Nem lehet rossz üzlet Magyarországon sem a krimik forgalmazása, mert a fordítások szinte szinkronban történnek. Egyre gyakoribb, hogy egy időszerű regény már ugyanabban az esztendőben magyarul is olvasható, amelyben eredeti nyelven megjelent. Rendkívül örvendetes, hogy a kiadók az időszerűségek mellett nem feledkeznek meg az időközben kultikussá emelkedett alkotók és műveik fordításáról, amelyek megjelenésük idején még hozzáférhetetlenek voltak a magyar olvasóközönség számára. Ebben a rovatban szívesen visszanyúlok akár több évtizedet is egy-egy kötetért, ám most egy „frisset” vettem elő – igaz, a szemfülesebbek már 2022-ben olvashatták. Hozzá kell tennem, a szerzőtől 2024-ben megjelent a Maradj éber! című regény is magyarul, de odáig még nem jutottam.
A regény eredeti címében (A Flicker in the Dark) szereplő flicker szót általában vibrálásnak fordítják, ami egy thriller esetében még találóbb is a villanásnál, hangulatilag megidézi az olvasó bőrén végigfutó borzongást, sőt, talán még az áldozatok remegését is a végzetes rettegés közepette.
Az alaptörténet, mondhatni, majdnem szokványos. Egy kisvárosban nyomtalanul eltűnik hat kamaszlány. Természetesen meggyilkolták őket. A regény hősnője, Chloe Davis ekkoriban mindössze tizenkét éves. Eltelik két évtized, Chloe már pszichológusként praktizál és házasodni készül, amikor egy újabb tinédzserlánynak veszik nyoma, aztán egy másiknak is, aki ráadásul a pszichológusnő páciense. És itt jön a gubanc – az első fél tucat lányt Chloe édesapja gyilkolta meg, aki ezért életfogytiglani börtönbüntetését tölti. (Ez mondjuk kevésbé szokványos, mert a sorozatgyilkosokat leleplezésükkor rend szerint lelövik, esetleg önkezükkel vetnek véget életüknek, rosszabb esetben pszichopatának nyilvánítják és intézetbe zárják őket, ahonnét idővel kiszabadulnak és kezdik az egészet elölről. A bűnei miatt börtönben sínylődő férfi lánya magánemberként és pszichológusként azzal töltötte az utóbbi két évtizedet, hogy apja bűnének és anyja elveszítésének árnyékában összerakja életét, és normális nőként vágjon bele a családalapításba. Korántsem könnyű egy sorozatgyilkos gyermekének lenni. Különösen nem Louisiana államban1, amelynek legismertebb városa New Orleans, de a fővárosa az a Baton Rouge, ahol Stephen King számos vérfagyasztó története játszódik, akárcsak Maine állam Isten háta mögötti helyszínein. Főleg Bangorban, ami azért nem annyira eldugott, hiszen megyeszékhely2. A regényben az az eset jelenik meg, amikor a pszichológusnak illene pszichiáterhez fordulnia.
Az írónő érdeme, hogy a szokványos alaphelyzetet annak ellenére fordítja érdekfeszítő thrillerbe, hogy már a kezdettől sejtjük, ki a gyilkos, aztán persze csalódunk feltételezésünkben. A szövegen átsüt, hogy nő írta, mert a gyilkosságok elkövetéséről áthelyezi a hangsúlyt az érzelmekre, amelyek közepette Chloe megéli azokat. A logikai csavarok révén egész sor lehetséges elkövető kerül látókörbe, még Chloe is gyanússá válik, még önmaga képzeletében is, de nem ő a tettes, annak ellenére sem, hogy nem mindig a szimpatikus oldalát mutatja. Pszichológus létére mentálisan zavart, amikor újra átéli a kiskamasz korában történt gyilkosságokat, és egyre erősödik benne a meggyőződés, hogy nem az édesapját kellett volna elítélni miattuk. Amikor a vőlegénye viselkedése is megváltozik, elveszik a lélek paranoiával kikövezett útvesztőjében, már senkiben se mer bízni, még önmagában sem. Az újabb gyilkosságok idején fölöttébb gyanússá válnak a vőlegény folytonos üzleti útjai, Chloe bátyja is óva inti húgát a férfitől.
Édesanyjuk képtelen volt feldolgozni férje bűncselekményeit, öngyilkosságot kísérelt meg, ám megmentették, azóta magatehetetlenül fekszik egy intézetben. Fia is nehezen viselte el apjuk gonosztetteinek emlékét, de igyekezett támogatást nyújtani húgának. Vajon Chloenek sikerül-e megbirkózni a családi múlttal, és a jelenben ismétlődő gyilkosságok terhével? Azért választotta pszichológusi pályát, hogy másoknak segíthessen, hiszen gyermekkorában neki senki nem segített feldolgozni a traumát. Most pedig képtelen eldönteni, kihez fordulhat bizalommal. A jelen rejtélyei a múltban gyökereznek, és ezek a gyökerek éppen hozzá vezetnek. Mellesleg a történet minden szereplőjének van múltbéli takargatnivalója.
Elég nehéz eljutni a regény derekáig, de onnét kezdve már pörög minden. Érdemes azonban az elején is odafigyelni, mert az írónő olyan apró jeleket ejt el a szövegében, amelyek a későbbiekben segítenek összerakni a történetet, és követhetővé teszik a múltba vezető, mindenért felelős szálakat.
A regény erénye, hogy egy szokványos alaptörténetből egy nem szokványos krimi-thrillert bont ki. Nem a gyilkosságok, sem a tettes utáni nyomozás kap benne főszerepet, hanem az apa bűnének áldozatára nehezedő lelki bizonytalanság, az elbeszélő-főhősre rátelepedő sötét és borzongató atmoszféra. A kétely és a félelem vibrálása. A lélektani krimik/thrillerek kedvelőinek kifejezetten ajánlott.
1 Nem véletlenül forgattak ebben a cajun francia és kreol lakosságú államban vámpírtörténeteket, és a Mississippi folyó is kölcsönöz némi misztikumot a vidéknek.
2 Ezzel szemben az európai Bangor Nagy Britannia legkisebb, ugyanakkor Wales legősibb városa.
