Zenta
25 éves
Túravezető
SMS-kód: MA 8
„Egy kerek fenék, két szép kebel... egy bomló hajkorona, melybe belemarkolunk és illatát mohón élvezzük... egy test, mely testet kíván, egy érzés, mely vágyat szül... vajon ez lenne a Nő? Nem hiszem! Megfoghatatlan szépség... éteri tisztaság... angyalszárnyon érkező remény... vajon ez lenne a Nő? Nem hiszem! Akkor mi? Csak egy másik ember...”
(ismeretlen szerző)
IRÁNY KUBA!
Talán senkit sem volt olyan nehéz elcsípni, mint Delic Larissát. Nem is véletlenül, hiszen a zentai lány túravezetőként dolgozik, és a mint mondja, nyáron nem szokott ráérni. Még az is megtörténhet, hogy a szépségverseny idején sem lesz itthon. Ha ilyen elfoglaltság mellett is jelentkezett, annak komoly okai lehetnek.
- Tavaly is részt vettem a versenyen, arra gondoltam, megpróbálom még egyszer, végül is egy jó élmény, sőt tapasztalat volt. Jófejek voltak a lányok, egy jó buli volt az egész. Sikerült elnyernem a legszebb mosolyú lány különdíját és két wellness hétvégét. Úgyhogy már ismerősként térek vissza, nem volt ez így tavaly, akkor inkább a kíváncsiság vezérelt... és mint mondtam is, nagyon jól éreztem magam, jó volt a hangulat, sokat nevettünk, mindenki barátságos volt, és pár lánnyal azóta is tart a barátság. Azelőtt modellkedtem egy kicsit, tehát volt tapasztalatom a kifutón. Esküvői kiállításokon, egy menyasszonyruhákat forgalmazó butik felkérésére. De ez csak hobbi volt, nem igazán veszem komolyan, és a továbbiakban sem szeretnék ilyesmivel foglalkozni.
- Nagyon határozott vagy...
- Van saját szakmám, sikerült megszereznem az egyetemi diplomát, és inkább ezzel szeretnék foglalkozni. Persze kaptam olyan véleményeket, hogy akár folytathatnám, de ezek a vélemények nem sokat számítnak, egyébként sincs a modellkedésben pénz ebben az országban. Meg hát az ilyen hivatást már tizennégy évesen el kell kezdeni, a húszévesek már elkéstek, szóval nem olyan egyszerű ez a valóságban... Ez a szépségverseny nem komoly, azért csinálom, mert szeretek mindent kipróbálni, ettől érdekes az élet, de most csinálom utoljára. Van, aki komolyabban veszi, rendben, ezt tiszteletben tartom, de nem osztom a véleményét. Nem is tudom, nem az én világom ez...
- Milyen a Te világod?
- Az én világomban reggel felkelek, megyek dolgozni, szabadidőmben basszusgitározok és sörözök a haverokkal, nem megyek fodrászhoz, manikűrre, pedikűrre, szoláriumba stb, nem díszítgetem magam, vagyok, amilyen vagyok, nem foglalkozok a külsőmmel, mint mások, egyszerűen nem érdekel az ilyesmi, ha szépnek tartanak, ha nem, nekem mindegy, mások szerint jól nézek ki így is, nincs semmi gond. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek én vagyok a kedvence, minden pasi mindig próbálkozik mindenkinél, nincsenek olyan óriási előnyben az úgynevezett „szép” lányok. Szerintem minden lány szép a maga módján, mindig akad udvarló mindenkinek, persze nem azt mondom, van, aki előnyben van és választhat. Hogy én hogyan választok? Megtetszik valaki, és kész, nem tudom, mit mondjak (nevet), a lányoknál ez inkább ösztönszerű, nem igazán lehet elmagyarázni, a fiúk pedig mindent túlbonyolítanak. Persze mondhatok ilyeneket, hogy legyen jóképű, érdekes, legyen humorérzéke, és legyen bennünk valami közös, tudjak vele mindenről beszélgetni és sokat nevetni. Személy szerint azt nagyon díjazom, ha tud valamilyen hangszeren játszani. Meg ne kérdezzen ilyen sokat! (nevet)
- Hacsak nem a munkádról kérdez... Mesélj erről!
-Zentán fejeztem a gimnáziumot, utána Újvidékre költöztem, és ott fejeztem be az egyetemen, a turisztika szakot, mivel mindig is aktív, felfedező típus voltam, nem tudok egy helyen nyugton maradni, szeretek mozogni, új helyeket megismerni, felfedezni, ezért nem volt nehéz a választás. Szerencsére a nyelvekben is jártas vagyok, így könnyen elvagyok külföldön. Diplomálás után folytattam a tanulmányaimat, és a mesterfokozatot is befejeztem. Fél éve dolgozok mint túravezető, két utazási irodában, rengeteget utazok, a legérdekesebb túra, amit vezettem, Kuba volt, ahol egy egész hónapot töltöttem, de vannak mindenféle utazásaink, leginkább európai városokba, diákkirándulások, zarándokutak is... Mindenképp a kubai út volt a kedvencem. Ó, az egy egész más világ, mindenhol szól a zene, táncolnak, énekelnek az utcákon, a főváros rossz állapotban van, de minden csodaszép, azok a koloniális paloták, a leromlott állapotban lévő, hatvanéves amerikai kocsik, olyan, mint amit a tévében láthatunk Kubáról. Szívesen bevállalnék hasonló kalandokat, szinte mindenhova elutaznék, a legfőbb vágyam mindenképpen Latin-Amerika részletesebb felfedezése, amire komoly esély van, hiszen az egyik ügynökség távoli utakat is szervez, nekik csak télen dolgozok, és olyan szerződést írtam alá, hogy dél-amerikai túrákat fogok vezetni.
(Szerző: Takács Rajmund)
