A város magyar oktatásának alapköve

A Fejős Klára Általános Iskola Nagykikinda egyik legrégebbi oktatási intézménye. Műemlékvédelem alatt áll, jelentőségét pedig fokozza az a tény, hogy a városban csak itt folyik magyar tannyelvű oktatás. Az intézmény 1812-ben alakult meg Római Katolikus Népiskola elnevezéssel. Kiderült, hogy a megalakulást követő első évtizedekben az oktatás bérelt épületekben, a város különböző pontjain zajlott. A tagozatok nagy létszámúak voltak, némelyikben több mint százötven diákot tartottak számon, ezért a tanulók egy része – a hiányzó padok és székek miatt – az osztályterem padlóján ülve követte az órákat. A helyzet megoldása érdekében a magyar oktatásügyi minisztérium támogatásával 1896-ban – a millennium évében – a város központjában, a korábbi Szent Antal-kápolna helyén, felépült a mai Fejős Klára Általános Iskola épülete, ahol immár százharminc éve megszakítás nélkül folyik az oktatás.

Csömöre Hermina, a Fejős Klára Általános Iskola igazgatónője elmondta, hogy az első világháborút követően megszüntették a felekezeti iskolákat. A második világháborúig az intézményben magyar és német tagozatok működtek, külön-külön osztályokkal.

– Akkor ötszáz és hatszáz között mozgott a diákok száma. A második világháborút követően csak a magyar tannyelvű osztályok maradtak meg, és ezer körül alakult az ide járó gyermekek száma. A helyzet az 1956/57-es tanévben változott meg, amikor a hatalmi szervek úgy döntöttek, hogy ebben az intézményben is bevezetik a két tannyelvű oktatást, oly módon, hogy az iskolából nyolc magyar osztályt egy másik intézménybe helyeztek át, a helyükre pedig nyolc szerb tannyelvű tagozat érkezett. A tanulók létszáma az 1970-es évek végén csökkent először jelentősebben, az utóbbi húsz évben pedig minden iskolaévre kétszáz–kétszázötven tanuló jut. Az iskola magyar tagozatain harmincöt-negyven évvel ezelőtt negyven és negyvenöt között mozgott a tanulók száma, de az utóbbi tíz-tizenöt évben ez a szám hét és nyolc tanulóra esett vissza. Ma összesen kétszáznégy tanulóval dolgozunk tizenkilenc tagozaton, ebből nyolc önálló magyar tagozatunk van negyvenhat diákkal. Folyamatosan arra törekszünk, hogy tanulóinknak biztosítsuk a színvonalas és korszerű oktatást, ezért állandóan figyeljük a kihirdetett pályázatokat a Magyar Nemzeti Tanácsnál és a tartományi oktatási titkárságnál. Mindenhova jelentkezünk. Így az utóbbi években sikerült új tanszerekkel és számítástechnikai eszközökkel gazdagítanunk a tantermeinket – mesélte az igazgatónő.

NEMES CÉL ÉS FELELŐSSÉG

Az intézményvezető elmondta, hogy a magyar tagozatokon jelenleg átlagosan öt diák tanul, aminek az az előnye, hogy a pedagógusok minden gyermeknek több időt szentelhetnek, és több idő jut a diákok kérdéseire is. Csömöre hozzátette, a kis létszámú osztályok hátránya, hogy a tornaórákat vagy a műhelymunkákat nehezebb megszervezni, ezért ilyenkor összevonják a tagozatokat arra az egy-két tanórára. Az igazgatónő hatalmas felelősségként éli meg, hogy az ő intézményük a város egyetlen magyar tannyelvű intézménye.

