Az éghajlatváltozás okozta rendkívüli hőség kiszárítja az európai talajt, és jelentősen súlyosbítja a kontinensen tapasztalható aszályt – állapította meg a szélsőséges időjárási jelenségek okait vizsgáló nemzetközi tudományos konzorcium (World Weather Attribution – WWA) legfrissebb tanulmánya.
A kutatás szerint a rekordokat döntő hőhullámok felgyorsították a víz párolgását a folyókból, tavakból, a talajból és a növényzetből. A Guardian ismertetése alapján az ilyen időjárási helyzetek a globális felmelegedés következtében Nyugat-Európában mintegy nyolcvanszor, Kelet-Európában pedig negyvenszer valószínűbbé váltak. A tudósok rámutatnak, hogy Nyugat-Európában az extrém talajszárazság ötször, Kelet-Európában pedig tizenegyszer nagyobb valószínűséggel következett be a fosszilis tüzelőanyagok használatából származó üvegházhatású gázkibocsátás miatt.
A kutatók szerint a korábbi évekkel ellentétben az aszályokat ma már nem elsősorban a csapadékhiány, hanem a rendkívül magas hőmérséklet okozza. Bár Nyugat-Európában az elmúlt tél csapadékos volt, a térség jelenlegi aszályhelyzetét szélsőségesnek minősítették. Több ország vízhasználati korlátozásokat vezetett be, Dél-Anglia jelentős részén pedig megtiltották a kerti locsolótömlők használatát. Spanyolországban és Franciaországban erdőtüzek pusztítanak, a gazdálkodók pedig történelmi léptékű talajszárazsággal küzdenek.
Az alacsony folyóvízszintek a vízenergia-termelést és az áruszállítást is nehezítik. A Rajna vízállása a hollandiai Lobithnál már a forró 1976-os nyár rekordalacsony szintje alá süllyedt. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az ellátási láncok zavarai tovább emelhetik az élelmiszer- és energiaárakat, ami különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújthatja.
Nyitókép: Pexels.com
