2024. április 17., szerda

Három Petőfi-szobrot avatnak

Kishegyes, Kúla, Törökfalu e hétvégén köztéri alkotásokkal gazdagodik – Most jelenik meg a Föltámadott a tenger! Milyen tenger? című verseskötet – A Petőfi nyomában zárófilmje

A Mozdulj! Petőfi! – a Petőfi 200 vajdasági programsorozat részeként Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ és a Magyar Nemzeti Tanács pályázatot hirdetett vajdasági települések részére Petőfi-mellszobor köztéri elhelyezésére. A beküldött kisfilmek alapján (ábécérendben) Kishegyesre, Kúlára és Törökfaluba kerül Szilágyi László újvidéki szobrászművész egy-egy alkotása. Az ünnepélyes szoboravatóra szombaton, illetve vasárnap kerül sor.

Lovas Ildikó

Lovas Ildikó

A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ a fő hordozója, koordinátora a Mozdulj! Petőfi! eseménysorozatnak, amelynek megálmodója Lovas Ildikó író, a VM4K vezetője. Őt kérdeztük e rendezvényekről.

– Nem véletlenül választottuk e hétvégét, ez áll legközelebb 1849. július 31-éhez, vagyis ahhoz a dátumhoz, amikor Petőfi eltűnt/elesett Fehéregyházánál a csatatéren. A rendezvénysorozat ezekben a napokban ,,felhangosodik”, összegződik. A három Petőfi-mellszobor szinte egyidőben történő avatása, az ismétlődés rítusával, részben azonos elemeivel erősíti a ceremóniát, ahogyan a művészetben az ismétlés kiemel, megerősít, ráerősít, úgy ebben a folyamatban is erről van szó, de nem csak erről, hiszen ezen a hétvégén fejeződik be a Petőfi nyomában című, 31 részből álló videósorozat, utolsó vajdasági állomásához érkezik a Petőfiről másként riportsorozat a Magyar Szó Hétvége mellékletében, vagyis a Mozdulj! Petőfi! keretében, a költő születésnapján indított művészi akciók, amelyekkel bejártunk minden helyet, zugot, ahol Petőfi nevével, emlékével, a szabadságharc hőseinek nevével, emlékével találkozhatunk, lezárul, és ezzel a három helyen megtörténő mellszoboravatóval útjára indul egy új történet, amit mi adunk hozzá egy elkövetkező idő emlékezetéhez.

Mint ismeretes, pályázatot írtunk ki, ami során kiemelt feltétel volt, hogy vállalni kellett a köztéri elhelyezést. Tisztában voltunk azzal, hogy ez bonyolult, bürokratikus, számos nehézséggel járó folyamat, de ha nem központivá emelt, mindenki számára látható helyre kerülnek a szobrok, akkor nem érünk célt, márpedig Petőfi, noha a miénk, mindenkié, aki a költészet, a zsenialitás, a szabadságszeretet híve. És ugyan ki nem az? Szóval, kihívás elé állítottuk a pályázókat. A másik feltétel az volt, hogy az adott közösség összefogásával készüljön el az adott településről a kisfilm.

Nagyon izgultunk, így utólag már elmondható, mert ha a magyar politikum, a Vajdasági Magyar Szövetség tisztségviselői nem állnak bele a feladatba, hogy a szoborállítással járó engedélyeket, dokumentációt időben, rövid idő alatt beszerezzék, ami megbeszélések egész sorát igényelte, miniszteri szinttől egészen az önkormányzati szinten való tárgyalásokig, nem lennének ezek a szoboravatók. Sokak munkája van ebben, hogy e hétvégén felavatjuk e szobrokat: Pásztor Bálinté, Juhász Bálinté, Valka Károlyé, Rigó Flóriáné és sorolhatnám még hosszan a neveket. A többségi nemzet képviselői partnerek voltak ebben magasabb és önkormányzati szinten is. Amikor azt mondom, mindenki munkát fektetett ebbe, akkor az Antal-öntödére is gondolok és a munkatársaimra is. Szilágyi László szobrászművész a Petőfi-szobrok kapcsán úgy fogalmazott, hogy a költő szellemiségét, energiáját akarta visszaadni. Ehhez én csak annyit tudok hozzátenni, hogy a pályázattal és a köztéri elhelyezéssel ennek az alkotóenergiának a kisugárzását adjuk a tájnak, a térnek, mindazoknak, akik elsétálnak a mellszobor előtt. Része a vajdasági valóságnak – hallottuk Lovas Ildikótól.

