A nemzet egységének fontosságát hangsúlyozta Magyar Péter szombaton, országjárásának szolnoki állomásán. A kormányfő beszélt a vagyonadó bevezetéséről, a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) visszaállításáról, az elszámoltatásról, bejelentett egy tízmilliárd forintos várólista-csökkentési programot, és közölte, azt kéri a Tisza-frakciótól, hogy egyhangúlag szavazza meg mentelmi jogának felfüggesztését.
Soha ne feledjük el, hogy mi mind magyarok vagyunk, lehet különböző a véleményünk, de nem a magyar ember áll szemben a magyar emberrel – mondta a miniszterelnök a szolnoki Kossuth téren, ahol néhány ellentüntető megpróbálta megdobálni. A miniszterelnök szerint az ellenségeskedésről „3-4 ezer ember tehet”, nekik kell bűnhődniük, nekik kell felelősséget vállalniuk, nem a szavazóiknak.
Egyes emberekben a frusztráció onnan ered, hogy a politikai közösségük, a pártjuk, amiben sokáig hittek, „szétesni látszik”. Mindennap azzal szembesülnek, hogy milyen bűnöket követtek el a magyar emberek ellen, és szembesülnek azzal, hogy „az általuk tökéletesnek tartott vezetők közel sem voltak tökéletesek” – jegyezte meg.
A KORMÁNY EREDMÉNYEI
A miniszterelnök a kormány eredményei között említette a befagyasztott európai uniós források hazahozatalát, a Baross Gábor vasútfejlesztési és a Wekerle Sándor bérlakásfejlesztési program elindítását, a nyugdíjemelésről, az áfacsökkentésről hozott döntést és a magasabb bérekről megkezdett tárgyalásokat.
Elmondta: tudták, hogy rossz állapotban volt a költségvetés, de arra nem számítottak, hogy meghamisították, és a 8–9 százalékos hiányt 3–4 százalékosnak hazudják. Közölte: a Tisza kormányalakítása közben voltak olyan hetek, amikor majdnem fizetésképtelen lett az ország, ami csak azért nem következett be, mert a koherens költségvetési és gazdasági program miatt a piacok bizalmat szavaztak a kormánynak, így olcsóbban tudják finanszírozni a magyar államadósságot, a költségvetés hiányát.
KEDVEZŐ ADÓZÁSI FORMA
Magyar Péter ismertette: a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) visszaállításán és széles körű kiterjesztésén dolgozik a Tisza. Közölte, ismét lehetővé tennék, hogy a katázó vállalkozók ne csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek és szervezeteknek is számlázhassanak, továbbá kiterjesztenék a jogosultak körét a nem főfoglalkozású vállalkozókra, a főállásuk mellett dolgozókra, a nyugdíjasokra és az egyetemistákra is. A miniszterelnök azt mondta, dolgoznak egy olyan megoldáson, amely akár százezer vagy annál is több kisadózó csatlakozását jelentheti a kedvező adózási formához. Hozzátette, hogy a KATA kiterjesztésével együtt rendezni kell a kisadózók társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságát is.
Magyar Péter bejelentette: a korábban vállaltnál szigorúbb feltételekkel vezetik be a vagyonadót 2027. január 1-jétől. Közölte, lehet, hogy egy bizonyos összeghatár, 500 milliárd forint felett nem egy százalék lesz az adó mértéke, hanem több. Jelezte, a részleteket Kármán András pénzügyminiszter fogja ismertetni. Hozzátette, a vagyonadó a Tisza Párt egyik legtámogatottabb vállalása volt, mellyel a fideszes szavazók is egyetértettek.
VÁRÓLISTA-CSÖKKENTÉS
A miniszterelnök ismertette: tízmilliárd forintos várólista-csökkentési programot fogadott el a kormány, ami még idén elindul, és legkésőbb január elsejétől látható eredményeket kell hoznia.
