Bensőséges, közvetlen hangú rendezvénnyel ünnepelték meg Bácsgyulafalván a Magyar Kultúra Napját. A helyi közösség több mint ötvenfős dísztermében nem jutott minden érdeklődőnek ülőhely. Égető Éva, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke bevezetőjében méltatta az ünnep jelentőségét, majd Fekete J. József irodalomkritikus mutatta be a Bácsgyulafalván élő Varga Sándor Mindennapi nagypéntek című verskötetét. Kiemelte annak fontosságát, hogy a faluban fölismerték, a kultúra mindennapjaink elszakíthatatlan része, az értékőrzés és értékteremtés a közösség sajátja, ennélfogva dicséretes, hogy az ünnep alkalmából helyi szerzőnek nyújtottak bemutatkozási alkalmat.
Összefoglalva Varga Sándor 1964-ben indult költői pályáját, kitért az alkotó 1975 és 1995 közti elhallgatására, majd lendületes újraindulására, ami válogatott verseinek két kötetét eredményezte. Rámutatott, hogy a költő a politikai költészet és a személyes líra szintézisében találta meg a hangját, amelyen első kötetében (Belémfalazottan) a délvidéki magyarságot 1999-ig ért társadalmi impulzusok kapcsán született költeményeit foglalta össze, a másodikban (Mindennapi nagypéntek) pedig onnét folytatta napjainkig. A költő elmondta, hogy számára a versírás sajátos pszichoterápiát jelent, ki kell írnia magából, amit egyébként csak a négy falnak mondhatna el. Költői indulása idején elmondása szerint legmélyebb hatást Pilinszky János, Nagy László, József Attila és Juhász Ferenc költészete gyakorolt rá.
A rendezvény keretében Kónya Sándor versénekes több, általa megzenésített Varga Sándor-verset, valamint egy népi újévköszöntőt énekelt el, Kormányos Ilona és Stork Piroska pedig két-két költeményt mondott el a bemutatott kötetből.
Fekete J. József kiemelte, hogy Varga Sándor, aki hosszú időn át volt a helyi iskola igazgatója és magyartanára, illetve monográfusa, a képzőművészet terén is alkot, vásznai verseihez hasonlóan expresszív erőről tanúskodnak.
