Varjak, bogarak, aszály

Az ősszel elvetett búza, sőt az árpa és az olajrepce is rosszul viseli a csapadékhiányt. A tavaszi kultúrák kelésére és fejlődésére is kihatással van a talaj nedvességtartalma. Emellett egyéb problémák is felmerülnek, a varjak, a nyulak és az őzek, valamint a különféle rovarok is gondokat okoznak. A kukorica, amit április elején vetettek el a gazdák, szépen kikelt. Ahol viszont később került földbe a mag, ott már hiányos a kelés. Ahol több levélben vannak már a kis növények, sok esetben megsárgultak, de látni fehéredő leveleket is, ami a kiszáradás első jele.

Tomik Nimród, a topolyai önkormányzatban a községi tanács mezőgazdasági reszortfelkelőse, maga is foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel is. Elmondta, hogy május elején már az volt a helyzet, hogy szinte mindenhol porolt a határ.

– Ahol kicsit később ültették el a napraforgót, vagy a kukoricát, az még nem is nagyon tudott kikelni. A kis növények is nagyon várják az esőt, ugyanúgy a kalászosokról is elmondható ez. Árpára, búzára nagyon kellene. Az árpa már kidobta a kalászát, és ebben a fázisban kellene, hogy telítődjenek a szemek. Nagyon nagy szükség lenne nedvességre. A repcéknél is jó lenne. A korábbi években a repce stabilan termett, most viszont a szárazság már az ősszel, a vetés idején gondokat okozott. Nagyon sokat kellett kimunkálni az őszi szárazság miatt, mert egyenetlen volt a kelés, fejletlenek voltak a növények. Több termelővel is beszéltem, többeknél 50–60%-át az elvetett repcének ki kellett munkálni, ami anyagi kárt is jelent a termelőknek. Akik úgy ítélték meg, hogy jobb nem meghagyni, most kukoricát, vagy napraforgót vetnek a helyére.

De nem csak ez jelent gondot. A sároshátú gyászbogár és a varjak is károkat okoznak. Nagyon sokan panaszkodtak arra, hogy a varjak nagy károkat okoznak. Védett madárról beszélünk, a vadászok sem lőhetik ki őket. A szárazság miatt valahonnan a vadállatok is nedvességet kell, hogy nyerjenek. A nyulak általában a kis, zsenge napraforgóból meg kukoricából tudják nyerni. Másrészt pedig a varjak a magokat megeszik. Rendkívül okos állat a varjú, mindig pontosan oda dugja be a csőrét, ahol a mag van. Erre is van azonban megoldás, és akik használták a szert, azokat a gazdákat nem érte kár. Van ugyanis legálisan beszerezhető madárriasztó. A korábban használt, erősen mérgező szereket már betiltották, van azonban vízben oldható por, amit nem is olyan drágán lehet beszerezni. Az ezzel csávázott magokat nem eszik a varjak. Van egyébként olyan legális csávázószer is, amit lehet vásárolni, és ami a bogarak ellen hatásos. Megjegyzem azonban, hogy a sároshátú bogár egy nagyobb méretű rovar, és ezért nem elég neki kisebb mennyiség. Más a helyzet, mint a kisebb termetű barkó esetében, ami ha csak éppen beleharap, akkor is elpusztul. Ez a sároshátú bogár sok helyen nagyobb kárt tudott tenni azzal, hogy amikor elkezdett csírázni és még nem is kelt ki a napraforgó, már elharapta. A sároshátú gyászbogár (Opatrum sabulosum) polifág kártevő, amely főként tavasszal, a kelőben lévő szikleveles kultúrákban (napraforgó, kukorica, zöldségfélék) okoz jelentős rágáskárt. Az imágók megrágják a fiatal növények szárát, levélnyelét és a tenyészőcsúcsot. Kártételük nyomán a növények fejlődésben visszamaradnak vagy elpusztulnak, emiatt szükségessé válhat a védekezés. A röpképtelen imágók a kelőfélben lévő növények szikleveleit és a szik alatti szárrészét rágják, ami rendszerint a növény kidőléséhez és pusztulásához vezet. De elsősorban a csapadék hiánya okoz most gondokat, ami ellen nem lehet védekezni sem, amennyiben nincs öntözőrendszer kiépítve. Amúgy szépen néznének ki a kalászosok, de nagyon-nagyon szükséges lenne, hogy ha most kapnánk egy kiadós esőt. A májusi eső aranyat ér, hangoztatták egykor is elődeink és ez most is így van. Hosszú idő után csütörtökön már volt néhány csepp Vajdaság egyes területein, de sokkal többre lenne szükség. Ami a gombabetegségeket illeti, a parcellák megelőző céllal végrehajtott vegyszeres kezelése a legtöbb esetben már megtörtént. Körülbelül két héttel ezelőtt a termelők döntő többsége az árpát is, meg a búzát is megpermetezte. Most úgy ítélik meg, hogy még egy kezeléssel meg lehet védeni a növényeket, de ez attól függ elsősorban, hogy milyen szert használunk. Lehet, hogy további védekezésre már nem is lesz szükség. Ilyenkor már az árakról is gyakran beszélnek a termelők, bár aratásig van még idő. Van olyan felvásárló, aki már jelezte, hogy „zölden” szerződne, 20 dinár körüli árat kínálnak. A napraforgó, de valószínű a repce is keresett lesz, amire a világpiacon kialakuló helyzet is kihat. Van, aki már most 50 dinár feletti árat kínál a nemrég elvetett napraforgóért, ha a termelő leszerződik. Viszont a tőzsdén, ha az ottani árakat követjük, érdekes módon inkább lefelé ment az ára. De mindezekre kihatással van a nemzetközi helyzet, meg az olajválság is, és nem hallottam azt, hogy sokan kötöttek volna ilyenfajta megállapodást – nyilatkozta lapunknak.

