2019. május 20-tól már nem egy francia hivatalban őrzött fémdarab fogja definiálni a kilogramm nagyságát, hanem a többi SI-mértékegységhez hasonlóan azt egy alapvető fizikai állandóból vezetik le.
2018. november 16-án pénteken 1875 óta a legjelentősebb változtatást szavazták meg az országok képviselői a Mértékegységek Nemzetközi Rendszerével, azaz az SI-vel kapcsolatban. A Versailles-ban tartott Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián új definíciót bevezetése mellett döntöttek a kilogramm esetében, ami miatt, mivel az alapegységek maguk is összefüggésben állnak egymással, három másik egység, az amper, a kelvin és a mól definíciója is módosul. A 60 kormányküldött egyhangúlag hagyta jóvá a javaslatot, majd pezsgővel ünnepelték a méréstan történelmi jelentőségű eseményét, amelynek értelmében a kilogramm értékét a jövő év májustól úgy kapjuk meg, ha a Planck-állandót elosztjuk 6,62607015×10−34-nel.
A fizikai állandó alapján történő meghatározása a kilogrammnak rendkívül nehéznek bizonyult, ezért hagyták a kilogrammot utoljára. A több évtizedes munka végül két Nobel-díjat és minden idők egyik legbonyolultabb műszerét, a Kibble-mérleget eredményezte. A Kibble-mérleg összetett felépítése ellenére működését tekintve nagyon hasonlít a hagyományos, kétkarú mérlegekre. Míg azonban a zöldségesnél fém súlyok kerülnek a másik serpenyőbe, a Kibble-mérleg a mérendő tömeget egy rendkívül pontosan meghatározható elektromágneses erővel hasonlítja össze.
Ezt az erőt egy állandó mágnesekkel körülvett tekercs generálja. A mérleggel kétféleképpen is meghatározható valaminek a tömege: egyrészt ha a tekercset áram alá helyezzük, elektromágneses erő generálódik, másrészt ilyen erő fejleszthető tekercs mozgatása révén is. Az utóbbi évtizedek felfedezéseinek hála mindkét esetben nagyon pontosan meghatározható a létrejövő erő nagysága, és ezen ismeretek egyesítése révén a Kibble-mérleggel meghatározható a dolgok Planck-állandóra alapozott tömege. Az Planck állandó a foton energiája és frekvenciája közötti összefüggést fejezi ki.
Bár az elméleti koncepció a tömeg Planck-állandóra alapozott mérésére egy ideje már megvolt, a Kibble-mérleg mérnöki megalkotása rendkívül bonyolult feladatnak bizonyult. Aminek eredményeként, ahogy a többi alapegység esetében, ebben az esetben is eléggé átértelmeződött a francia forradalmárok által megfogalmazott hozzáférhetőség elve, vagyis hogy az alapegységek méretét elvileg bárki ellenőrizni tudja. Bár persze nyilvánvalóan a méter első meghatározása idején sem tudott volna bárki nekiállni, hogy lemérje a Föld kerületét, jelen esetben a kilogramm meghatározásának lehetősége két labor (egy kanadai és egy Egyesült Államokban található létesítmény) munkatársaira korlátozódik, akik rendelkeznek Kibble-mérleggel.
Abból a szempontból tehát nem fog sokat változni a helyzet, hogy a kilogramm meghatározását végső soron továbbra is egy szűk kör fogja elvégezni, mi pedig elhisszük nekik, hogy valóban jól mértek.
Alapvető különbség viszont, hogy ha egyszer elterjednek a Kibble-mérlegek vagy más mód kínálkozik a tömeg Planck-állandón alapuló mérésére, elvileg a világ bármely pontján, bármikor egyforma értéket kapunk majd a kilogrammra, nem pedig egy egyszer régen létrehozott etalont másolgatunk. (Az ipon.hu nyomán)
