Az Egyesült Államok győzelmével ért véget a női Vízilabda-világliga sanghaji szuperdöntője, Kanada a második, Oroszország pedig a harmadik helyen zárt. Magyarország lecsúszott a dobogóról, Bíró Attila együttese negyedik lett.
Az USA gárdája bebizonyította, jelenleg verhetetlen ebben a szakágban, a tengerentúliakat egyedül Oroszország tudta megszorongatni a csoportküzdelmek során, a továbbiakban viszont nem ismertek kegyelmet. Már a magyarok ellen megnyert (8:4) elődöntőt követően sejteni lehetett, nehéz lesz megállítani Adam Krikorian együttesét, amely a fináléban is bizonyította elképesztő fölényét, és Kanada magabiztos legyőzésével (12:6) bezsebelte tizenegyedik, sorozatban pedig negyedik világligagyőztes titulusát.
A magyar csapat az elveszített elődöntő után a bronzért szállt vízbe az oroszok ellen, az igazán fontos meccseken viszont már hiányzott a szuperdöntő elején tapasztalt magabiztosság a csapatból. Az oroszok némi meglepetésre csúsztak le a fináléról: három negyeden keresztül tuti befutónak tűntek a Kanada elleni elődöntőben, ám az utolsó negyedben váratlanul összeomlottak, beleszaladtak egy 0:4-es zárómenetbe, ami a 11:10-es vereségüket jelentette. Borítékolni lehetett, hogy a harmadik helyért folyó párharc során nem lesznek kíméletesek, hiszen a már említett, amerikaiak elleni csoportmeccsen bebizonyították, kilábaltak az utóbbi évek hullámvölgyéből, és ismét számolni kell velük.
A bronzcsatát az elejétől a végéig komolyan vették, már az első negyedben kidomborodott fölényük, a három orosz találatra csak Bujka Barbara tudott válaszolni. A második játékrészre némiképp összeállt a magyarok védekezése, Antal Dóra és Bujka is gólt jegyzett, így a nagyszünetre csak egy gól volt a különbség (4:3).
Térfélcsere után viszont a magyar támadójáték újfent akadozni kezdett, a rivális lassan, de biztosan ellépett. Az utolsó negyed 6:3-as orosz vezetéssel kezdődött, bravúr kellett volna az egyenlítéshez is. Csabai Dóra ugyan megszakította a hosszú gólcsendet, ám Oroszország kettőt is lőtt, és 8:4-re elhúzott. A talán egyedül dicsérhető Bujka két góllal közelebb hozta a magyarokat, ám miután Boriszova lövése fórban becsúszott, eldőlt a mérkőzés. Illés Anna még szépített, a hátralévő idő azonban kevésnek bizonyult, a vége 9:7-es orosz győzelem lett.
Dicséretes a negyedik hely, kiderült ugyanakkor, a magyar lányoknak rengeteget kell még dolgozniuk, ha a budapesti vb-n éremért akarnak csatázni. Bíró Attila nem lehet maradéktalanul elégedett a teljesítménnyel, hiszen csapata az utolsó két mérkőzés során sokat hibázott, kapkodott, amit a szakember meg is jegyzett a mérkőzéseket követően.
Eredmények, az 5–8 helyért: Hollandia–Ausztrália 9:5, Kína–Japán 12:11. Elődöntők: Magyarország–Egyesült Államok 4:8, Oroszország–Kanada 10:11. A 7. helyért: Japán–Ausztrália 8:10. Az 5. helyért: Kína–Hollandia 4:14. A 3. helyért: Oroszország–Magyarország 9:7. A döntő: Kanada–Egyesült Államok 6:12.
Tokióban már tíz női válogatott
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntése szerint megemelték a nyári olimpiákon részt vevő női vízilabdacsapatok számát, így 2020-tól kezdve a nyolc helyett tíz együttes vehet részt a játékokon.
A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) elnöke, Julio Maglione nagy örömét fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, ráadásul miután három új úszóversenyszámot is felvettek a programba (800 férfi gyors, 1500 női gyors, 4×100-as vegyes váltó), kimondottan nagy megtiszteltetésről beszélt: „A vízi sportok hihetetlen vonzerejének köszönhetőek ezek a döntések. Ez a 208 nemzeti tagszövetség, a sportolók, az edzők és a tisztviselők értékes munkájának és támogatásának eredménye.”
A férfitornát továbbra is tizenkét csapattal rendezik. Más döntés nem született a NOB-ban ezzel kapcsolatban, ami nem csoda, hiszen bármilyen szabályváltoztatás a FINA hatáskörébe tartozik.
