2026. március 21., szombat

Szellemiségében is új korszak kezdetén

Szegedi vendégek jártak pénteken a Magyar Szó-házban

A cikkhez képgaléria tartozik.

Szegedi vendégek jártak pénteken Újvidéken, a Magyar Szó-házban, élőújságon és múzeumlátogatáson keresztül nyertek betekintést a vajdasági magyar napilap munkájába. Megnézték a Magyar Szó Sajtó- és Nyomdamúzeumát, Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója, Pesevszki Evelyn fő- és felelős szerkesztő, valamint Jung Takács Karolina és Szedlár Diana, a múzeum munkatársai végigvezették a vendégeket az intézményünk múltját és jelenét bemutató tárlaton.

– Az elmúlt évek jelentős átalakulást hoztak. A megújulás azonban nem csupán az épületre és az infrastruktúrára vonatkozik, hanem szellemiségében is új korszak kezdődött – emlékeztette a tényállásra a látogatókat az igazgatónő.

Pesevszki Evelyn, Erdődi Edvina és Diósi Árpád (Fotó: Dávid Csilla felvétele)

Pesevszki Evelyn, Erdődi Edvina és Diósi Árpád (Fotó: Dávid Csilla felvétele)

A múzeumlátogatás során a szegedi vendégek négy kisfilmet tekintettek meg. Az első a Magyar Szó történetét mutatta be, a második a napilap és mellékletei, valamint a gyermeklapok világába nyújt betekintést. A harmadik kisfilm a Forum nyomda munkáját ismertette, míg a negyedik a Magyar Szó-házban megvalósult fejlesztéseket – többek között az óvodát, a sajtó-és nyomdamúzeumot és a konferenciatermet – mutatta be. A látogatóknak különleges élményben volt részük: egy régi présgépen sajátkezűleg nyomtathattak egy képeslapot, amelyet magukkal vittek emlékbe.

A konferenciateremben az élőújságot megelőzően Erdődi Edvina szólt néhány szót a jelenlévőkhöz. Örömmel nyugtázta, hogy szép számban érkeztek vendégek a Magyar Szó-házba, hangsúlyozta, hogy a múzeumlátogatás, valamint a bemutatott kisfilmek teljes képet adnak az intézmény múltjáról, jelenéről és terveiről. A csoport megtekintette a Magyar Szó 81. évfordulójára, tavaly decemberben bemutatott kisfilmet, az élőújságot követően a vendégeknek lehetőségük nyílt a Magyar Szó kiadványainak megvásárlására.

Az élőújság moderátora, Diósi Árpád, a lap főszerkesztő-helyettese a beszélgetést három blokkba csoportosította úgy, hogy a Magyar Szó működésének különböző területeit bemutathassa az érdeklődőknek.

Dávid Csilla felvétele

Dávid Csilla felvétele

A beszélgetés első részében Erdődi Edvina és Pesevszki Evelyn osztotta meg gondolatait a Magyar Szó jelenéről és szerepéről. Az igazgatónő arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül az intézmény. Elmondta, hogy amikor évekkel ezelőtt a Magyar Szóhoz került, egészen más állapotok fogadták, azóta azonban határozott elképzelések, kitartó munka és erős vízió nyomán gyökeres változások mentek végbe. Hangsúlyozta, hogy a megújulás nem csupán az épületre és az infrastruktúrára vonatkozik, hanem szellemiségében is új korszak kezdődött.

– A Magyar Szó ma már nem csupán napilap, hanem identitásőrző, közösségépítő intézmény is, amelynek az a feladata, hogy a vajdasági magyarság számára irányt és kapaszkodót nyújtson – magyarázta. Kitért a legfontosabb beruházásokra is. Elmondta, hogy az óvoda, a múzeum és a konferenciaterem mellett hamarosan az irodalmi kávéház kialakítása is megkezdődik. – Ez utóbbi egy olyan közösségi tér lesz, ahol könyvbemutatók és kulturális programok kapnak majd helyet, találkozási pont, miközben a látogatók magyar könyveket és újságokat lapozhatnak, vásárolhatnak. Újra élettel töltjük meg a Magyar Szó-házat, és visszahozzuk azt a szellemi pezsgést, amely korábban is jellemezte az intézményt – ígérte.

Pesevszki Evelyn a lap tartalmi és szakmai irányvonaláról beszélt. Rámutatott arra, hogy egy több mint nyolcvanéves, nyomtatott napilapot működtetni a digitális korszakban különös kihívás, hiszen ma már mindenki kezében ott van az okostelefon, és a világ szinte teljes információáramlása azonnal elérhető. Ennek ellenére a Magyar Szó ragaszkodik hagyományos értékeihez, ugyanakkor igyekszik megújulni is. Fontosnak nevezte azt, hogy minél több szerzői írás, háttérelemzés és hírmagyarázat jelenjen meg a lapban, mert az olvasóknak ma már nem elegendő önmagában a hírközlés:

– Az események mögött húzódó folyamatokat is látniuk kell. Az online jelenlét, a közösségi média és a rövid videós tartalmak szintén elengedhetetlenek, hiszen ezeknek köszönhetően a fiatalabb generációkat is meg tudjuk szólítani – véli a főszerkesztő.

Emlékeztetett arra, hogy az idősebb olvasókról sem szabad megfeledkezni, a Magyar Szó csak akkor tudja betölteni küldetését, ha mindenki számára befogadó tud maradni.

