Rövidebb tanórák, nagyobb koncentráció?

Az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül napirendre a tanórai koncentráció, azaz az összpontosítás kérdése. Ennek kapcsán pedig felvetődött a 45 perces tanórák 30 percre történő csökkentésének lehetősége. Az ötlet célja nem az iskolában töltött idő lerövidítése, hanem az, hogy a diákok hatékonyabban, nagyobb figyelemmel tudjanak részt venni az oktatásban. Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter elmondta, jelenleg nyíltan és hangosan gondolkodnak ezen az elképzelésen. Mint hangsúlyozta, napjainkban egyre kevésbé jellemző a hosszabb ideig fenntartható, fókuszált figyelem, ezzel szemben a rövidebb időszakokra tagolódó, úgynevezett diffúz figyelem válik uralkodóvá. Ez a jelenség komoly kihívás elé állítja az oktatási rendszert, és indokolttá teszi a tanítási módszerek újragondolását. A miniszter kiemelte: jelenleg nincs szó hivatalos kezdeményezésről a tanórák lerövidítésére, mindössze egy olyan javaslatról, amely széles körű szakmai és társadalmi párbeszédet igényel. A tervek között szerepel továbbá a mobiltelefon-használat korlátozása az általános és középiskolákban is. Hogy teljes vagy részleges tiltásról születik-e döntés, azt egy alapos vita eredménye határozza majd meg. Ezzel párhuzamosan hangsúlyosabb szerepet kapna a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák tudatos, pedagógiai célú alkalmazása. Az elképzelésekről Halasi Ágnest, az oktatási minisztérium tanügyi tanácsosát kérdeztük.

– Tény, hogy a gyerekek figyelme ma már kevésbé tartós, ugyanakkor ez nemcsak a fiatalokra igaz, hanem a felnőttekre és az idősebb generációkra is. Véleményem szerint a 30 perces tanórák bevezetése pedagógiai szempontból megosztó kérdés, ugyanakkor több életkori és módszertani tényező indokolttá teheti a bevezetésüket. A rövidebb tanórák előnye lehet, hogy jobban igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz. Különösen az alsó tagozatos tanulók esetében, a tartós figyelem hiánya miatt, a 30 perces tanórák lehetőséget adhatnak a hatékonyabb koncentrációra és a tanulási motiváció fenntartására. Pedagógiai szempontból a rövidebb órák dinamikusabb tanulásszervezést tehetnek lehetővé, amely elősegítheti a tanulók aktív részvételét és a differenciált oktatást. A tanulók mentális terhelése csökkenhet, ami hosszabb távon kedvezően hatna a tanulási teljesítményre és a közérzetre. A 30 perces tanórák esetében lehetőség lenne blokkosított óraszervezésre, ami azt jelenti, hogy két egymást követő tanóra egy tanítási egységet alkothatna. Ez különösen hatékony lehet készségfejlesztő, gyakorlatorientált tantárgyak esetében. Ennek lényege az lenne, hogy a gyerekek figyelme ne egyetlen ingerre korlátozódjon, hanem folyamatosan megújuljon. Ellenérvek között említhetjük, hogy a rövidebb tanórák nem feltétlenül biztosítanak elegendő időt az ismeretek elmélyítésére. A tananyag bemutatása, feldolgozása, gyakorlása és az ellenőrzés gyakran nem fér bele egy 30 perces időkeretbe, különösen felsőbb osztályokban, középiskolában, vagy nagyobb létszámú osztályok esetében. A tanárok számára a rövidebb tanórák esetleges szervezési terhet jelenthetnek. Ami a mesterséges intelligenciát érinti az iskolákban, elmondható, hogy az iskolák feladata az ismeretadás mellett a tanulók digitális kompetenciáinak, kritikai gondolkodásának fejlesztése. Az MI a személyre szabott tanulás eszköze lehet. Hasznos lehet a differenciált oktatásnál, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban. Interaktív, élményszerűbb tanulási lehetőségeket nyújt. Veszélye, hogy csökkenhet az önálló gondolkodás és a kreativitás. Fontos hangsúlyozni, hogy nem helyettesítheti a tanárt. Fontos a szabályok meghatározása és hogy mindenki megfelelő képzést kapjon az alkalmazásához. A mobiltelefonok használatának betiltása hozzájárulhat a tanulók mentális jóllétéhez, mivel a korlátozás csökkentené az online jelenlétet és az azonnali visszajelzés iránti kényszert. Erősödhetnek a személyes kapcsolatok a tanulók között. Ugyanakkor jogos a kérdés, mennyire szerencsés egy olyan eszközt teljesen kizárni, amelyre bizonyos helyzetekben szükség is lehet, különösen akkor, ha az iskola nem rendelkezik megfelelő számú számítógéppel vagy laptoppal. Véleményem szerint, ha a mobiltelefon tanórai használatának nincs pedagógiai célja, akkor valóban nincs rá szükség. Ha viszont a telefon tanulási eszközzé válik, és segíti a motiváció növelését, akkor nem feltétlenül a teljes tiltás a jó megoldás. Ebben a kérdésben a következetesség különösen fontos. A megfelelő korlátozások és szabályok bevezetésével a használata fejleszti a digitális kompetenciát, ami elengedhetetlen készség napjaink munkaerőpiacán. Én a tiltás helyett a szabályozott használatot támogatom. Órák alatt kikacsolva, engedéllyel használhatóak. A tudatosan szabályozott használat lehet hosszú távon a fenntartható megoldás ebben a kérdésben – emelte ki Halasi Ágnes