Az AFP rövidítéssel ismert francia nemzeti hírügynökség, a France-Presse megemlékezett az egykori jugoszláv elnök, Tito halálának évfordulójáról, miközben arra keresi a választ, sikerült-e a balkániaknak megtalálniuk Josip Broz Tito hagyatékának helyét a történelmi értékrendben.
Vajon Tito az ország és a délszlávok egyesítője volt, vagy egy hatalomvágyó autokrata? – Hagyatékának történelmi megítésése még mindig nem történt meg, szögezi le a francia hírügynökség, pedig május 4-én halálának 40. évfordulójáról emlékezhetünk meg.
A hírügynökség rámutat, hogy a kommunista Jugoszlávia egykori emblematikus alakjáról semmilyen megemlékezést nem jelentettek be az egykori ország területén, és emlékeztet arra is, hogy halála után az ország hét részre szakadt.
Mégis, várható, hogy a korábbi évekhez hasonlóan tisztelői több helyen megemlékeznek róla, így horvátországi szülőfalujában, és belgrádi sírjánál is, talán valamennyivel kevesebben a szokásosnál, tekintettel a koronavírus-járványra.
Tito a II. világháború végi győzelem után kemény kézzel vezette az országot egészen 1980. május 4-én, Ljubljanában bekövetkezett haláláig. A hírügynökség megjegyzi, hogy Tito marsall államfői tekintélye, elvitathatatlan képességei hiányában Jugoszlávia egykettőre szétesett, háborúsorozatban hullott darabjaira, minek során 130.000 ember vesztette életét.
Népszerűsége megcsappant Horvátországban és Szerbiában is, de a „yugonosztalgia” tettenérhető az egész régióban. A Beta fordításában megjelent összefoglalóban a hírügynökség többek között emlékeztet arra is, hogy Titót sokan gyűlölik a mai napig, mert politikai ellenfeleit nem kímélte, a politikai leszámolások áldozatainak száma pedig a mai napig ismeretlen.
Fotó: Reuters
