Nagy nyomás nehezedett Orbán Viktor magyar miniszterelnökre a csütörtöki uniós csúcstalálkozón, hogy vonja vissza a 90 milliárd eurós ukrán hitel folyósítását akadályozó magyar vétót, miután az ukránok leállították a Barátság kőolajvezeték olajtranzitját. A magyar kormányfő a fenyegetések ellenére is kitartott a magyar álláspont mellett. A csúcson történtekről csütörtökön éjjel adott nyilatkozatában és egy pénteki brüsszeli sajtótájékoztatón számolt be.
„Jogunk van blokkolni a 90 milliárdos ukrán hitelt” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntekre virradóra Brüsszelben, az EU-csúcsról távozva újságíróknak nyilatkozva.
A kormányfő az EU-csúcsot értékelve úgy fogalmazott: harcos volt, göröngyös, „egy kicsit rázott a kocsi”. Hozzátette: nem voltak boldogok, hogy egy decemberben meghozott döntést az ukránok olajblokádja miatt megváltoztattunk, de miután a jogi helyzet teljesen világos, hogy ehhez van jogunk, hiszen nem zárult le a döntési folyamat, ezért egyetlen dolgot tehettek, hogy kicsit fenyegetőztek, és utána belátták, hogy ez nem fog menni.
„Nem volt olyan érvük, amelynél ne lett volna erősebb érvünk” – fogalmazott Orbán Viktor. Megjegyezte: nem szép dolgokat mondtak, de egyetlen olyan dolgot sem említettek, amely morális, jogi vagy politikai szempontból felróható Magyarországnak.
„Minden egyes érvet, a morálist is, a politikait is, meg a jogit is visszavertük, illetve sajátjainkat megvédtük” – emelte ki.
A kormányfő hangsúlyozta: „ha az ukránok decemberben olajblokád alá vették volna Magyarországot, sose járultunk volna hozzá ehhez a 90 milliárdos hitelhez. De miután megvárták ezt a pozitív döntést, és utána vettek bennünket olajblokád alá, nem kérhetik tőlem, hogy tegyek úgy, mintha mi sem történt volna”.
Az olajvezeték állapotának vizsgálatával kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: „szeretnénk odamenni, hogy megnézzük, hogy mi van. Egyelőre az a helyzet, és ez a bizonyíték szerintem arra, hogy az ukránok hazudnak, hogy nem engednek oda bennünket. (…) Az a gondolat, hogy az unió elküld egy bizottságot, amiben nincs ott a szlovák és a magyar kormány képviselője, az egy rossz vicc” – tette hozzá, azzal folytatva, hogy az ukránoktól garanciákat várnak, nem csak az olajcsap megnyitását.
„Amint megjön az olaj, és megkapjuk a garanciákat, hogy ilyen többet nem fordul elő, azonnal mehet a pénz” – fogalmazott.
„Az első csatát azt megnyertük, ha nincs olaj, nincs pénz Ukrajnának, de van egy második csata, ez április 12-én lesz” – ezzel a mondattal értékelte magyar szempontból Orbán Viktor pénteken, a brüsszeli Magyarország Házban tartott sajtótájékoztatóján a csütörtöki csúcsot.
Azt mondta humorosan, hogy „azért nem tekerték szőnyegbe és szállítottak titkos helyre emiatt a döntés miatt, mert Brüsszelben azt gondolják, hogy ezt a kis időt, ami még hátra van, fél lábon is kibírják, abban reménykednek, hogy április 12-én Magyarországon változás lesz, és akkor megkapják azt a kormányt, amely ukránbarát, Brüsszel-barát, és végrehajtja azt, amit itt kérnek” – mondta.
A közel-keleti konfliktus miatt kialakult, és Európa energiaellátását veszélyeztető helyzettel kapcsolatban elmondta: a tanácskozás éjszakába nyúló utolsó szakaszában teljes stratégiai felülvizsgálatot javasolt ebben az ügyben, hangsúlyozva, Európának a válsághelyzetre hivatkozva kezdeményezőként kell fellépnie, és helyre kell hoznia kapcsolatait Amerikával, Kínával és Oroszországgal is.
Értékelése szerint azonban ezt nem csinálják, hanem helyette „sumákolnak”, „suttyomban” engednek be orosz olcsó energiát Európába, például Franciaország is nagy mennyiségben hoz be olcsó orosz energiát a francia gázrendszerbe.
Jelezte: az ukrajnai Brodiból érkező vezeték Magyarország felé menő ágát ugyan leblokkolták az ukránok, de a Németországba menő ágát nem, „az bemegy oda egy kikötőbe vagy egy finomítóba, ami elleni szankciókat az amerikaiak a németek kérésére föloldották”.
Nyitókép: MTI/Orbán Viktor a brüsszeli Magyarország Házban