Dávid Csilla felvétele

Dávid Csilla felvétele

A beszélgetés második blokkjában Németh Zoltán, nyugalmazott újságíró, szerkesztő és Máriás Endre lapunk főszerkesztő-helyettese beszélt a Magyar Szó kiadványairól. Németh Zoltán, a Naptár szerkesztője elmondta, hogy ez a kiadvány az egyik régebbi a lapcsaládban, és az idők során sokat változott. – Ma már nem pusztán naptár, hanem tartalmas, olvasmányos kötet, amely riportokat, interjúkat, szórakoztató oldalakat és sokféle vajdasági témát kínál az olvasóknak – hallottuk. Kiemelte, hogy a szerkesztés hosszú, hónapokon át tartó munka eredménye, amelyben számos újságíró vesz részt napi feladatai mellett.

Máriás Endre a Terasz című kötetet és a Keverem, kavarom című szakácskönyvet mutatta be. Elmondta, hogy a Terasz a Magyar Szó Tárca rovatának válogatása, amely olyan szerzői szövegeket tartalmaz, amelyekben a vajdasági magyar életérzés, az önirónia, a személyesség és az irodalmi igényesség egyszerre van jelen. A tárca műfaja nehéz, de rendkívül értékes, mert az olvasó nem csupán információt kap, hanem gondolatokat, hangulatokat és olyan szövegeket, amelyek továbbgondolásra késztetnek.

A Keverem, kavarom című kiadvánnyal kapcsolatban kiemelte, hogy eredetileg gyermekek számára álmodták meg, de a visszajelzések szerint a felnőttek körében is nagy népszerűségnek örvend. Ez a könyv nem csupán recepteket közöl, hanem történeteket, élményeket és közös főzések tapasztalatait is magában hordozza.

– A projektben több munkatárs vett részt: a receptek kidolgozása, a fotók, a videók, a műszaki szerkesztés és a vizuális megjelenés mind-mind közös munka eredménye. A kiadvány különlegessége, hogy QR-kódok segítségével videós tartalmak is elérhetők benne, így a könyv egyszerre hagyományos és modern – ismertette Máriás Endre.

A harmadik beszélgetéscsomagban Lackó Varjú Sára, lapunk szabadkai szerkesztőségének vezetője, újságíró, szerkesztő és Dér Dianna, lapunk újságírója az online térben zajló szerkesztői munkáról, valamint a Magyar Szó Taxi videós tartalmairól beszélt. Lackó Varjú Sára hangsúlyozta, hogy az online felületen a gyorsaság elengedhetetlen, ugyanakkor ez nem mehet a hitelesség rovására. Kiemelte, hogy az internetes tartalomfogyasztás alapvetően más logika szerint működik, mint a nyomtatott sajtó esetében, ezért folyamatos alkalmazkodásra van szükség. Szólt arról is, hogy a mesterséges intelligencia bizonyos területeken segítséget jelenthet, de az emberi, szerkesztői munka, a szakmai döntések és a tartalom hitelessége továbbra is nélkülözhetetlen.

Dér Dianna szavai a videós tartalmak készítésének kulisszái mögé nyújtottak betekintést. Elmondta, hogy a rövid videók világában az első néhány másodperc döntő jelentőségű, ezért fontos, hogy a megszólalások figyelemfelkeltőek legyenek. Beszélt arról is, hogy milyen kihívást jelent egyszerre autó vezetni, kérdezni, forgatni és később megszerkeszteni az anyagokat, ugyanakkor ezek a formátumok kiváló lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalabb közönséget is közelebb hozzuk a Magyar Szóhoz. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szó Taxi célja nem kizárólag a fiatalok megszólítása, hanem az is, hogy rámutasson: a szerkesztőségben fiatalos, nyitott és kreatív csapat dolgozik, amely képes alkalmazkodni a mai médiavilág elvárásaihoz.

A vendégek egy Magyar Szó Extra-videót is megtekintettek, amelyben szépkorúak beszéltek arról, hogy mit üzennek a fiataloknak, illetve hogy mit csinálnának másképp, ha újra fiatalok lehetnének. A személyes hangvételű videó jól példázta, miként teremti meg a Magyar Szó a különböző generációk között a párbeszédet.

A beszélgetés végén a csoport egyik tagja, Kiss Imre Ferenc, a Magyar Szó nyugalmazott munkatársa is megosztotta gondolatait. Elmondta, hogy számára személyes élményt jelentett a látogatás, hiszen tizenkilenc éven át dolgozott a lapnál, ezért később, bárhová is került az életben, mindig egy kicsit „Magyar Szó-s” maradt. Örömét fejezte ki amiatt, hogy a modern idők kihívásai ellenére ma is létezik magyar nyelvű napilap Vajdaságban, és így fogalmazott: az itt létrejött közösség csodálatos dolgokat hozott létre. Hozzátette, ha újra fiatal lehetne, ismét az újságírást választaná.

A Magyar Szó a szegedi vendégeknek apró ajándékokkal kedveskedett. A múzeumlátogatás és az élőújság után a csoportot városnéző körútra vezették, a Magyar Szó-házban szerzett élményeket Újvidék megtekintésével bővíthették. A tegnapi látogatás tehát nemcsak intézménybemutató volt, hanem személyes találkozás a múlt és jelen, a hagyomány és a megújulás, valamint a vajdasági magyar közösség és az anyaországból érkező érdeklődők között. 

Magyar ember Magyar Szót érdemel