Magyar Péter közölte, elsőként a leghosszabb várólistákat rövidítenék le, így például a csípő- és térdprotézis-műtéteknél, valamint a szürkehályog-műtéteknél. Elmondta, a program keretében 10 milliárd forintot fordítanak a kapacitások bővítésére, új orvosi teamek létrehozására. A cél, hogy a beavatkozásokat ne csak a hagyományos munkaidőben végezzék el, hanem szükség esetén éjszaka is. Hozzátette, ha a program eredményes, más területekre is kiterjesztik.
Felidézte, vállalásuk szerint a járóbeteg-szakellátásban két hónap, a fekvőbeteg-ellátásban pedig hat hónap lenne a maximális várakozási idő. „Ettől ma még messze vagyunk” – mondta.
Az egészségügyről szólva közölte azt is, hogy 2027-ben, a Tisza-kormány első teljes évében 500 milliárd forinttal több jut majd az ágazatra, mint 2026-ban.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a héten tízmilliárd forintos támogatási programot indítottak a fogyatékossággal élők számára is, valamint támogatják az ingyenes szakképzés finanszírozását. Hozzátette, a kormány klímaprogramjában is sikerült előrelépést elérni, ugyanakkor még számos feladat áll előttük.
NINCS HOVA HÁTRÁLNI
A miniszterelnök kijelentette, hogy az idei aszály mindenkinek, a klímaszkeptikusoknak is megmutatta, hogy nincs hova hátrálni. A vízgazdálkodás nemcsak agrárpolitikai, hanem közös nemzeti ügy – mondta.
A teendők között említette új vizes élőhelyek kialakítását, a régiek visszaállítását, a talajvízszint jelentős emelését és az őszi, téli és kora tavaszi magasabb vizek megtartását. Azt mondta, az utóbbi 16-20 évben ezen a területen sem történt szinte semmi, de most már nem lehet visszafelé mutogatni, hanem lépni kell.
A MENTELMI JOG KÉRDÉSE
A kormányfő felidézte, hogy kezdeményezték a 23 ezer milliárd forint értékű autópálya-koncessziós szerződés megszüntetését, és 1300 milliárd forintot visszavettek a közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól, hűtlen kezelés gyanúja miatt házkutatást tartottak az Alapjogokért Központ háttércégénél, a Legfőbb Ügyészség pedig kezdeményezte néhány „fideszes káder” mentelmi jogának felfüggesztését.
Megerősítette, hogy a Tisza-frakció javasolja a közvádas bűncselekmények esetén a mentelmi jog eltörlését, és utalt arra, hogy szigorítják a politikusok és családtagjaik vagyonnyilatkozatainak szabályait, és vagyonosodási vizsgálatot indítanak volt miniszterek, képviselők ellen.
Beszélt arról is, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke ma bejelenti, melyik négy konkrét üggyel kezdi munkáját a hivatal.
Magyar Péter azt kérte a Tisza-frakciótól, hogy egyhangúlag szavazza meg mentelmi jogának felfüggesztését. Azt mondta, „semmi takargatnivalója nincsen”. A politikus közölte, úgy fog bemenni majd a meghallgatásra, hogy feljelentést tesz foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és hivatali visszaélés miatt, mert a rendőri vezetők – politikai utasításra – búvárokat küldtek az áradó, nyolcméteres Dunába éjszaka, sötétben, mindenféle segítség nélkül, egy állítólag ott lévő mobiltelefon megtalálása érdekében.
VÁLASZ A KRITIKÁKRA
A kormányfő azokra a kritikákra reagálva, melyek szerint nem halad elég gyorsan az „Út a börtönbe program”, kifejtette, csak az utóbbi hetekben, hónapokban a kormány 37 ügyben tett feljelentést, ezek összesen 2221 milliárd forintnyi közpénzt érintenek.
Úgy fogalmazott: ezek nem egyszerű ügyek, és a rendőrség, az ügyészség, a NAV és a nyomozószervek is rendkívüli munkát végeznek. Hozzáfűzte: csak remélni meri, hogy hagyják dolgozni a rendes ügyészeket, akik jelentős többségben vannak.
