácskaiak számára kevésbé ismert.
 

– Nagyon izgalmas Orcsik atya előadása is. Amellett foglalkozunk a bácskai részekkel, hiszen ezer évig a kalocsai, később a Kalocsa–Bácsi Főegyházmegye részei voltunk, és végigvesszük az onnan való elszakadás, valamint a Szabadkai Egyházmegye kialakulásának állomásait. Három nagy témakört járunk be: az általános bevezető után jómagam Bácskával foglalkozom, Orcsik atya pedig a bánsági részekkel. Az ő előadásában hangsúlyosan jelen van az a politikai vizsgálódás is, hogy milyen szerződések kellettek ahhoz, hogy a bánsági területeken bármi is történhessen. Hogyan történhetett meg, hogy hosszú évtizedeken át Belgrádból kormányozták például a bánsági részeket, továbbá hogyan élte meg a Bánság azt, hogy elszakították, és területileg, valamint gazdaságilag is három részre szaggatták ezt a korábban nagyon egységes vidéket – hallottuk az előadótól.

Klemm Valéria, a KÉK doroszlói csoportjának elnöke az emlékezés jelentőségéről beszélt, különös tekintettel arra, hogy a doroszlói keresztény magyarság ma szórványközösségben éli mindennapjait.

– Olyan érdekes, hogy mindaddig, amíg nem kerül elő Trianon, nem is gondolkodunk azon, hogy szórványban élünk, és hogy azért élünk szórványban, mert Trianon több mint száz évvel ezelőtt megtörtént. Ma már természetesnek vesszük ezt a kisebbségi, szórványos létformát. Ennek ellenére nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy például az én szüleim még emlékeznek arra, milyen volt felmenőik élete abban az időben, amikor erről még nem beszéltek. Fontos tudnunk, hogy bár ma a határnak ezen az oldalán élünk, gyökereink egy más történelmi alapba, egy másik történelmi valóságba nyúlnak vissza, amelyet nem szabad elfelejtenünk. Annál is inkább, mert nagyon könnyen alkalmazkodhatunk a körülményekhez, ami talán egyszerűbb, mint kitartani amellett, hogy igen, mi itt szórványban élünk, de magyarok vagyunk.

A KÉK doroszlói elnöke az egyházi következményekről is szólt:

– Ami az egyházi vetületet illeti, ott a legnagyobb fájdalom és a legnagyobb törés – úgy hiszem, a doroszlóiak számára is – az volt, hogy elszakadtak attól a forrástól, amelyet egyházi központként éltek meg az emberek – fogalmazott.

A szervezők szándéka szerint a Trianon és a magyar egyház kapcsolatát feldolgozó előadássorozat jövőre is folytatódik. Akkor ft. dr. Orcsik Károly egyháztörténész, adorjáni plébános osztja meg kutatásainak eredményeit a doroszlói emléknap résztvevőivel.