Rejtélyekből és kérdésekből áll össze az a helyzet, amely a világra zúdult új típusú koronavírussal kapcsolatban alakult ki. E rejtélyek és kérdések megoldásától függ, hogy az emberiség képes lesz-e megbirkózni az egzisztenciális gondokkal. Mikor lesz ennek vége? Mert ennek megválaszolásától függ, hogy mikor láthatunk neki a következmények felszámolásának. Megismétlődhet-e ez a szörnyűség? Mert ennek tisztázása nélkül nem érezhetjük magunkat biztonságban. Jól viszonyultunk-e a problémához? Mert ha nem nézünk szembe ezzel a kérdéssel, nem biztos, hogy leküzdhetjük a következményeket.
Az első ilyen kérdés: hogyan keletkezett a vírus? Amikor Kínában kirobbant a járvány, két magyarázat is megjelent világsajtóban. Az egyik szerint az amerikaiak támadták meg a vírussal a kínai gazdaságot, hogy megállítsák az ország globális előretörését. A másik szerint valamelyik kínai kutatóintézetből szabadult ki egy mesterséges képződmény.
Akkor a kínaiak meggyőzték a világot, hogy a vírust nem az ember állította elő, hanem a denevérektől származik. (A világ ekkor figyelt föl arra a furcsaságra, hogy a kínaiak több tucat állatfaj egyedeinek húsát eszik. És farmok, üzletek egész hálózata működik, hogy ez a sok állat élve vagy feldolgozva a konyhába jusson. Peking első lépése a járvány leküzdésére az volt, hogy meghatározta azt a 13 állatfajt, amelynek húsát fogyaszthatja a lakosság, a többi tilos lett.)
Két dolog is alátámasztotta az állítást, hogy nem ember alkotta vírusról van szó. Az egyik: ha biológiai fegyvernek szánták volna, sokkal többen haltak volna meg. (Az elhalálozás a legrosszabb esetben is a fertőzöttek tíz százaléka körül mozog.) A másik: ha a vírus mesterséges képződmény volna, valaki már rendelkezne az ellenszerrel, vagy legalábbis gyorsan kifejleszthető lett volna.
Igen ám, de mivel itt politikai érdekről van szó, ez a magyarázat nem elégítette ki az amerikaiakat. Amikor elnökük, Donald Trump már érzékelte, hogy második mandátumát is veszélyezteti, hogy hazája lett a járványtól leginkább sújtott állam (New Yorkban a lakosság 21 százaléka fertőzött, Spanyolországban, az egyik legrosszabb helyzetben lévő európai államban viszont ez az arány öt százalék), a kínaiakat kezdte támadni. Vagyis az elégedetlenséget igyekezett másokra hárítani.
Gyorsan szétkürtölte: „Valamelyik bolond Kínában éppen kijelentette, hogy a járványért mindenki hibás. Kérem, magyarázza már meg valaki a hülyéknek, hogy a kínai tehetetlenség a hibás a világszerte elkövetett tömeggyilkosságért.” Válaszként Kína nem elégedett meg azzal, hogy átvette a vezető szerepet a járvány elleni küzdelemben, és sok országnak nyújtott segítséget, hanem már azzal kezdte vádolni az amerikaiakat, hogy ők fabrikálták a vírust. Sőt azt állította, hogy a vírus a Fort Detrick intézetben született.
A másik, még ennél is komolyabb rejtély: vajon honnan van az, hogy az egyik országot jobban megtámadja a vírus, mint a másikat, és honnan az a nagy különbség abban, hogy az egyikben több, a másikban kevesebb a haláleset, de más az arány a megfertőzöttek, illetve a halottak között is, ott külön elsőbbségi sorrendek voltak. Az történt ugyanis, hogy sokáig ez a sorrend volt a fertőzöttek számában: Egyesült Államok, Oroszország, Spanyolország, Brazília, Nagy-Britannia és Olaszország. A halottak számát tekintve viszont: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Olaszország volt az első három.
És akkor egyszer csak meglódult Brazília. Május közepén az oroszokat szorította le a második helyről, újabban pedig már ott tart, hogy naponta többen halnak meg a területén, mint az USA-ban. (Egy kis kuriózum: az egy napon elhunytak „rekordját” bizonyos ideig Egyiptom tartotta, 720 halottal. Utána sokáig az Egyesült Államokban haltak meg a legtöbben, naponta több mint ezren, s jelenleg ezt a rekordot döntögeti Brazília.) Jair Bolsonaro brazil elnök már két egészségügyi minisztert menesztett, de hiába.
Részben sikeres megoldásokat emlegetnek Tajvan, Hongkong, Dél-Korea, Ausztria, Izland esetében. Németországnak is sikerült elkerülnie a többi, sokat szenvedett nyugat-európai ország sorsát. (Náluk azonban felismerték annak hatását is, hogy az egészségügy túlságosan a vírusra koncentrált: márciusban–áprilisban 2,5 millió műtét maradt el, és senki sem tudja, hogy ebbe hányan haltak bele.) Nálunk pedig az egészségügy másik fogyatékosságára hívták fel a figyelmet: a fertőzöttek 12,5 százaléka az egészségügyi személyzetből került ki.
A sikeresebb országokban a sajtó az elővigyázatossági intézkedések mellett azt emeli ki, hogy az illetékesek többet fordítottak a fertőzöttek kapcsolatainak felderítésére. Még arra is tudnak magyarázatot adni, miként történt meg az, hogy Svédországnak ugyanúgy 10 millió lakosa van, mint Magyarországnak, közben az 500 körüli magyarországi halottal szemben náluk több mint 3000-en haltak meg a járvány következtében. Erre az a magyarázatuk, hogy a svédek nem vették komolyan az óvintézkedéseket. Például a gyerekek iskolába jártak, amikor másutt már régen szünetelt a tanítás. A pozsonyi Új Szó pedig Mit csinált jobban Szlovákia Magyarországnál? című cikkében arra keresett magyarázatot, honnan van az, hogy Szlovákiának feleannyi a lakossága, mint Magyarországnak, de közben náluk 28 halott volt, amikor Magyarországon már 486. Mindez azonban csak találgatás, a koronavírus rejtélyei még megfejtésre várnak.