– A magyar oktatás megőrzése itt nemes célt jelent, ami hatalmas felelősséggel jár együtt. A vegyes házasságok esetében a szülők meggyőzése néha igazi kihívást jelent. Vannak esetek, amikor ezeket a gyermekeket is beíratják a magyar osztályokba, de többször előfordult már az is, hogy a megkeresésünk ellenére a szerb osztályt választották a szülők azzal az indokkal, hogy így mindkét szülő segíthet a gyermeknek, ha elakad a tanulásban. A személyes találkozókat pótolhatatlanak tartom. Fontos elmondanom azt is, hogy eddig nem érkezett negatív tapasztalat vagy kritika azoktól a szülőktől, aki úgy döntöttek, hogy a magyar tagozatra íratják be a gyermeküket. Tehát év közben és az év végén sem döntött senki úgy, hogy kiveszi a magyar közösségből a gyermekét, és inkább átíratja a szerb tagozatra. Amikor felkeresem az érintett szülőket, mindig elmondom, hogy az anyanyelvet ápolni kell, és nem szabad szégyellni azt, hogyha valaki magyar. Hozzáteszem, hogy a mai társadalomban hatalmas kincset jelent, hogyha a gyermek később magyar nyelven is ugyanúgy érvényesül, mint szerb nyelven. Óriási értéket jelent, ha ezek a gyermekek megtanulnak magyarul gondolkodni és beszélni. Mindig abban bízom, hogy egyszer megváltozik valami, és több lesz a magyar gyermek a városban és az intézményben – tette hozzá Csömöre Hermina, aki arra is kitért, hogy büszkék a szakképzett tanáraikra, akik folyamatosan részt vesznek a továbbképzéseken.

Az igazgatónő elmagyarázta, hogy a szülők és a gyermekek érdeklődésének felkeltésében arra helyezik a hangsúlyt, hogy olyan újdonságot találjanak ki, ami a város többi iskolájában nincs. Így indult el szeptemberben az alsósoknak a német nyelv a kultúra elemeivel elnevezésű választható tantárgy is, amely a magyar alsósok körében is népszerű. Kiderült, hogy korábban könyveket is kiadtak az iskoláról, Fejős Kláráról, sőt könyvbemutatókat is tartottak, ezzel is népszerűsítve az intézményt. Csömöre reményét fejezte ki annak kapcsán is, hogy a felújított épület hozzájárul a szülők érdeklődésének felkeltéséhez, ezzel együtt a gyermekek megtartásához.

HAMAROSAN ÚJ KÖNTÖSBEN

Mint arról már beszámoltunk, az intézmény épülete az idén teljes felújításon esik át: csaknem 400 millió dináros beruházásról van szó, amely a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi szerepvállalásának köszönhetően valósul meg a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság támogatásával. A munkálatok keretében felújítják a tetőszerkezetet, kicserélik a nyílászárókat, és a pincehelyiségek tatarozása sem marad ki.

– A felsősöket a Szent Száva Általános Iskolában helyeztük el, ahol öt tantermet kaptunk, így a tanulók két váltásban járnak be az órákra. Az alsósokat az iskolánk melléképületeiben helyeztük el, ők szintén két váltásban tanulnak. Az elején mindenkinek nehéz és furcsa volt az új helyzet, de lassan megszoktuk. Sokat jelent számunkra az előttünk lebegő cél, a felújított, korszerű iskolaépület képe. Ez nagyon sok erőt ad a munkához – magyarázta az igazgatónő.

MŰVELŐDÉS, NÉPHAGYOMÁNY ÉS TÖRTÉNELEM

A diákok amellett, hogy tanulnak és barátkoznak, az órákon megismerkednek a népszokásokkal és a néphagyományokkal is.