A Nemzeti Kulturális Alap ügyében ma várhatók fejlemények. Végre talán az egyik „főkolompossal” is az történik, amit megérdemel, nemcsak a kiszolgálóival és a segítőivel – mondta.
A miniszterelnök említette a „Volánbusz-botrányt” is, ahol Orbán Viktor egyik volt minisztere a gyanú szerint 11 milliárd forint kenőpénzt vett át készpénzben.
Az MNB alapítványairól szólva úgy fogalmazott a kormányfő, hogy sok éve mindenki tudja Magyarországon, nem csupán az újságírók, hogy lapátolták ki a közpénzt. Másfél, két éve már – az egyébként mély álmát alvó – Állami Számvevőszéknek is feltűnt, hogy eltűntek százmilliárdok. Ehhez képest az ügyészségen nem nagyon őrölnek isten malmai – mondta.
MÉG NEM RENDSZERVÁLTÁS
A kormányváltás önmagában még nem jelent rendszerváltást, annak az állam és az állampolgárok felszabadítását, valamint az igazságszolgáltatás és az igazságtétel megvalósítását is jelentenie kell – mondta a miniszterelnök.
Magyar Péter kiemelte, olyan államot szeretnének, amelyben a köztisztviselők politikai befolyástól mentesen, szakmai meggyőződésük és az állampolgárok érdekei szerint végzik a munkájukat.
„A kormányváltás még nem rendszerváltás, akkor következik be a teljes rendszerváltás, amikor a bűnösök oda kerülnek, ahová valók, a magyar közpénznek a lehető legnagyobb része visszakerül a magyarokhoz, illetve ha a félelem megszűnik a legkisebb falvakban is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a rendszerváltás része lesz az alkotmányozási folyamat, amelynek során többek között a választójogról, az alkotmányos berendezkedésről és az önkormányzati rendszerről is társadalmi vitát kívánnak folytatni.
IGAZSÁGTÉTEL SZÜKSÉGES
Magyar Péter beszélt az igazságtételről is, amely szerinte a múltban elkövetett bűnök és korrupció feltárását, valamint a törvénysértést elkövetők felelősségre vonását jelenti. Hangsúlyozta, a jövőben is felelősségre kell vonni azokat, akik közpénzt tulajdonítanak el, vagy annak eltulajdonítását tudatosan hagyják megtörténni. A miniszterelnök szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladata nemcsak a korábban elvitt vagyon visszaszerzése, hanem a közvagyon védelme is lenne.
Magyar Péter elfogadhatatlannak nevezte, hogy „Európa, de lehet, hogy a világ legnagyobb mutyijai és bűncselekményei” büntetlenül maradjanak. Azt mondta, olyan bűncselekmények történtek ebben a gyönyörű országban, „amelyekről mindenki tudott”, kivéve a Legfőbb Ügyészséget vagy éppen a versenyhivatalt vagy a számvevőszéket vagy a Kúria vezetőjét. Szétlopták, sokszor nagyon dörzsölten, jogszabályalkotással, de sokszor egészen faék egyszerűségű módszerekkel a hazánkat – fogalmazott a miniszterelnök.
IDŐRE VAN SZÜKSÉG
A miniszterelnök a Tisza Párt közösségéhez szólva elmondta, büszkének kell lenniük arra, amit az elmúlt időszakban elértek. Úgy fogalmazott, a közösség eredményeire akkor is emlékezni kell, amikor nehezebb időszakok vannak, vagy nem minden változás következik be azonnal.
Hozzátette: tíz-húsz év problémáit és mulasztásait nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni, ehhez időre van szükség. Arra kérte a Tisza közösségéhez tartozókat és az azon kívül állókat is, hogy adjanak bizalmat és legyenek részesei az országépítő munkának.
A pártelnök az eddigi eredményeket világraszóló teljesítményként értékelte, és azt mondta, hogy a közösség által létrehozott modellt már a világ vezető egyetemein is tanítják.
