Levél a hajókatasztrófáról

Száztíz évvel ezelőtt, 1915. május 7-én az ír partok közelében egy német tengeralattjáró elsüllyesztette a RMS Lusitania nevű brit óceánjárót. A fedélzetén tartózkodó közel 2000 emberből mintegy 1200 életét vesztette, közöttük 128 amerikai állampolgár. A katasztrófa a világtörténelemben arról nevezetes, hogy az jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok 1917-ben az antant oldalán belépett az I. világháborúba. A hajó elsüllyesztéséről az akkori neves szabadkai napilap, a Bácskai Hírlap is beszámolt. Az újság 1915. május 8-ai esti kiadása így adott hírt olvasóinak az eseményről:
„Queenstownból jelentik: A Lusitania Cunard-gőzöst megtorpedózták és elsülyedt. Segítséget küldtek.
A Lusitania a Cunard Line oceánjárója, a világ legnagyobb személyszállító hajóinak sorában a negyedik volt. Nagyságára nézve a német Imperator és az angol Olimpic [a híres Titanic testvérhajója] és Mauretania után következett. A Lusitania 1907-ben épült. Hossza 232.3 méter, szélessége 26.8 méter, mélysége 17.3 méter. Tonnatartalma 31.550. Sebessége 25 csomó, amellyel valamennyi hajó közül a legrövidebb idő alatt tette meg az utat Európából Amerikába. Anyakikötője Liverpool volt, ahonnan 4 nap és 16 óra alatt érte el Newyorkot. A Lusitania hetek óta útra készen állt a newyorki kikötőben, de a német tengeralattjárók miatt folyton halogatták az elindítását. Legutóbb egy héttel ezelőtt jött hir arról, hogy a Lusitaniát az ut veszélyességére való tekintettel nem indítják útnak. Idő közben a hajó mégis utrakelt és végzete lett, amitől annyira tartott: a német torpedó” – írták a napilapban.
De miért idézzük fel a brit hajó katasztrófáját egy szabadkai helytörténeti tárca hasábjain? Hogy ezt megértsük, röviden fel kell idéznünk Fülöp Ilona alakját. Ő 1891-ben született Szabadkán. A Magyar Hitelbank helyi kirendeltségénél dolgozott hivatalnokként, de csakhamar megmutatkozott írói tehetsége. A Bácskai Hírlap és a Bácsmegyei Napló munkatársa lett mint városunk első újságírónője. Emellett novellákat és verseket is írt. 1913-ban jelent meg Kacag a sátán című novelláskötete. Fülöp Ilona azonban röviddel az I. világháború kitörése előtt 1914 májusában kivándorolt az Egyesült Államokba, New Yorkba, ahol amerikai magyar újságok publicistájaként és a budapesti Est-lapok amerikai tudósítójaként dolgozott. 1915-ben férjhez ment a szintén magyar emigráns Muray Miklóshoz (Nicolaus Murray), a későbbi neves fényképészhez és olimpikon kardvívóhoz. Fülöp Ilonáról nem feledkeztek meg korábbi munkahelyén, a Bácskai Hírlapban. A lap például az 1915. április 12-ei számában hírt adott Fülöp Ilona és Muray Miklós házasságkötéséről. De Fülöp Ilona sem feledkezett meg a Bácskai Hírlapról. Időnként levelet küldött a szabadkai lapnak, amelyben amerikai élményeiről írt. E levelekből aztán a napilapban is közöltek érdekes részleteket. Fülöp Ilona a Bácskai Hírlap 1915. július 20-ai esti kiadásában megjelent levelében például a fent említett hajókatasztrófa amerikai fogadtatásáról osztott meg érdekességeket. A felvezetőben hozzátették, hogy Fülöp Ilona a levelet még június 5-én adta fel, vagyis másfél hónap kellett, míg az az Újvilágból eljutott Szabadkára.
„Nem tudok sok érdekes dolgot írni, mert gyönyörűen el vagyok zárva a világtól, egy kis villában élünk s az Uram [Murray Miklós] hangja az egyetlen magyar szó, amit már sok hét óta hallottam. Itt egyetlen magyar sincs, mintha csak egy teljesen külön nyelvet beszélnénk mi ketten. 
A »Lusitania« katasztrófájáról is csak egy hét múlva értesültem, így vigyáz az Uram az idegeimre. Hü, micsoda lárma volt! Hogy ordították az angol lapok: háborút, háborút! Úgy valahogy képzelték, hogy egy pár katona elmegy és szépen ezüst tálcán idehozzák Vilmos császár fejét. Pedig teljesen elfogulatlan szemmel nézve a dolgot – egyáltalában nem volt igazuk. Mert a nagykövetség Washingtonból, amikor megtudta, hogy a »Lusitania« utasokat, sőt amerikai polgárokat is vesz fel, költséges hirdetésekben figyelmeztette az amerikaiakat, hogy a hajó sorsa bizonytalan, sőt egyes személyeknek, úgy Vanderbiltnek [Alfred Gwynne Vanderbilt, amerikai üzletember, a katasztrófa egyik áldozata] is, külön figyelmeztetést küldött, amit Vanderbilt széttépett. Talán azt hitte, hogy neki nem történhet baja, hisz 70 millió dollár áll mögötte.
Wilson belátta, hogy Németország nem követett el bűnt akkor, amikor nem vette figyelembe a csillagsávos lobogót, ami különben is hamis jelzés volt és igy pár nap múlva a lapok is elhallgattak.
Ennyi hallatszott el ide a politikából” – állt Fülöp Ilona levelében.
Fülöp Ilona és Muray Miklós később elvált. 1926-ban Fülöp Ilona Hollywoodba költözött, ahol forgatókönyveket írt, fordított, bírált el, titkárnőként tevékenykedett. Egy évig Kertész Mihállyal, a világhírű Casablanca című film rendezőjével is dolgozott. Fülöp Ilona 1953. augusztus 3-án hunyt el Hollywoodban.