A Vajdasági Magyar Újrakezdés célja, hogy új szemléletet vigyen a vajdasági magyar közéletbe és a Magyar Nemzeti Tanács működésébe. Rózsa Zsombor, a szervezet koordinációs testületének elnöke szerint a VMÚ mögött komoly szellemi és szakmai háttér áll, és olyan emberek sorakoztak fel a kezdeményezés mellett, akik önerőből bizonyítottak az elmúlt években. A szervezet az őszi MNT-választásokra készül, ugyanakkor hosszabb távon sem zárja ki, hogy más politikai szinteken is megjelenjen. A VMÚ szerint nagyobb nyitottságra, etikai alapokra és valódi közösségi párbeszédre van szükség, miközben fontosnak tartják, hogy a döntésekben a civil szféra, az értelmiség és a polgárok hangja is erőteljesebben jelen legyen.
A Vajdasági Magyar Újrakezdés célja, hogy alternatívát kínáljon a vajdasági magyar közéletben, és új szemléletet vigyen a Magyar Nemzeti Tanács működésébe – hangsúlyozta Rózsa Zsombor, a VMÚ koordinációs testületének elnöke. Elmondása szerint a szervezet mögött fiatalok, értelmiségiek, civil kezdeményezések és szakemberek állnak, akik szerint szükség van egy nyitottabb, etikai alapokon nyugvó közösségi érdekképviseletre. A szervezet az őszi MNT-választásokra készül, miközben hosszabb távon egy új politikai alternatíva megteremtésének lehetőségét sem zárja ki.
Mi hívta életre a Vajdasági Magyar Újrakezdést, milyen gondolatok és célok mentén jött létre? Kérem, mutassa be röviden a szervezetet.
– Én azt gondolom, hogy a vajdasági magyar közösségben már régebbre visszamenőleg is megvolt az igény arra, hogy legyen egy másik politikai alternatíva is a jelenlegi vajdasági magyar érdekképviseleten kívül. Erre korábban is voltak próbálkozások. Úgy gondolom, hogy most valóban ismét megszületett az igény, méghozzá leginkább az értelmiség, a fiatalok és a különböző szakmákat képviselő emberek részéről, hogy egy másfajta politikai teret próbáljanak megszervezni. A Vajdasági Magyar Újrakezdés valójában egy összefogás, amely azzal a céllal jött létre, hogy a Magyar Nemzeti Tanács választásain listát állítson.
Kik a tagjai, milyen szervezetek adják a Vajdasági Magyar Újrakezdésnek a magját? Hogyan látja, milyen eredményt érhet el a VMÚ, és milyen szellemi hátországa van a szerveződésnek ahhoz, hogy képviselje a Magyar Nemzeti Tanácsban a vajdasági magyar közösséget, illetve azokat, akik önökre szavaznának?
– A Vajdasági Magyar Újrakezdést valójában a Vajdasági Magyar Plénum keltette életre. Ők szervezték meg az alapító gyűlést, amelyen részt vett többek között a Magyar Mozgalom, a vajdasági Tisza-szigetek képviselői, illetve a civil szférából ismert civil kezdeményezések, valamint értelmiségiek és civil személyek, akik fontosnak érezték, hogy beálljanak egy jó ügy mögé, amely a változást szorgalmazza. Meglehetősen komoly szellemi és intellektuális kapacitás áll a Vajdasági Magyar Újrakezdés mögött. Olyan hiteles szakemberek sorakoznak fel mellettünk, akik valóban önerőből tudtak alkotni és teremteni az elmúlt években, és megállták a helyüket még egy olyan rendszerben is, amely nem adott igazán teret minden értelmiséginek és alkotó embernek arra, hogy megmutassa magát. Úgyhogy ennek a szerveződésnek nagyon komoly szakmai alapja van, és talán azt is hozzátenném, hogy erkölcsi alapja is, mivel ezek az emberek megtanulták, hogyan tudnak a saját tudásukra és tehetségükre támaszkodva előrejutni. Az alapításon túl is vannak olyan szervezetek, amelyek csatlakozni fognak a Vajdasági Magyar Újrakezdéshez, úgyhogy itt még nem fog bezárulni a kör. Egy sokkal szélesebb és nagyobb összefogás várható, amely szerintem a közeljövőben látható lesz, és nyilvánosságot is fog kapni. Én azt gondolom, hogy olyan személyek alkotják majd ezt a listát és magát a szerveződést is, akikben a polgárok bízhatnak, és akik megérdemlik azt a támogatást, amelyet egy ilyen kezdeményezés kivívhat magának.
Ősszel esedékesek a nemzeti tanácsi választások Szerbiában. Hogyan készülnek ezekre a választásokra? Szó volt arról is, hogy különböző előkampány-rendezvényeket szerveznek a jövőben. Mik a tervek ezzel kapcsolatban?