– Nagyon jó az együttműködésünk az Egység Művelődési Egyesülettel, és aktívan kivesszük a részünket az egyesület munkájából. Minden jeles ünnepünkről megemlékezünk. Ebben az időszakban a húsvéti foglalkozásokat tartják a gyerekeknek, a tanulók a kézműveskedés mellett az ünnephez kapcsolódó hagyományokkal és népszokásokkal is megismerkednek. A húsvéti ünnepkör idején tojást és nyuszikat festenek a diákok. Szajánban is részt veszünk a húsvéti játékokon. Az alsósok néptáncot is tanulnak. A közelmúltban tartottuk meg az iskolanapi műsorunkat, amelyen szép összeállítással léptek színpadra. Velük a tanítónők foglalkoznak. A szépírásszakkörünk mellett matematikával is foglalkoznak a diákjaink, évek óta szép eredményekkel vesznek részt a Kenguru versenyen. A felsősök a drámaszakcsoport munkájában vesznek részt, akikkel Momić Violetta magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő, valamint Király Sándor, az Egység Művelődési Egyesület József Attila színtársulatának rendezője foglalkozik. Ők minden évben fellépnek egy jelenettel az Egység Művelődési Egyesület Mikulás-napi ünnepségén, az iskolanapi ünnepségen, bemutatkoznak a Bácsfeketehegyi Gyermekszínjátszó Műhelytalálkozón is. Csömöre Zoltánnak, a történelem szakos tanárunknak a régészeti szakcsoportja is nagy népszerűségnek örvend a diákok körében. Ezeken az órákon a tanulók eljárnak a múzeumba és a levéltárba, ahol elsajátítják a kutatómunka alapjait. Szombatonként kerékpáros túrát is szerveznek, és olyan helyeket látogatnak meg, amelyek Nagykikinda múltja szempontjából kiemelt jelentőségűek.

A BÜSZKESÉGEK

A nagykikindai Fejős Klára Általános Iskola az elmúlt évtizedekben a tehetséggondozás egyik bástyájává vált Vajdaságban, amit mi sem bizonyít jobban, mint az innen induló diákok sikertörténetei a világot jelentő deszkáktól a nemzetközi informatikai versenyekig.

– Az iskola zenei öröksége a leglátványosabb: a Kiss név mára egybeforrt a minőségi énekművészettel. Kiss Tamás nemzetközileg elismert tenorként a barokktól a kortárs operákig uralja a színpadot, míg Kiss Tivadar, a Magyar Állami Operaház Junior Prima díjas magánénekese karakterformáló erejével vívott ki magának nevet Budapesten és Európa-szerte. A családi tehetség azonban nem állt meg a klasszikusoknál: Kiss Tihamér a rockzene világában találta meg saját karakteres hangját, modern stílusával friss színt hozva a családi repertoárba. A humán sikerek mellett az iskola a természettudományok területén is a fellegvárrá vált. Osmanbegovity Emil neve fogalom maradt az intézményben: a programozás ifjú zsenijeként országosverseny-győzelmeivel és nemzetközi diákolimpiai szerepléseivel alapozta meg az iskola informatikai hírnevét. Hasonló utat járt be Abu Haija Márk is, aki 2013-ban a fizika országos bajnoka lett, továbbá a matematika és a kémia területén is a legjobbak közé tartozott. A sorból nem hiányozhatnak a Kanalas testvérek, Vidor és Dávid sem, akik matematikai és számítástechnikai felkészültségükkel szemléltették az iskola oktatási színvonalát. Az iskola szellemi életét a művészeti sikerek tették teljessé. Morotvánszki Nikoletta országos szintű szavalóversenyek győzteseként a szép beszéd nagykövete volt, míg Komarek Máté a színjátszás és az irodalmi alkotás terén nyújtott maradandót. A női tehetségek között Lőrincz Dianna és Lőrincz Mónika neve is ismerősen cseng: Dianna a humán tantárgyak és a közösségi élet motorjaként, Mónika pedig kiváló stilisztikai érzékével, valamint díjnyertes festményeivel öregbítette az intézmény hírnevét. A szellemi teljesítmények mellett a sport is helyet kapott a dicsőségfalon: Körmendi Igor úszóként szállította az érmeket, bizonyítva, hogy a fejősös diákok a medencében is ugyanolyan elszántak, mint a tantermekben. A Fejős Klára Általános Iskola titka talán éppen ebben a sokszínűségben rejlik: falai közül egyaránt indulhat valaki az operaszínpad felé vagy a legmodernebb technológiai újítások irányába, az alapok mindenki számára biztosítottak – zárta gondolatait Csömöre Hermina.

