A kultography.hu elnevezésű magyar webmagazin fölmérése szerint továbbra is a könyv a legnépszerűbb kultúrfogyasztási cikk Magyarországon. A megkérdezettek 18 százaléka válaszolta, hogy könyvek olvasásával érintkezik legközvetlenebbül a kultúrával, míg a közösségi sporteseményekre mindössze két százalékban voksoltak. Miként az MTI is hírül adta, ezen a fölmérésen a kirándulások, a mozi, a színház, a koncertek és a szabadtéri rendezvények egyaránt 12–13 százalékos támogatottságot élveznek. A válaszadók közel 10 százaléka az esti filmnézést, 2 százaléka pedig a közösségi sporteseményeket nevezte meg kedvenc időtöltésnek. Legtöbbeknek csupán hétvégén, vagy szabadság idején jut ideje valamilyen művelődési jellegű befogadó tevékenységre. A megkérdezettek 20 százaléka naponta fogyaszt kulturális tartalmakat, 31 százaléka pedig hetente. A fölmérésből az is kiderült, hogy kis mértékben ugyan, de nőtt a kulturális tájékozódás mértéke, valamint, hogy a megkérdezettek a korábbiakkal ellentétben inkább a kortárs programokban bizonyultak járatosabbnak, mint a klasszikusokban.
A XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon tették közzé a Központi Statisztikai Hivatal 2009–2010-es lakossági időmérlegét, amiből az derül ki, hogy a magyar lakosság átlagosan naponta húsz percet olvas. „A 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. között készült felmérés adatai szerint a megkérdezettek 26 százaléka olvas, naponta 76 percet. Így jön ki a teljes népességre a 20 perces átlag. Összehasonlításképp a tévézéssel töltött napi átlag idő 135 perc, internetezésre pedig 12 percet szánunk” – magyarázza az MTI cikkírója. A húsz perces olvasási átlaggal az időmérleg párhuzamba állítja a reggeli elköltésének ugyanennyi percet kitevő átlagidejét. Persze furcsa dolog a statisztika, az is kiderül belőle, hogy kulturális és sportrendezvényekre csupán a megkérdezettek két százaléka jár, ők azonban napi 130 percet töltenek ezeken. Meg az is, hogy a magyar ember átlagosan 3 percet tanul, de 66 percet közlekedik, alvással, étkezéssel, fürdéssel és zuhanyozással összesen 712 percet tölt naponta.
A kulturális tartalmakat hordozó médiapiac óriási. A Médiapiac elnevezésű szakfolyóirat az elmúlt esztendő második negyedévében készített fölmérés szerint – a könyvkiadókon és színházakon, közterületi hirdetőfelületeken kívül – 7756 működő márkát számolt össze Magyarországon, 5507 nyomtatott sajtóterméket, 1382 világhálós portált, 803 tévécsatornát, 280 rádiócsatornát, 167 mozit, ne soroljuk tovább.
A statisztika elvont következtetéseivel szemben az említett időfelmérés azt már konkrétan kimutatja, hogy általában melyik szerzőket olvassa a magyar ember: a könyvek top tízes listáján a többi között a Harry Potter-könyvek és az Alkonyat-vámpírregények, magyar szerzők közül pedig Lőrincz L. László, Nemere István és Vavyan Fable kötetei szerepelnek. Itt érdemes lenne elidőzni, körültapogatni, mit is olvasunk, akár húsz percen át, akár hosszabb ideig is. Csakhogy a különböző sikerlisták nem nyújtanak biztos támpontot, egy dolog azonban talán mégis levonható összevetésükből: se nem a klasszikus, se nem a kortárs magyar írók művei állnak rajtuk élen, vagy az utóbbiak mégis? Az egyik listát most éppen egy Magyarország éttermeit bemutató kiadvány vezeti, egy másikon Fejős Éva regénye a második, egy harmadikon Frei Tamás egy-egy műve második és negyedik, vérfarkassal és vámpírral pedig Dunát lehetne rekeszteni… olvasó ízlése válogatja.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a 2011-es magyarországi könyvforgalmát elemezve pontosabb adatokkal szolgált. Az elemzés azt is közzétette, hogy a könyvpiac az utóbbi három évben összesen 26 százalékos veszteséget szenvedett el. A közoktatási könyvek és nyelvkönyvek piaci részesedése 28,2 százalékos volt, az ismeretterjesztő könyveké 24,36 százalék, a szépirodalomé és fikciós műveké 20,57 százalék, ami az egyesülés szerint egész Európában is páratlanul jó arány. A szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, a felsőoktatásban használt kiadványok 8,96 százalékkal szerepeltek a könyvforgalomban. A gyermek- és ifjúsági könyvkiadás 2011-ben 13–14 százalékos növekedést jegyzett, ami kimagasló eredmények számít. Ezzel szemben 40 százalékkal csökkent a CD-k és CD-ROM-ok forgalma, a digitális könyvforgalom pedig a piac mindössze 0,7 százalékát tette ki. Vagyis távol még a papíralapú könyv népszerűségének hanyatlása.
A fölméréshez összesen 185 könyvkiadó szolgáltatott adatokat, ezek a kiadók teszik ki a könyvforgalmi 91 százalékát, az összforgalom közel hatvan százalékát viszont mindössze 14 vezető kiadó produkálta.
