Woody Harrelson munkásságát díjazzák Szarajevóban

Woody Harrelson kapja a 32. Szarajevói Filmfesztivál tiszteletbeli Szarajevó Szíve díját, amivel a filmművészethez való kiemelkedő hozzájárulását, valamint több mint négy évtizedet felölelő, sokoldalú pályafutását ismerik el. Harrelson nemzedékének egyik legelismertebb előadója, aki mozifilmekben, televíziós produkciókban és színházi előadásokban egyaránt emlékezetes alakításokat nyújtott.
A színészt eddig háromszor jelölték Oscar-díjra. Televíziós munkáját Emmy-díjjal ismerték el, és pályája során mindvégig kapcsolatban maradt a színházzal is.
Az augusztus 14. és 21. között megrendezendő fesztivál Michael Winterbottom 1997-es Üdvözöljük Szarajevóban című filmjének vetítésével is tiszteleg Harrelson életműve előtt. A Cannes-ban bemutatott alkotás ugyanabban az évben a harmadik Szarajevói Filmfesztiválon is szerepelt, Harrelson pedig az egyik főszerepet alakította benne. A Michael Nicholson újságíró Natasha’s Story című könyve alapján készült dráma megrázó képet ad a boszniai háborúról, és bemutatja, milyen szerepet játszottak a konfliktusról tudósító újságírók a történtek nemzetközi megismertetésében. A filmet az Open Air programban, a Coca-Cola szabadtéri moziban vetítik.
Az 1961-ben született Woody Harrelson könnyed televíziós szerepből indulva vált Hollywood egyik legsokoldalúbb karakterszínészévé. Játszott vígjátékokban, politikai és életrajzi drámákban, háborús filmekben, thrillerekben, képregény-adaptációkban és nagyszabású mozisorozatokban is. Első jelentősebb színházi munkáját Neil Simon Biloxi Blues című Broadway-darabjában kapta, az áttörést azonban a Cheers című népszerű szituációs komédia hozta meg számára. 1985-ben csatlakozott a sorozathoz, amelynek 1993-as befejezéséig állandó szereplője maradt. Alakításáért ötször jelölték Emmy-díjra, az elismerést 1989-ben nyerte el.
A mozivásznon olyan korai sikerekben szerepelt, mint a Wildcats, a Doc Hollywood és a Fehér férfi nem tud ugrani. Utóbbiban Wesley Snipes oldalán egy tehetséges, nagyszájú utcai kosárlabdázót játszott, bizonyítva, hogy egész estés filmben is képes egyszerre szórakoztató és összetett karaktert teremteni. Az 1990-es évek elején a Tisztességtelen ajánlatban és a Pénzvonatban is feltűnt, pályájának döntő fordulatát azonban Oliver Stone 1994-es Született gyilkosok című filmje jelentette. Mickey Knox szerepében teljesen maga mögött hagyta a Cheers szerethető csaposának figuráját, és Juliette Lewis oldalán egyszerre félelmetes, kiszámíthatatlan és karizmatikus alakítást nyújtott.

Két évvel később Miloš Forman Larry Flynt, a provokátor című életrajzi drámájában a Hustler magazin ellentmondásos alapítóját formálta meg. Játéka Flynt szabadságjogi küzdelmét, önpusztítását és személyes tragédiáit egyaránt érzékeltette, amiért 1997-ben először jelölték Oscar-díjra. Második jelölését Oren Moverman 2009-es A harcmező hírnökei című drámája hozta el. Tony Stone századosként egy olyan katonatisztet alakított, akinek elesett katonák hozzátartozóit kellett értesítenie, miközben maga is súlyos háborús traumákkal küzdött.
Ugyanebben az évben mutatták be a Zombieland című horrorvígjátékot, amelyben ismét óriási sikert aratott. Később szerepelt az Éhezők viadala-filmekben és több más kasszasikerben is, miközben továbbra is vállalt kisebb, művészileg kockázatosabb produkciókat. A televízióban a True Detective első évada jelentette egyik legfontosabb alakítását. Marty Hart nyomozót játszotta Matthew McConaughey partnereként, és egy látszólag hétköznapi, valójában erkölcsi gyengeségekkel és magánéleti képmutatással terhelt férfit formált meg. A sorozat vezető producerei között is szerepelt.
Martin McDonagh Három óriásplakát Ebbing határában című filmjében Bill Willoughby rendőrfőnök szerepéért 2018-ban harmadszor jelölték Oscar-díjra. Ruben Östlund 2022-es, Arany Pálmával jutalmazott A szomorúság háromszöge című szatírájában egy luxusjacht marxista nézeteket valló, alkoholista kapitányát alakította, aki a kapitalizmusról és kommunizmusról folytatott groteszk vitája az alkotás egyik legismertebb jelenetsorává vált.
Harrelson a színháztól sem szakadt el. A Broadwayn Az esőcsináló felújításában játszotta Bill Starbuck főszerepét, Londonban pedig Tennessee Williams Az iguána éjszakája című darabjában lépett színpadra. Saját színműveket is írt és rendezett, köztük a Furthest from the Sun, valamint a Frankie Hymannel közösen jegyzett Bullet for Adolf című fekete komédiát.