– Nem tudom elhinni, különösen a korábbi nagy bővítések példáit látva, hogy az Európai Unió legerősebb országai mellettünk állnak, miközben néhány kisebb állam akadályokat gördít elénk. Jól látható, hogyan működik a tagállamok megegyezése, majd geopolitikai döntések meghozása – jelentette ki tegnap Marina Raguš, a szerbiai képviselőház alelnöke.
A politikus annak kapcsán nyilatkozott a Tanjug hírügynökségnek, hogy bár az Európai Bizottság szerint Szerbia már öt évvel ezelőtt teljesítette a 3. klaszter megnyitásának technikai feltételeit, Belgium, Hollandia, Svédország, Lettország, Litvánia, Észtország, Bulgária és Horvátország elutasítja annak megszavazását. Raguš rámutatott: mindez egybeesik az orosz–ukrán háborúval és azzal a ténnyel, hogy Belgrád nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, amit az EU a kül- és biztonságpolitika összehangolásának hiányaként értékel. Emlékeztetett arra, hogy az országnak közvetlenül a csatlakozás előtt kell százszázalékosan összehangolnia ezen politikáit, így a folyamat jelenleg teljes mértékben politikai feltételeken nyugszik.
PRIORITÁS ÉS EUROSZKEPTICIZMUS
A nehézségek ellenére az uniós integráció továbbra is Szerbia külpolitikai prioritása – húzta alá a parlament alelnöke, hozzátéve, hogy az ország mindent diverzifikál, amit csak lehet, és lényegében egyetlen nagyhatalommal sincs problémája. Szavai szerint a klaszter megnyitása kizárólag Brüsszel döntésén múlik, amelynek azonban választ kellene adnia arra, miért növekszik az euroszkepticizmus a csatlakozási folyamatban mélyen csalódott tagjelölt országokban.
– Huszonöt fejezetből huszonkettőt megnyitottunk, időközben azonban megváltoztatták a módszert, és csoportokba, klaszterekbe helyezték azokat. Sok minden átalakult azóta, hogy Aleksandar Vučić elnök kijelentette: a magunk részéről mindent megteszünk a 3. klaszter megnyitásáért és a választási jogszabályok rendezéséért – részletezte Raguš.
KETTŐS MÉRCE
Úgy véli, maga az Európai Unió sem áll még készen a bővítésre, hiszen komoly pénzügyi, gazdasági és szociális problémákkal küzd, nagy európai vállalatok mennek csődbe. Amint ezeket a belső gondokat megoldják, megnyílnak majd a klaszterek Szerbia előtt is – vélekedett. Bár minden tagjelölt ország megérdemli a tagságot, a képviselőház alelnöke szerint hihetetlen, hogy a háborúban álló, területének húsz százalékát nem ellenőrző, súlyos korrupciós és jogállamisági problémákkal küzdő Ukrajnáról azt hallani, hogy hatalmas léptekkel halad a tagság felé. Szerinte ez leértékeli mindazt, amit Szerbiától kritériumként megköveteltek.
Ha augusztus végéig sem nyílik meg az említett klaszter, Szerbia folytatja eddigi munkáját, és felgyorsítja az előkészületeket, bebizonyítva, hogy a tagság nem rajta, hanem a legnagyobb uniós hatalmak geopolitikai döntésein múlik. Hozzáfűzte: Brüsszel ezzel a halasztással azt üzeni, hogy nem áll készen a bővítésre. Ezzel szemben kiemelte a történelmi jelentőségű amerikai–szerb stratégiai párbeszéd elindítását. Arra a kérdésre, hogy ez megváltoztathatja-e Brüsszel hozzáállását, kifejtette: bár az utóbbi években egyre gyakrabban hallani a „Brüsszel vagy Washington” dilemmát, ez Szerbiát nem érinti, mivel független külpolitikát folytat.
KÜLÖNBÖZŐ ÉRDEKEK
A Tanjug beszámolója szerint Zoran Milivojević karrierdiplomata is úgy nyilatkozott, hogy az EU érdekei egyértelműen tükröződnek az Európai Bizottság ajánlásaiban, a vezető tagállamok pedig felismerik a régió integrációjának és a folyamat feloldásának szükségességét. Rámutatott azonban, hogy a technikai feltételek megléte ellenére továbbra is politikai tényezők állnak az úton, amelyek mélyen gyökereznek a geopolitikai érdekekben.
– A geopolitikai és politikai érdekek dominálnak. Amikor geopolitikát említek, a balti államokra gondolok, amelyek ragaszkodnak az Oroszország elleni szankciókhoz, de jelen vannak bizonyos politikai feltételek a szomszédaink, valamint Hollandia és Belgium részéről is – magyarázta a diplomata.
Ezek a követelések szerinte gyakran a szerbiai politikai rendszer megváltoztatására és a jelenlegi hatalom politikájának felülvizsgálatára irányulnak, ami az EU balkáni céljainak és érdekeinek megosztottságát jelzi. Milivojević hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben nem könnyű meghatározni a tárgyalások további irányát, és időbe telik, amíg az EU-n belül konszenzus születik. Bár elengedhetetlen a Szerbia és az EU közötti kapcsolatok erősítése, meg kell érteni a közösségen belüli összetett politikai viszonyokat is, így az ország uniós jövőjét kihívások és előrelépések lehetőségei egyaránt jellemezhetik.
