– A lista hamarosan elkészül, de nyilvánosságra csak a választások hivatalos kiírását követően hozzuk – nyilatkozta a Vreme hetilapnak Petar Živković, a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karának hallgatója az egyetemisták listájának összeállítása kapcsán. A lap beszámolója szerint a változást sürgető egyetemisták választási listájának („studentska lista”) kialakítása gőzerővel zajlik, a folyamatban pedig Szerbia-szerte több mint nyolcvan egyetemi plénum vesz részt. Az értesülések rávilágítanak, a kezdeményezés mögött egységesen felsorakoztak mindazok az intézmények és karok, amelyek a hallgatói tiltakozások kezdete óta kiveszik a részüket a mozgalomból.
ARÁNYOS KÉPVISELET
A tervek szerint a névsor teljes lesz, azaz kétszázötven jelöltet tartalmaz majd – ennyi hely van a köztársasági parlamentben –, a helyeket pedig hat egyetemi központ – Belgrád, Újvidék, Niš, Kragujevac, Novi Pazar és Kosovska Mitrovica – között osztják szét a hallgatók számának arányában. Ennek megfelelően a főváros kapta a legtöbb helyet, a szervezők azonban ügyeltek arra, hogy a lista élén mind a hat város képviselője szerepeljen, elkerülve ezáltal a túlzott belgrádi dominanciát. A fennmaradó helyeket egy előre meghatározott algoritmus alapján osztják el, hogy valamennyi kar arányos képviselethez jusson.
KIZÁRÓ OKOK
A Vreme információi szerint a jelöltek kiválasztásánál szigorú feltételrendszert határoztak meg. Nem kerülhet fel a listára olyan személy, aki valaha a jelenlegi kormánykoalíció valamely pártjának – köztük a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai Szocialista Pártnak, valamint a Szerb Radikális Pártnak, az Egyesült Parasztpártnak vagy a koszovói Szerb Listának – a tagja volt. Az ellenzéki pártok korábbi tagjai esetében valamivel megengedőbb a megközelítés: a parlamenti ellenzék országos tisztségviselői nem lehetnek jelöltek, egyes korábbi helyi politikusok azonban kivételes esetben felkerülhetnek a listára, amennyiben a hallgatók úgy ítélik meg, hogy érdemben hozzájárulhatnak a mozgalom céljaihoz. Szintén kizáró ok, ha valaki a jelenlegi hatalmi többség támogatásával végrehajtó vagy törvényhozói tisztséget töltött be, függetlenül attól, hogy rendelkezett-e pártkönyvecskével.
TÍZEZRES ELLENŐRGÁRDA
A jelöltállítás hónapokon át tartó egyeztetések eredménye, amely során a plénumok az egyszerű többségi szavazás helyett mindvégig a konszenzusra törekedtek.
A változást sürgetők eközben a szavazás napjára is nagy erőkkel készülnek. Korábban közölték, hogy mintegy tizenötezer szavazatszámláló kiképzését kezdték meg, ugyanakkor hangsúlyozták, ez a létszám még mindig nem elegendő a voksolás teljes körű és hatékony ellenőrzéséhez. A végső céljuk ugyanis az, hogy minden egyes szavazókörben szavatolni tudják a választási folyamat szigorú felügyeletét.
