Vadász is van, róka is Bácsgyulafalván, csak éppen külön utakon járnak. A ravaszdi a faluban, a vadászok viszont csak a határban lőhetnék ki. A településen a róka a törvény védelmét élvezi, így megjelenik a piactéren, az iskolaudvaron, a templomkertben, és nincs illetékes hatóság, amely elejét venné, hogy a polgároknak ne kelljen a lompos farkú esetleges támadásától rettegniük. A vadászok szerint a róka elmenekül a konfliktus elől, ám ha sarokba szorítják, például nagyobb diákok a játszótéren, vagy netán veszett az állat, nagy baj lehet az otthonosan berendezkedett állat jelenlétéből.
– Idestova egy hónapja lesz, hogy Bácsgyulafalva, azaz Telecska központjában megjelent egy róka vagy esetleg rókák, de az emberek mindig csak egy egyedet láttak – panaszolja Tápai József, a helyi közösség végrehajtó bizottságának elnöke. – Egy héttel ezelőtt, a kosaras ünnepen, a szombati piacnapon az árusok közt bukkant föl az állat. Erre reagálva a helyi közösség titkár asszonya igyekezett megkeresni az illetékes hatóságot, hogy megtudakolja, ez ügyben mit tudunk tenni. Már az első telefonhívások nyomán kiderült, hogy senkinek se tartozik hatáskörébe a településen belüli rókairtás. A végrehajtó bizottság azt követően írásban fordul azokhoz, akiket illetékesnek vélt ez ügyben, átirattal fordult az állat-egészségügyi felügyelőséghez, a kommunális rendőrséghez, a rendőrigazgatósághoz, de aki válaszra méltatott bennünket, jelezte, hogy ez ügyben jogkörénél fogva nem járhat el. Az állat-egészségügyi felügyelőség a nyugat-bácskai vadászegyesülethez utasított bennünket, a kommunális rendőrség a helyi vadászokhoz irányította a helyi közösséget, azzal, hogy a vadászok a rendőrség asszisztenciája mellett lőjék ki az állatot. A belügytől tíz nap után se kaptunk semmilyen választ, a zombori vadászszervezetben pedig azt jelezték, hogy e témában nem kívánnak levelezni, mivel semmilyen jogkörrel nincsenek felruházva az esetet illetően.
A helyi közösség a polgárokat szórólapokon értesítette a potenciális veszélyről, és arra kérte őket, hogy ha rókalyukat vagy az állat jelenlétére utaló egyéb jeleket találnak, értesítsék a helyi önkormányzatot. Egy helybeli észre is vette, hogy a róka behúzódott a templomkertbe, rá is zárta a kapukat, a titkár asszony mozgósította a falu vadászelnökét, a vb elnökét, aki meg kihívta a kerényi rendőrjárőrt.
– Itt a róka, csak már valamit tenni kellene vele, gondoltuk, de mire a járőr kiért, persze bottal üthettük a nyomát. Mindenesetre fontosnak tartottam, hogy jelen legyen a járőr, lássák a helyzet komolyságát. Ekkorra már volt egy nem hivatalos információnk, hogy egy másik településen egy ház konyhájába bekeveredett rókát a vadász a rendőrség jelenlétében kilőhette, reméltük, nekünk is megengedik, de a rendőrség nem vállalta ezt a felelősséget. A róka betyár ravasz állat, úgy tűnik, olvassa a törvényt, és megtalálta a kiskaput. Jelenleg úgy néz ki, hogy szaporodni fog, mire mi megtaláljuk a megoldást. A szaporodás föltételei is adottak, a faluban szinte minden harmadik ház üresen áll, és a róka úgy viselkedik, mintha egy tanyasi településen élne. Az üres házak portáját se a helyi közösség, se a vadászok nem ellenőrizhetik, mert az magánterület. Így a nyilvánosság előtt ismételten arra kérek mindenkit, hogy szomszédként vagy rábízott üres ház gondnokaként fokozott figyelemmel ellenőrizze az üres portákat, és ha rókára utaló jelet talál, jelentse a helyi közösségben. Most ott tartunk, hogy sehol se tartunk. Azt már csak magamban gondoltam végig, hogy mondjuk Monostorszegen vagy Bezdánban betéved a faluba egy vadkan, esetleg egy begyagyult szarvasbika, randalírozhat kedvére, mert az ilyen esetet a törvény nem szabályozta. Tehát „eseménynek” kell történnie ahhoz, hogy valaki reagáljon – mondja Tápai József.
