mozgólépcsőn a tömegben
emlékek rianásai közben
sivatagi esőcseppek
még szomjazom és éhezem
kötött pályák menetrendek
táblázatok időrendek
csattogó fogaskerekek
a vakfoltok és holtterek
összeomló térképeken
torlódik tornyosul minden
ködök mérgezett légterek
széttépett inak idegek
s a félórás vakációk
a tömött villamosokon
egy havibérlet árából hol
képernyők néznek vissza rád
ha felemelik arcukat
olykor még zavarba esnek
mint homlokodra kiülő
beteljesült végzetek
itt itt itt most arra kérlek
a lélekről mesélj végre
mesélj nekem a lélekről
tudod a bolondja vagyok