TANULNAK EGYMÁSTÓL

Az iskolában számtalan barátság született és születik. A diákok itt kapják meg azt az alapot, amely, bárhová is sodorja őket a sors, végigkíséri életükön, és mindig hálával gondolnak vissza az itt eltöltött nyolc évre.

– Az általános iskola mindannyiunk életében fontos szerepet játszik: itt tanulunk meg írni, olvasni, számolni, de talán még ennél is fontosabb, hogy itt tanulunk meg együtt élni másokkal. A Fejős Klára Általános Iskola sok generációnak adott már alapot, nemcsak a tanuláshoz, hanem az élethez is. Különlegessége, hogy szerb és magyar gyerekek egyaránt tanulnak itt, ami azért is értékes, mert rengeteget tanulhattunk egymástól – nyelvben, kultúrában és gondolkodásban is. Ugyanazokban a padokban ültek a szüleink, nagyszüleink és mi is, és jó lenne hinni, hogy a következő generációk is itt gyűjtenek majd élményeket. Ez az iskola nemcsak tudást adott, hanem barátságokat, közös élményeket és sok olyan emléket, amelyekre mindig jó visszagondolni – fogalmazott Fazekas Vivien, az intézmény egykori diákja.

KÖZÖSSÉGET ÉPÍT

Tóth Ramóna legszívesebben az osztályára emlékszik vissza. Elmondta, hogy nem szokványos, mintaszerű közösség volt az övék, inkább arról voltak híresek, hogy nem voltak igazán összetartóak, sokszor csintalanok, nehezen kezelhetőek voltak, ennek ellenére valahogy ők lettek a Fejős egyik legerősebb generációja.

– Az utolsó évben valami megváltozott bennünk. Összekovácsolódtunk, és valódi közösséggé váltunk. Jövőre lesz huszonöt éve, hogy elballagtunk, és a legtöbbünk ma is tartja a kapcsolatot, egy közös társaságot alkotunk. Ebben hatalmas szerepük volt a tanítóinknak és tanárainknak is, akik megtanítottak bennünket arra, hogy milyen érték egy közösséghez tartozni. A tudat, hogy vannak emberek, akikre bármikor számíthatok, számomra a legszebb és legértékesebb ajándék, amit az iskolás éveimből magammal hoztam. A gyermekek itt már egészen kicsi korukban megtanulják, mit jelent valahová tartozni. A tanárok nemcsak tudást adnak át, hanem közösséget is építenek, és fontosnak tartják a gyerekek szellemi és érzelmi fejlődését is. Különösen fontos az anyanyelven való tanulás. Egy nyelv nemcsak kommunikációs eszköz, hanem kultúra, identitás és értékrend is. Nagyon hálás vagyok a szüleimnek, hogy a magyar tagozat mellett döntöttek, mert így lehetőségem volt mélyebben megismerni a saját nyelvem szépségét. Ugyanakkor soha nem záródtam el a többségi nyelv és kultúra elől sem – azt a mindennapokban, a barátokon, ismerősökön keresztül természetesen sajátítottam el, és azt is megszerettem. Ez a kettősség később az életemre is hatással volt: a felsőoktatásban a szlavisztika és a hungarológia mellett döntöttem. A Fejős Klára Általános Iskola olyan alapot ad, amelynek révén a gyermek mindkét nyelvet és kultúrát magáévá teheti. Ez nem elvesz, hanem hozzáad: több lehetőséget, több tudást, több értéket jelent. A szülők, akik a magyar tagozatot választják, valójában pluszlehetőséget adnak a gyermekük kezébe. Egy gyermeket megfosztani ettől a lehetőségtől – szerintem – nem szabad. A lehetőség adott, csak élni kell vele – tette hozzá Tóth Ramóna.