A szerbiai adótörvények új tervezeteiről lezárult közvita után több kérdés is felmerült az áfára, a jövedéki adókra, az adóhitelekre és a vállalkozói kedvezményekre vonatkozó módosításokkal kapcsolatban. Szerbia adórendszerének összehangolása az Európai Unió joganyagával a reformprogramban meghatározott határidőkhöz is kötődik, mivel a vállalt kötelezettségek teljesítése új finanszírozási lehetőségeket nyithat meg.
Irena Đorđević Šušić, a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED) vezetője a Belgrádi Rádió műsorában elmondta, a pénzügyminisztérium az év elején munkacsoportot alakított az adóelőírások uniós összehangolására. Mint kifejtette, a folyamat elsősorban a 16-os fejezethez, a 3-as klaszterhez tartozik, és főként a közvetett adók, vagyis az áfa és a jövedéki adók területét érinti, míg a közvetlen adóknál bizonyos alapelvekhez kell igazodni. A júniusi törvénytervezetek esetében az uniós állami támogatási szabályokkal való összehangolásról van szó.
A NALED szerint az eredeti javaslatok több, a gazdaság és a polgárok számára fontos adókedvezmény megszüntetését irányozták elő. Különösen érzékeny kérdésnek tartják a fogyatékkal élők és a nehezebben foglalkoztatható személyek alkalmazásához kapcsolódó könnyítések sorsát. Đorđević Šušić rámutatott, hogy a hatályos előírások három évre teljes adó- és járulékmentességet biztosítanak, ha a munkáltató határozatlan időre fogyatékkal élő személyt alkalmaz.
– Úgy ítéltük meg, hogy ennek a kedvezménynek a megszüntetése tovább nehezítené a fogyatékkal élők helyzetét – hangsúlyozta.
A szervezet elemzése szerint ez az intézkedés nem ellentétes az uniós állami támogatási szabályokkal, mivel a támogatás nem lépi túl az elszámolható bérköltségek 75 százalékos felső határát. A közvitáról készült jelentés alapján a NALED javaslatát, vagyis a kedvezmény megtartását és szabályokhoz igazítását elfogadták. Emellett javaslat született arra is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásából alkalmazott személyek után járó könnyítések is megmaradjanak, egyértelműbb feltételekkel és a visszaélések megelőzésével.
A startupokat és az innovációs szektort érintő kedvezmények esetében a NALED továbbra is fenntartásokkal él. A szervezet szerint a startupokba befektető cégek adóhitelének megszüntetése, valamint az alternatív kockázatitőke-alapokba irányuló befektetésekhez kapcsolódó kedvezmények szűkítése jelentősen ronthatja a fiatal vállalkozások finanszírozási lehetőségeit. A NALED azt javasolja, hogy az ösztönzőket pontosabban, elsősorban hazai alapokra irányítsák.
A lejárat előtt álló, de biztonságos élelmiszer adományozása ügyében részleges előrelépés történt: a javaslat szerint az ilyen adomány nem minősülne termékforgalomnak, így nem kellene utána áfát fizetni. A gondot az jelenti, hogy ez a rendelkezés csak az EU-csatlakozás után alkalmazandó törvényváltozatban szerepelne.
– Elszalasztott lehetőségnek tartjuk, és továbbra is azt képviseljük, hogy ne kelljen az uniós csatlakozásig várni erre a megoldásra – emelte ki Đorđević Šušić.
A kisvállalkozók esetében a gazdaság régóta sürgeti az átalányadózás felső határának módosítását. A jelenlegi, 6 millió dináros limit 2013 óta változatlan, miközben az átlagbér és az infláció is jelentősen emelkedett. A NALED 8 millió dináros határt javasolt, ezt azonban a Pénzügyminisztérium egyelőre nem fogadta el. Elfogadták viszont azt az indítványt, hogy a limitet túllépő átalányadózók az önadózásnál kedvezőbb, személyes jövedelem szerinti adózási rendszerbe léphessenek át. Az intézkedés alkalmazása 2027. január 1-jétől várható.
Đorđević Šušić kitért az Adóhivatal munkájára is. Mint mondta, az év első felében beszedett, az előző év azonos időszakához képest 160 milliárd dinárral magasabb bevétel elsősorban a hatékonyabb ellenőrzés és a régi tartozások behajtásának eredménye. Hozzátette, az adókultúra erősítése ennél szélesebb feladat: a polgároknak érteniük kell, mire szolgálnak az adók, hová kerülnek a bevételek, és biztosítani kell azok rendeltetésszerű felhasználását.
