Bár a csapat eddig nem érte el a várt áttörést, Daniel Ricciardo egyáltalán nem tartja hibás döntésnek a Renault-hoz való átszerződést, azt pedig, hogy év végén mégis dobbant, és a McLarenhez csatlakozik, inkább a gyors döntési kényszerrel magyarázza. A Formula–1 mindig jó kedélyű ausztrál pilótájával a Magyar Nagydíj előtt beszélgettünk.
A versenyek képe és izgalma a megszokott maradt, a motorhang pedig elfedi, hogy nem hallatszik nézői ováció a lelátóról, mégis melankolikus hangulatban kezdte meg szezonját a Formula–1 a járvány árnyékában. A versenyzőket rengeteg egészségvédelmi intézkedés, megváltoztatott procedúra és szellős paddock emlékezteti lépten-nyomon a járványra, a média munkatársait pedig az, hogy míg egy évvel korábban egy puccos klubban, garnélarákot felszolgáló hoszteszek között, szemtől szemben beszélgethettünk a Renault pilótáival, addig idén csak online videókapcsolatban, jellegzetes mosolyát egy maszkkal eltakarva köszönt ránk Ricciardo a Hunaroringről a nagydíjhétvége csütörtökén. Az ausztrál nem is titkolja, a nézőket és a forgatagot nélkülöző versenyhétvégék egészen más hangulatban telnek számára, mint a korábbiak.
„Mindenképpen furcsa – kezdte ecsetelni benyomásait. – A verseny kezdetéig tartó időszakban nem érezhető az a pörgés, nincs meg a megszokott atmoszféra. Amikor a rajtrácson állva a himnuszt hallgatjuk, nem repked annyi pillangó a gyomromban, de amikor beülök az autóba, és felveszem a sisakot, lassan elkezd visszajönni a megszokott feszültség. Összességében nem olyan rossz a helyzet, a versengő része rendben van, csak kár, hogy a minket körülvevő környezet megváltozott. Kompromisszumot kellett kötnünk, de inkább legyen így, mint hogy egyáltalán ne versenyezhessünk, egyelőre tehát ez is megteszi.”
Arra a kérdésre, hogyan hatott rá a hét hónapos kihagyás, amelyet a tavaly Abu-Dzabiban rendezett szezonzáró és az idén júliusi újraindulás között – pár nap téli teszteléssel megszakítva – át kellett vészelnie, a Renault pilótája elmondta, a vártnál könnyebben visszarázódott a száguldásba, véleménye szerint ugyanis ezeket a reflexeket nem lehet csak úgy elfelejteni.
„Azt gondoltam, hogy rozsdásabb leszek, de valójában már az első szabadedzéstől fogva éreztem a tempót. Szerintem ez amiatt van, mert már sok éve ezt csinálom. Kicsit olyan, mintha izommemória dolgozna: nem lehet elfelejteni, hogyan kell vezetni, az egész már ösztönösen jön. Az első versenyeken láthattunk pár balesetet és hibát, többek között tőlem is, de nem tudom, hogy ezt rozsdásodásnak nevezhetjük-e, vagy csak amiatt van, mert tudjuk, hogy idén kevesebb futamunk lesz, ezért mindenki jobban oda akarja tenni magát.”
Lassan két éve, hogy 2018 nyarán Ricciardo váratlan lépésre szánta el magát, és bejelentette, hogy a futamgyőzelemre képes, de a Mercedesekkel a bajnoki címért harcba szállni nem tudó Red Bullt elhagyva két évre az akkor a középmezőnyben tanyázó Renault-hoz igazol, hogy a franciákkal közösen próbáljon meg felépíteni egy sikercsapatot. Az ausztrál a fekete-sárga szerelésben töltött első szezonját a bajnoki tabella 9. helyén, dobogós eredmény nélkül zárta, idén pedig már a szezonkezdet előtt eldöntötte, nem hosszabbít a Renault-val, ehelyett a jövő évre a McLarenhez teszi át székhelyét.
A Formula–1-es paddock egyelőre igencsak megritkított népe körében forró beszédtémának számít, hogy a pilóta és a csapat között megromlott viszony, vagy a sport nagy átalakulását ígérő szabályváltozások 2022-re halasztása volt-e a fő mozgatója Ricciardo döntésének, lapunk felvetésére azonban a 31 éves versenyző egy másik indokkal állt elő.