Fotó: VM4K

Fotó: VM4K

Mint megtudtuk tőle, a hétvégén záruló, Petőfi-versekre épülő videósorozat készítése során 60 vajdasági helyszínen járt Mészáros Gábor színművész a Dinovizija forgatócsoportjával. A vajdasági tájat Petőfihez, a szabadságharc hőseihez és helyszíneihez kötődőn megmutató kisfilmeket a VM4K honlapján, videomegosztóján mindenképp érdemes megnézni, vagy elolvasni azokat a riportokat, amelyek a Hétvége mellékletében jelentek meg, mert ezek együttesen nemcsak Petőfihez való kötődésünk sokféle vetületét mutatták/mutatják meg, hanem azt is, hogy ez nem üres, kötelező tisztelgés, hanem valóságos élmények sorozata, jegyezte meg Lovas Ildikó.

E hétvégén jelenik meg a Mozdulj! Petőfi! programsorozat részeként meghirdetett „Föltámadott a tenger! Milyen tenger?” című, meghívásos és nyílt pályázatra beérkezett versekből összeállított kötet az Előretolt Helyőrség mellékleteként. A hétvégi Magyar Szóban, a lappal azonos példányszámban az Előretolt Helyőrség mellett a verseskötet is eljut az olvasóhoz. A pályázatra 21 költőtől huszonnégy újragondolt Petőfi-vers érkezett be.

Mint Lovas Ildikótól megtudtuk, jövő év március 15-én, a Petőfi-emlékév vajdasági rendezvénysorozatának lezárásaként még egy Petőfi-szobor felavatására kerül sor: Királyhalmán Lantos Györgyi alkotását állítják fel.

Jelen és múlt

A Petőfi-mellszobrok köztéri elhelyezése pályázati felhívásra beérkezett pályamunkák mindegyike kreatív, közösségi összefogással készült videó, amelyek jól megragadták, hogy mit jelent az adott közösségnek Petőfi Sándor. A beérkezett kisfilmeket és pályázati dokumentációkat szakmai zsűri bírálta el: Fodor István levéltári tanácsos, tanár, szerkesztő, szakfordító, Kónya-Kovács Otília újságíró, mesemondó és dr. Silling Léda néprajzkutató.

Dr. Silling Léda

Dr. Silling Léda

– Nagyon jól megszerkesztett kisfilmek érkeztek be, ezek többsége a települést, a helyszínt, ahol felállítanák a szobrot, a helyi magyarság életét tényleg profi módon mutatta be. Mindhárman a törökfaluiak alkotását emeltük ki elsőként, amely szinte művészi szintű, de voltak más pályamunkák is, amelyek tévés műsorban is megállják a helyüket. Engem azok a filmek fogtak meg jobban, amelyek rávilágítottak arra, hogy milyen az adott településen a magyarság élete, megmutatták, hogy él még a vajdasági magyar kultúra. Jelen és múlt kapcsolódik össze ezekben a filmekben. Kicsit formabontó volt ez a pályázat, hiszen nem a szokványos módon, írott, hanem – a kiírás alapján – filmes formában mondták el, miért fontos, hogy az adott településen köztéren Petőfi-szobor álljon – emelte ki dr. Silling Léda. Mint mondta, elsődlegesen olyan településeket igyekeztek hozzásegíteni a Petőfi-szoborhoz, ahol egyáltalán nincs köztéri alkotás, illetve nincs magyar vonatkozású köztéri szobor. Örül annak, hogy Kishegyesen nem a templom melletti szoborparkban, hanem a Petőfi Sándor MME előtti téren áll majd a költő szobra.