2024. május 18., szombat

A változatosság kedvéért

1. „Mi ketten vagyunk a legszigorúbb oktatók az akadémián, azért kerültek hozzánk, mert mindig mi kapjuk a legrosszabb tanítványokat. A mi osztagunk az F-osztag, az F ez esetben férget jelent. Ha azt mondom, hé, férgek, az maguknak szól. Nem felejtenek el, arról gondoskodom, gyűlölni fognak életük végéig. Megbánják még azt is, hogy átlépték az akadémia kapuját.”

2. „Mi vagyunk itt a legszemetebb kiképzőtisztek, azért mi kaptuk magukat, mert maguk meg a legszemetebb népség a Földön. Maguk lesznek az SZ-osztag, mint szerencsétlenek. Amikor azt mondom, hé, szerencsétlenek, az magukra vonatkozik. Maguk pedig az életük végéig utálni fognak bennünket. Elátkozzák még a napot is, amikor betették ide a lábukat.”

3. „Mi vagyunk a leggonoszabb kiképzőtisztek, azért magukat kaptuk, mert maguk a legrosszabb emberek. Maguk az SZ-csapat, SZ, mint sz*rzsák. Ha azt mondom, hé, sz*rzsákok, az maguknak szól. Meg fognak engem gyűlölni az egész hátralévő életükre. Rettenetesen megbánják majd, hogy egyáltalán idejöttek.”

A három lényegében azonos, részleteiben azonban különböző szövegrészlet az egykor nagy népszerűségnek örvendő Rendőrakadémia című film egyik jelenetéből származik, egészen pontosan abból, amelyben a G. W. Bailey alakította Harris hadnagy üdvözli az akadémia újdonsült növendékeit. A köztük lévő eltérés abból fakad, hogy a három különböző szövegrészlet három különböző hangon szólal meg, ugyanis a filmet háromszor is szinkronizálták, nem törekedve arra, hogy megtartsák sem az eredeti fordítást, sem az eredeti szinkronhangokat. Így történt meg például az, hogy Harris hadnagynak az első változatban, amely a Hajdúfilm megbízásából a Magyar Szinkron- és Videovállalatban készült, Reviczky Gábor, a másodikban, amely a Magyar Televízió megbízásából a Zákányi Stúdióban született meg, Forgács Péter, a harmadikban pedig, amely az RTL Klub megbízásából a Synchronsystems stúdióban készült, Orosz István kölcsönözte a hangját.

Érdekes azonban, hogy az Internetes Szinkron Adatbázisban szereplő adatok alapján a Steve Guttenberg által alakított főszereplő, Carey Mahoney kadét, akinek megformálására egyes információk szerint Bruce Willis is jelentkezett, ám az alkotók végül mégsem őt, hanem Guttenberget választották ki a szerepre, az első két változatban Görög László, míg a harmadik verzióban Selmeczi Roland, a Bubba Smith által megformált Moses Hightower kadét az elsőben Both András, a másodikban Hankó Attila, a harmadikban pedig Gesztesi Károly, a Michael Winslow által alakított Larvell Jones kadét pedig az elsőben Zalán János, a másodikban Kerekes József, a harmadikban pedig Szokol Péter hangján szólal meg.

A három szinkron merőben eltér egymástól, igaz, nemcsak ebben a filmben, hanem sok egyéb olyan alkotásban is, amelyek esetében több változat is készült, ugyanis az évtizedek alatt végbemenő társadalmi változások mellett a magyar szinkronszakmát érintő változások jelei is tetten érhetők rajtuk.

Az egyik legismertebb magyar szinkronhang mondta egy nemrég vele készült interjúban, hogy nem szereti, ha szinkronszínésznek nevezik, hiszen ő ugyanolyan színész, mint bárki más, csak abban a pillanatban éppen nem színházban játszik, hanem szinkronstúdióban dolgozik, éppen ezért jobban kedveli, ha azt mondják rá, színész, aki olykor szinkronizál. A határozott különbségtétel hátterében egyéb tényezők mellett bizonyára az is fellelhető, hogy amíg egykor kizárólag a legnagyobb művészek kölcsönözték a hangjukat a külföldi kollégáiknak meg a népszerű rajzfilmfiguráknak, addig ma már a náluk lényegesen olcsóbban dolgozó, ugyanakkor jóval kevésbé professzionális munkát végző, mondjuk úgy, lelkes amatőrök szárnypróbálgatásaiba is egyre gyakrabban belebotlunk, ami nemcsak élvezhetetlenné tehet egy-egy alkotást, hanem a szinkronok színvonalának csökkenése és a szakma felhígulása szempontjából is aggodalomra adhat okot.

Na de visszakanyarodva az idén éppen negyvenéves filmhez, joggal merülhet fel a kérdés, kinek jutott eszébe, hogy vígjátékot készítsen egy rendőri kiképzésről, amiben boldog-boldogtalan részt vehet, vetette fel a kérdést a minap az egyik népszerű internetes portál, amely a jubileum alkalmából készített összeállításában kitért egyebek mellett arra is, hogy az ötlet Paul Maslansky producernek ugrott be az űrversenyről szóló 1983-as film, Az igazak forgatásán, ahova egy csoport rendőrkadét érkezett, hogy statisztáljon az utcai tömegoszlatás felvételéhez. A fáma szerint a producer még aznap este írt egy kétoldalas vázlatot, majd abból született meg a film, amelynek később több folytatása is elkészült. Az pedig, hogy mai szemmel mindez örömtelinek tekinthető-e, vagy sem, illetve, amennyiben igen, akkor melyik szinkronváltozat nyeri el a leginkább a tetszésünket, már legyen kinek-kinek a személyes ízlése, hiszen ha más nem is, a változatosság mindenképpen gyönyörködtet.

Nyitókép: Pixabay illusztráció