Az egyelőre megoldatlan esettel kapcsolatosan Szabó Attila, a helyi vadászszervezet elnöke közölte, hogy a vadászoknak lakott területen és a település 200 méteres körzetében tilos a fegyverüket használniuk. Egy alkalommal azért jelentették föl a vadászokat, mert díszlövéseket adtak le a temetőben.
– Ha valaki lakott területen belül használja fegyverét, tetemes összegű büntetést rónak ki rá, elveszik a fegyverét és a vadászengedélyét is. Megkeresésemre a vadászterület igazgatója azt válaszolta, hogy felőle ugyan kilőhetjük a rókát, de ha bárki is feljelentést tesz emiatt, az illető vadásznak magának kell viselnie a felelősséget. Ezért a rendőrjárőrök segítségét kértük, ők tettek is egy hivatalos feljegyzést az ügyről, magukkal vitték és felsőbb szintre továbbították a kommunális rendőrség és felügyelőség írásos javaslatát, hogy a rendőrség és a vadászok közösen tegyenek pontot a dolog végére. Indítványoztuk, hogy a vadászok állítsanak őrséget az esti vagy a kora reggeli órákban, és rendőri jelenlét mellett, biztosított körülmények közepette lőjék ki az állatot, erre viszont mindeddig nem kaptunk hivatalos választ – vázolja a történetet a falu első vadásza.
Telecskán a közelmúltban megtalálták egy elhullott róka tetemét, amit az állat-egészségügyi felügyelőség el is vitt, de mivel két napnál korábban pusztult el az állat, nem tudták megállapítani, beteg volt-e vagy sem. A fönnálló veszély miatt nagy nyomás nehezedik mind a helyi közösségre, mind a vadászokra, akiknek elnökét gyakran hívogatják a szülők a délutáni órákban, amikor a gyerekek hazafelé tartanak az iskolákból, mert szeretnék őket biztonságban tudni.
– Szerintem fiatal rókákról lehet szó, amelyek tavasszal születhettek, de már itt a falu területén, és megszokták az emberek közelségét. Öreg róka nem megy 200–300 méternél közelebb az emberhez, ezek meg 10–20 méterre is bevárják a járókelőket. Telecska környékén egyébként jelentős a rókapopuláció, a dúvadirtás során tartálykocsival kiöntjük őket üregeikből, de a falu területén már nem tudunk velük mit kezdeni. Ha a polgárok közül valaki felfedezné a rókalyukat – és erre apellálok –, talán tablettával elgázosíthatnánk őket, de az lenne a legjobb, ha a rendőrség gyorsan engedélyezné kilövésüket – érvel Szabó Attila.
Tápai József szerint a törvénykönyvet forgató róka körüli jogi bonyodalmat hatványozottan súlyosbítja, hogy az állat immár kontaktusba került a gyerekekkel, ami bármikor kirobbanó balesetbe, akár tragédiába torkollhat.
A rókát azóta is mindennap látják a faluban. Megkeresésünkre Mirjana Cvijanović, a zombori rendőrigazgatóság szóvivője közölte, hogy a járőrök folyamatosan terepen vannak, és a rendőrség minden asszisztenciáról gondoskodik, ha valamelyik felügyelőség lép az ügyben. Úgy tűnik, a róka még egy ideig vígan sétálgathat törvénykönyvvel a hóna alatt.