„Nem is tudom, a szabályok elhalasztása mennyire játszott ebben szerepet… Elmondom, mi volt a legfőbb tényező: láthatjuk most az átigazolási híreket Sebastian Vettel és Sergio Pérez körül… Tudni lehetett, hogy ha a szezon közben kezdünk el döntéseket hozni, akkor hatalmas káoszban találjuk magunkat a pilótapiacon. És valóban nagyon hamar megjött a hír arról, hogy Vettel nem marad a Ferrarinál, és arról is, hogy Carlos Sainz csapatot vált, emiatt nekem is korán, még a szezonkezdet előtt meg kellett hoznom a döntést. Az egyetlen viszonyítási pont pedig, amelyből kiindulhattam, az a 2019-es szezon volt” – kezdte kifejteni indítékait kérdésünkre Ricciardo.
„A Renault-nál tudtuk, hogy tavaly nem sikerült elérnünk, amit akartunk, ami persze még nem jelentette azt, hogy idén sem sikerülhet, de az alapot mégiscsak ez a tapasztalat jelentette. Eközben pedig a McLaren nagy fordulaton esett át, és erős szezont teljesített. Őszintén szólva ennyi alapján döntöttem, és nem tudom azt mondani, hogy bármi más ok is közrejátszott volna. A csapattal való kapcsolatom továbbra is szoros, és semmi olyan nem történt köztünk, ami arra ösztönzött volna, hogy máshova szerződjek. Egyáltalán nem könnyű megtenni egy ilyen lépést, amikor jó viszonyt ápolunk, és még nem értük el a céljainkat. De visszatekintettem az elmúlt 12 hónapra, és azt gondoltam, hogy a jövőt tekintve nekem személy szerint talán jobb lesz a McLarennél. Persze hogy így lesz-e, azt majd az idő mondja meg. De semmiképp nem volt egyszerű döntés.”
Az első 2020-as futamok alapján jól látszik, hogy a csapat idén sem lesz képes beleszólni a nagyok dolgába, a mellékvágányra futott renault-s kaland dacára azonban Ricciardo váltig állítja, egy pillanatra sem bánta meg, hogy ezt a két évet nem a Red Bullnál töltötte, ahol szinte biztosan gyarapítani tudta volna eredménylajstromát néhány további győzelemmel.
„Egyértelműen hasznos tapasztalatnak tartom, és továbbra is úgy gondolom, hogy jó döntés volt számomra az átigazolás, hiszen megismerhettem, milyen egy új közegben, más emberek között, gyári csapatnál dolgozni – magyarázta. – Az, hogy két év után távozok, még egyáltalán nem azt jelenti, hogy rosszul érezném magam itt, csak egyszerűen úgy látom, hogy a következő lépés jobb lehetőségekkel kecsegtet számomra. De a Red Bull elhagyását és a Renault-hoz való szerződést mindenképp jó döntésnek tartom. Tavaly is voltak azért szép pillanataink, amelyekből idén még többet szeretnénk, és tényleg remélem, hogy meglesz az a dobogó, amit hajszolok.”
A körülmények ellenére ugyanis Ricciardo még dédelget néhány célkitűzést az idei évadra is, és bár a jelek szerint a Renault-nak nem sikerült akkora lépést tennie az élmezőny felé, mint a Racing Pointnak vagy a McLarennek, szeretné legalább egy futamon az első három közé juttatni jelenlegi munkaadója autóját is.
„Úgy gondolom, hogy ez reális cél. Láthatjuk, hogy a Ferrari egyelőre nincs jó formában, ez pedig a középcsapatok számára is esélyt teremt arra, hogy olykor dobogóra álljunk, mint ahogy azt a McLaren meg is mutatta a szezonnyitón. Szóval még bízom benne, hogy mi is elérhetjük ebben az évben, ha máshogy nem, akkor egy esős vagy kaotikus futamon” – célzott egy olyan forgatókönyvre, amely végül a Magyar Nagydíjon a nedves kezdés ellenére sem adatott meg számára, hiszen csak a 8. helyen tudta célba vinni az autót.