Fenyvesi Árpád mezőgazdasági mérnök, a topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthon gyakorlati oktatás céljaira szolgáló tangazdaságának a vezetője elmondta, az általuk művelt gyümölcsösökben a növényvédelmi feladatok elvégzése megtörtént. Egyelőre a kajszi és az alma esetében is jó termés mutatkozik. – Régóta nem volt ilyen, amikor a virágzásban is megfelelő idő volt. Kicsit a szél erőssége volt nagyobb a kelleténél, de úgy tűnik, hogy a beporzás sikerült és nagyon sok kis alma és kajszibarack van most a fákon. Idén nem tapasztaltuk azt a nagyméretű bundásbogár-inváziót sem, ami az elmúlt évekre volt jellemző. Pillanatnyilag a jégvédelmi hálónak a széthúzása az aktuális teendő, amit az itt dolgozó szakemberek a diákokkal közösen végeznek. Az esetleges jégveréstől tudjuk így megvédeni a fákat. Ami a szántóföldeket illeti, ott jó kondícióban van még mindig az árpa. Ezt a búzáról már nem lehet elmondani. Eső kellene, és nem is kevés eső. Hogyha az elkövetkező tíz napban nem lesz meg a 70–100 liter négyzetméterenként, akkor sajnos jelentős terméskiesés várható. Ami a tavaszi kultúrákat illeti, a vetések nálunk megtörténtek. A napraforgóval kezdtünk, itt már sorolnak a kis növények, sikerült nedves rétegbe juttatni a magot, amit úgy értünk el, hogy kicsit növeltük a vetésmélységet. Így sikeresnek mondható a napraforgó kelése, most figyelemmel kell kísérni az esetleges rovarinváziókat. Területünkön elég sok varjú is van, valamint a vadkár is időnként jelentős. Csapadék elmaradása miatt a gyomirtást szolgáló úgynevezett „fekete permetezések” kevésbé sikerültek az idén, és lassan a gyomnövények is indulnak. A napraforgó magja mintegy 30 hektáron került földbe, emellett még 21 hektár kukoricát is elvetettünk. A kukorica esetében is megindult a kelés, de az már kicsit egyenetlenebb. Itt is nagyon-nagyon kellene a csapadék. Lehetőleg eső formájában. Azért a biztonság kedvéért a földekre, illetve a termésre vonatkozóan a biztosításokat is megkötöttük jégkár esetére. Jó hír még, hogy idén folytatódik a burgonya-bemutatónk. A Kiskunhalasi Bácsgazda Cooppal az együttműködés sok éve tart. Idén is több kiváló európai fajtát biztosítottak számunkra, és ennek is az ültetése megtörtént. Ez olyan területen van, a tangazdaságon belül, ahol az öntözés is megoldott. Ilyen problémák ott jelenleg nincsenek, legalábbis ami a csapadékhiányt illeti.

Öntözőrendszerünk van az almásokban is, ott csepegtetőöntözéssel tudjuk pótolni a csapadék hiányát. A barackosunkban nem tudunk öntözni, ott egyelőre nem mutatkoztak a csapadékhiány következményei. Ahol nem tudunk öntözni, ott teljesen a természetre vagyunk utalva. Így van ez a legtöbb környékbeli termelő esetében is. Szerencsére a tangazdaság által művelt földek egy része alacsony fekvésű területen van, ahol az átlagosnál lassúbb a talaj kiszáradása.

A kishegyesi Tóth Anita matematikát és földrajzot tanít a helyi általános iskolában, de a családi gazdaságában a földeket is maga műveli. A mostani helyzet kialakulásának gyökerei véleménye szerint a téli hónapig nyúlnak vissza. Esett ugyan egy kis hó is, de itt a Vajdaságban hónapok óta a csapadék mennyisége elmarad a várttól. A kalászosok és kapásnövények növekedését a csapadékmennyiség és annak kedvezőtlen eloszlása befolyásolja. Az ültetés alkalmával még abban az 5–7 centiméteres mélységben, ahová a mag került, nedvesebb talajt találtunk. Mostanára már mintegy kéttenyérnyi mélységben is száraz a talaj. Olyan súlyos az aszály, hogy néhol már repedések is kialakultak. Némely kultúrák egyenetlenül kelnek ki most. Van, amelyiket a rovarok is megtámadták. Egyes napraforgó fajtákat intenzíven megrágcsál a sároshátú gyászbogár. Így már nem csak a nyulak és az őzek legelik le a gyenge hajtásokat, ami súlyosbítja a helyzetet. A kalászosoknak ahhoz, hogy kinevelt szemeket tudjanak teremni, nedvességre lenne szükségük. Szinte az utolsó pillanatokban vagyunk, amikor még segítene rajtuk az eső. Egy friss fotóval tudom illusztrálni, ahogyan a sároshátú gyászbogár éppen a napraforgó levelét rágja – nyilatkozta Tóth Anita.