A Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének szervezésében elindított mezőgazdasági lakossági fórumsorozat egyik utolsó helyszíneként csütörtökön este a temerini kertészlakban Tóbiás József, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője és a mezőgazdasági bizottság tagja, Tóth Zoltán, a tartományi mezőgazdasági titkárság titkárhelyettese, valamint Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke tájékoztatta a megjelent helyi gazdákat az aktuális pályázati lehetőségekről és egyéb időszerű témákról, valamint a kérdésekre is válaszoltak.
Tóbiás József hangsúlyozta, hogy folyamatban van a területalapú támogatásokra való jelentkezés, és ezzel párhuzamosan a kifizetések is megkezdődtek, mivel az idén felgyorsították az átutalások ütemét. Hozzátette, hogy a 18 ezer dináros hektáronkénti támogatást számlákkal kell visszaigazolni, mégpedig a vetőmagra, a műtrágyára és a növényvédő szerekre, valamint a folyékony lombtrágyákra vonatkozó nyugtákkal.
Nagy Miklós, Tóbiás József és Tóth Zoltán (Fotó: Fúró Dénes)
– Fontos, hogy minden kiadásukról őrizzék meg a számláikat, mivel sosem lehet tudni, hogy mire lesz szükség. A számlák 2025. augusztus 1-je és 2026. július 31-e közötti keltezésűek lehetnek. A tavalyi számlák utolsó részét január 31-éig lehetett átadni, és ez a rendszer az idén is hasonló formában fog működni. Az üzemanyagszámlákat ugyanakkor a szabályzatból végül kivették, visszaélésekre hivatkozva, ami a 18 ezer dináros támogatás lefedését illeti. A jövedéki adóra továbbra is lesz literenként 50 dináros támogatás, amelyre a pénzügyminisztérium költségvetéséből 11 milliárd dinárt különítettek el. A vidékfejlesztésre szánt költségvetés – amelybe a traktorok, kapcsolható eszközök, felszerelések és berendezések tartoznak – az idén jelentősen megnőtt. Míg tavaly 5,8 milliárd, tavalyelőtt 7,2 milliárd dinár állt rendelkezésre, addig jelenleg 12,8 milliárd dinárt irányoztak elő. Úgy érzem, hogy ez jóval nagyobb lehetőséget fog nyújtani gazdáinknak, a magyar embereknek is, hiszen ekkora növekedés mellett könnyebben labdába rúghatnak majd – fogalmazott Tóbiás József.
Tóth Zoltán kiemelte, hogy a kiszámíthatóság érdekében elengedhetetlen, hogy a termelők hiteles és megbízható információkhoz jussanak. Hozzátette, hogy a tartományi mezőgazdasági titkárság az idén 27 pályázatot tervez kiírni.
– Ebből a mezőgazdaságot illetően 15 pályázat jelenik meg. Vissza nem térítendő támogatásokat nyújtunk, ami azt jelenti, hogy a beruházás adó nélküli értékének a 60, illetve 70 százalékát biztosítjuk. Az általános visszatérítés mértéke 60 százalék, ugyanakkor 70 százalékot térítünk vissza abban az esetben, ha a pályázó 40 év alatti, illetve a hölgypályázók esetében életkortól függetlenül akár 70 százalékot is megtérítünk – magyarázta.
Szavai szerint az öntözésfejlesztés terén igyekeztek növelni a támogatások összegén, tekintettel a helyzet súlyosságára és a túljelentkezésre, így az idén 480 millió dinárra növelték a keretösszeget.
– A ma meghirdetett két pályázatunk közül az egyik a biotermesztéshez szükséges kapcsolható eszközök beszerzését támogatja, erre 15 millió dináros keretet különítettünk el. A másik pályázat a feldolgozóipar fejlesztését célozza, amelyre 110 millió dinárt irányoztunk elő. Ennek keretében a kisebb hús- és tejfeldolgozó üzemek különböző beruházásait támogatjuk, ami kiterjed a borászokra és más szeszesital-előállítókra is, akik a termeléshez szükséges eszközökre, berendezésekre és gépsorokra pályázhatnak. Emellett lehetőség nyílik a fűszerek, gyümölcsök, zöldségek és a gyógynövények feldolgozásához használt eszközök – például csomagolóberendezések és gyártósorok – beszerzésére is. A méhészek szintén pályázhatnak a méhészeti termékek előállításához szükséges eszközökre és berendezésekre – sorolta Tóth Zoltán, hozzátéve, hogy a két pályázatra április 17-éig lehet jelentkezni.
Nagy Miklós elmondta, a mezőgazdasági miniszter arról beszélt, hogy el kell indítani egy olyan átnevelést, amelynek célja, hogy száz százalékban Szerbiában készült terméket vásároljunk, mivel ezzel a hazai termelőket éltetjük.
– Tejfeleslegünk volt, és senki sem foglalkozik Szerbiában érlelt sajtok elkészítésével, egyetlen tejgyár sem. Tudni való, hogy ez egy külön technológia, hosszan tartó folyamat, de abból a tejfeleslegből, abból a 10 százalékból, amit visszahívtak a termelőktől, lehetett volna ilyen terméket készíteni, ami egy vagy két év múlva is értékesíthető lett volna. Ehhez technológia és akarat kell, egy hosszú távú befektetés, amivel szerintem egy tejgyárnak érdemes lett volna foglalkozni – emelte ki Nagy Miklós.
Hozzátette, hogy Topolyán hallottak arról, hogy az önkormányzattal karöltve azt tervezik, hogy tejértékesítő automatákat állítanának fel, amelyet a hazai jogszabályok is lehetővé tesznek.
– A bökkenő ott van, hogy egy-egy tejtermelőnél lehet csak automatát felállítani, így viszont csak a saját termékét tudja értékesíteni. Mindenkinek saját tejautomatával kellene rendelkeznie, amelynek beszerzése 3–5 ezer euróba kerül. Magyarországon és az EU területén léteznek ilyen automaták. A magyarországi szakemberek mind jobban abba az irányba terelik a kisebb gazdaságokat, hogy saját értékesítési vonalat alakítsanak ki, akár terményboltokon keresztül, vagy mozgó értékesítési lehetőséggel élve – magyarázta Nagy Miklós.
Hangsúlyozta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség második vajdasági gazdaságfejlesztési stratégiája tartalmaz egy erre irányuló részt, vagyis aki ilyen irányú affinitással rendelkezik, elindulhat ezen az úton. Szavai szerint a vállalkozó szellemű termelők akár egy furgonnal járva a terepet is értékesíthetik termékeiket.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