– Jelenleg a VMÚ abban a fázisban van, hogy a kampánytervezetét készíti elő, és ebbe belekerülnek azok a meglátások is, amelyeken mindenképpen változtatni szeretnénk az MNT jövőbeli működése kapcsán. Vannak reformgondolataink, új elképzeléseink, amelyeket szeretnénk beépíteni. Maga a kampány még formálódik, a kampánystábunk például ezen a héten alakult meg. Az lesz a feladata, hogy felépítsen egy stratégiai ívet egészen az őszi választásokig, valamint olyan kommunikációt és megjelenést tervezzen meg, amely valóban hatásos lehet akkor, amikor a legfontosabb pillanat, vagyis a választás ideje elérkezik. Azt gondolom, hogy új szervezetként nagyon határozott elképzelésekkel vagyunk felvértezve, ugyanakkor tudni kell, hogy sok különböző ember és szervezet állt össze egy közös ügy érdekében. Emiatt nagyon sok egyeztetésre van szükség, és meg kell találnunk azt a közös hangot, amellyel a jövőben képviselni tudjuk a közösségünket. Egy biztos: a motivációnk közös, mégpedig az, hogy etikailag és eszmeileg más irányba vezessük a politikai narratívát és a közösségen belüli politikai tevékenységet.
Említette, hogy határozott elképzeléseik vannak. Mik ezek az elképzelések?
– Az MNT alapvetően azzal a céllal jött létre, hogy egy civil szerveződés legyen. Az elmúlt, nyugodtan mondhatjuk, mintegy tizenkét évben azonban erősen politikai színezetet kapott. Ezáltal mindaz, ami a hatáskörébe került, meglehetősen politikai alapon lett megszervezve, ezen mentén születtek a döntések is. Én azt gondolom, hogy ezt a szervezetet először is mentesíteni kellene a politikától, és valóban vissza kellene adni a közösségnek, a civil szférának és a szakembereknek, hogy ilyen alapon szülessenek meg a döntések, a kinevezések, az ajánlások, illetve hogy maga a pályázatok elbírálása is egy teljesen más szemlélet mentén valósuljon meg. Talán ez lenne az első és a legfontosabb, hogy sokkal nyitottabbá kellene tenni a Magyar Nemzeti Tanács működését, amelyben úgy az értelmiség, mint a polgárok mindannyian megtalálják magukat, és közösen, együtt élve építjük és alakítjuk ezt a rendszert. A digitális korban rengeteg lehetőség van arra, hogy mindenkit bekapcsoljunk, hogy mindenki valóban azt érezze, van egy olyan ernyő, amely alá beállhat, ahol meghallják a hangját, megfontolják az ötleteit, és ha reális esély mutatkozik rá, akkor meg is valósítják azokat. Én azt gondolom, hogy egy ilyen testületet, egy ilyen jelentős tanácsot nem lehet politikai célokra kisajátítani. Ezért úgy vélem, az első lépésnek annak kell lennie, hogy visszaadjuk ezt a tanácsot a polgároknak.
A Vajdasági Magyar Plénum feltételekhez kötötte, hogy milyen kritériumok mellett hajlandó párbeszédet folytatni a VMSZ-szel. Mi a VMÚ álláspontja a vajdasági magyar–magyar párbeszédről?
– Én azt gondolom, hogy a VMSZ esetében nagyon fontos lenne, hogy felelősséget vállaljanak az elmúlt évek történéseiért és döntéseiért. Ez egy olyan önreflexió, amely szerintem elvárható. Nyilván vannak pozitív eredmények is, ugyanakkor vannak olyan dolgok, amelyeket helyre kell tenni, meg kell indokolni és el kell magyarázni a közösségnek. Amennyiben ez az önreflexió megtörténik, akkor az nyithat egy utat a kommunikáció felé. Úgy gondolom, hogy a VMSZ-nek szembe kell néznie az elmúlt évek döntéseivel, legyen szó a közösséget megosztó politikai kommunikációról, a támogatások elosztásáról vagy az elvándorlás kérdéséről. Szerintem a vajdasági magyarság megmaradásához új szemléletre, nagyobb nyitottságra van szükség, de mindaddig, amíg a tagadás és a figyelmen kívül hagyás kommunikációját érezzük az egyik oldalról, addig nagyon nehéz megtalálni a közös hangot, illetve azokat a kapcsolódási pontokat, amelyekre építeni lehet. Én úgy gondolom, hogy először le kell fektetni az etikai alapokat ahhoz, hogy ezt tovább lehessen építeni.
A VMÚ rövid és közép-hosszú távú terveiről már beszéltünk, de mik a hosszú távú elképzelések? Gondolok itt arra is, hogy a magyar érdekképviselet különböző szinteken – önkormányzati, tartományi vagy akár köztársasági szinten – is megjelenhet-e? Hamarosan ismét köztársasági választások lesznek Szerbiában. Vannak-e ilyen irányú tervei a VMÚ-nak?
– Ahogy említettem is, a VMÚ-nak nagyon sokszínű a tagsága, és folyamatosak az egyeztetések. Van egy olyan elképzelés, hogy ezt természetesen tovább kell vinni. Érezzük a töltetét és az etikai alapját is annak, hogy akár más jellegű választásokon is megjelenhetne a VMÚ, akár civil szervezetként, akár pártformában. Erről azonban még korai beszélni. Jelenleg az elsődleges tervünk a Magyar Nemzeti Tanács választásain való indulás és a listaállítás. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy hosszabb távon van legitim igény arra, hogy a vajdasági magyar politikai palettán megjelenjen egy újabb politikai alternatíva is.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
