Az Országgyűlés csütörtökön lezárta a Bethlen Gábor Alap 2013-as tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló általános vitáját, amelynek végén Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár visszautasította azokat az ellenzéki feltételezéseket, amelyek szerint átláthatatlan az alap döntéshozatala.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint a kormány 2013-ban jelentős előrelépéseket tett a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítása terén. Potápi Árpád János erről a Bethlen Gábor Alap 2013-as beszámolója és az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat csütörtöki parlamenti vitájában beszélt.
Potápi Árpád János az általános vitában úgy értékelt: mind a bonyolult támogatási rendszer leegyszerűsítése, mind az átláthatóság növelése terén számottevőek az eredményeik. Az államtitkár tájékoztatása szerint 2013-ban nemzetpolitikai célokra 15,11 milliárd forint állt rendelkezésre, ebből 11,5 milliárd forint a BGA támogatásaként jelent meg a költségvetésben. Az alap 2013-as bevételei az egyéb bevételekkel együtt összesen 15,7 milliárd forintot tett ki – részletezte, megjegyezve azt is: a kormány az idén több mint 17 milliárd forintot költ erre a területre.
Hozzátette: az alap a csaknem 16 milliárd forintos előirányzatból 15,1 milliárd forintot fordított támogatási célra, 810 millió forintot a Bethlen Gábor Alap Zrt. működésére. Tájékoztatása szerint a központi és regionális pályázatok keretében 600 millió forintot fizettek ki, ebből 400 millió forintot központi, 200 millió forintot regionális pályázati felhívás keretében hirdettek meg. A központi felhívásra 1907, a regionális felhívásra pedig 2027 pályázat érkezett be.
Az államtitkárság által indított programok ismertetése mellett Potápi Árpád János arról is beszélt, hogy 2015 a külhoni magyar szakképzés éve, ennek jegyében az államtitkárság 100 milliós keretből Kárpát-medencei testvérvárosi programot indít, hogy ösztönözze a települések közötti kapcsolatépítést.
A nemzeti összetartozás bizottság támogatta a beszámoló elfogadását. Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy törvény szerint minden év május 31-áig kell az alapnak benyújtania a beszámolóját, amit időben meg is tett, de mivel 2014 választási év volt, elcsúszott annak parlamenti megvitatása. Mint mondta, a beszámoló elfogadását a bizottság 6 igen, 2 nem szavazattal támogatta; az ellenzéki kritikák középpontjában a csökkentett oktatási-nevelési támogatások ügye állt, illetve szó volt arról is, hogy vizsgálni kellene ezen támogatások hosszú távú hatását. Hozzátette: arról is beszéltek, lehet-e a nemzeti jelentőségű intézmények listáját bővíteni.
Az ellenzéki politikus bíráló hangnemben szólt a BGA működéséről. Kiss László, az MSZP vezérszónoka szerint kezdettől számos kudarc jellemzi az alap munkáját: ilyen a késedelmes bírósági bejegyezés, a határon túli szakértők kizárása a pályázatok értékeléséből, a pályázati kiírások csúszása, a támogatások kései kifizetése. A szocialista képviselő szerint politikai szempontok dominálnak a külhoni támogatások szétosztásánál. A LMP képviselője, Ikotity István jelezte, hogy pártja nem tudja elfogadni az alap beszámolóját, mert abból világosan látszik, hogy az Orbán-kormány számára a határon túli magyarok éppúgy nem partnerek, mint a határon belül élők. Szerinte a beszámoló is annak a szomorú lenyomata, hogyan akar ezeknek a közösségeknek diktálni a Fidesz–KDNP. Az ellenzéki képviselő az egyik legfontosabb teendőnek azt nevezte, hogy a határon túliak véleménye megjelenjen a támogatások elosztásánál. Szávay István (Jobbik) elmondta, hogy a kormány 2010-ben gyökeres nemzetpolitikai változást ígért, de nem sikerült sem növelnie a támogatásokat, sem átláthatóvá tenni az azok elosztására szolgáló rendszert. 2013 óta már nominálértéken is csökkennek a támogatások – tette hozzá. Szávay véleménye szerint a támogatások túlnyomó többségét kizárólag a kormány „külhoni haverjai” viszik el.
A KDNP-s Szászfalvi László Kiss László bírálatára reagálva, hogy a protestáns lelkészképzés a szocialista kormányzás alatt egy fillért sem kapott. Ismertette azt is, hogy a keret több költségvetési sorból áll össze, igazodva a kormányzati struktúrához, s igyekeznek minél több uniós forrást is bevonni a határon túli közösségek támogatásába. A kormánypárti politikus szólt arról, hogy nagyságrendekkel nőttek a nemzetpolitikai források, amelyeket tárcaközi bizottság koordinál. Arra kérte Kiss Lászlót, nézzen utána a számoknak.
Zárszavában Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a BGA döntéshozatala átláthatatlan. Jelezte, az Állami Számvevőszék vizsgálata során 117 tételt nézett át, és egyetlen hibát sem talált. Az oktatási-nevelési támogatások rendszeréről szólva megerősítette, hogy zajlanak az egyeztetések annak lehetséges átalakításáról.
