Bármerre is járok a környéken, mindenütt a maguk termelte fűszerpaprikát dicsérik. Nemesmiliticsen nem készülhet kulen, Bácsgyulafalván üszőpörkölt, Bezdánban, Monostorszegen meg Bácskertesen halászlé, Doroszlón pedig birkapörkölt helyben termelt, őrölt paprika nélkül. Hogy ez nem pusztán lokálpatriotizmus és büszkeség kérdése, az kiderült a bezdáni Tóth családdal folytatott beszélgetésből. Ők csak tudják, hiszen az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron a paprikaőrleményük elnyerte a vásár bajnoki érmét, és ez 79 év alatt még nem sikerült másnak.
– Én vagyok a ház ura – mutatkozik be Tóth János, és a nevetéséből kitűnik, a szolgája is egyben. Nem kezet nyújt, hanem a karját, a keze ugyanis maszatos, mert két fiával epres ládákat pakolnak le a teherkocsiról. Most szedték a gyümölcsöt, de a nagybani fölvásárló már úgyszintén családostól várakozik, s mire befejezzük a beszélgetést, el is tűnnek a terméssel. János a felesége, Rózsa gondjaira bíz, ő mindössze néhány percre ül le hozzánk, még a kávéját se issza meg, rohan zuhanyozni, majd Zomborba, intézni az ügyeket. Pedig igencsak esteledik már.
A Tóth család az első Szerbiában, amely alkalmazni kezdte a Fülöp László magyarországi agrártudós által kikísérletezett Pi-technológiát, és elképesztő tapasztalatokra tett szert. Ám előbb a paprikatermesztésről kérdezem a ház asszonyát, hiszen friss az élményük, elnyerték a minőség bajnoka érmet, valamint még három nagy aranyérmet a különféle fűszerpaprikáikkal.
– A mi paprikánk titka, hogy úgy készül, mint nagyanyáink idejében. Kézzel szedjük, előbb természetes úton, majd szárítóval szárítjuk, kézzel csumázzuk, így még véletlenül sem kerülhet bele sérült termés. A másik pedig, hogy mindig sok paprikát termesztünk, 10–20 hektáron, de csak az elsőosztályú termést dolgozzuk fel, a másod- és harmadosztályút leadjuk ipari feldolgozásra – magyarázza Rózsa. – Ez nem biotermelés, mert ahhoz öt éven keresztül nem lenne szabad vegyszert használni a parcellákon, de csak minimális mennyiségben használunk vegyszereket meg műtrágyát, mert a paprikát birkaganéval trágyázzuk, ami köztudottan hajtja a gyomot, így 4-5, de akár 6 alkalommal is meg kell kapálni a földet.
Tóthék 150 birkát tartanak, meg egy csacsit, ezekre két sárhegyi kutya ügyel, megtanultak bánni a juhokkal, és mint a háziasszony meséli, elléskor gondosan őrzik a jószágot, velük alszanak, nehogy illetéktelen a közelükbe kerüljön. A család 12 000 eurós tartományi támogatást nyert a földieper termesztésére, a töveket Olaszországból hozatták.
A kimerítő munka mellett rendszeresen figyelik a pályázatokat?
– Nem rendszeresen, de igyekszünk, korábban így sikerült egy öntözőberendezést is beszereznünk, az idén fizettük vissza a kölcsönt. A pályázatokkal az a baj, hogy kevés információ jut el hozzánk, mármint a faluban élő termelőkhöz, mi is vagy öt éve szerettük volna bejegyeztetni a birkákat, vagyis az anyaállatokat, de senki sem tudott információt adni, hogy miként kell ezt megcsinálni, minden túl van bonyolítva. Valamikor ötezer birkát tartottak a faluban, most kétszáz sincs, pedig az itteni földnek áldás a birkatrágya, a műtrágya csak keveset használ – panaszolja Rózsa.
Fülöp László professzor bámulatos eredményeket ért el a Pi-technológia alkalmazásával, amit a bezdáni származású kiskőszegi vállalkozó, Kontra János igyekszik Szerbia irányába közvetíteni. Önök elsőkként tettek kísérletet vele. Jó dolgokat hallottak az eljárás felől?
– A férjem több másik bezdáni termelővel járt a professzor szlovákiai mintatelepén, utána beszéltek is róla, hogy jó lenne lehozni ezt a technológiát, de valahogy senki sem ugrált érte. Most mi belevágtunk, öt hektár paprikát és a földieper egy részét kezeltük a Pi-vízzel és a mellé járó sóval, baktériumokkal, s harmadnapra a kezelt epertövek öt centivel elhagyták a kezeletleneket. A termés ellenálló, fényes, ízletes és óriási. Az eredményhez mérten nem nagy a befektetés, hektáronként mintegy 50 euró, de egy év után egyharmaddal kevesebb műtrágyát és vegyszert igényel a növény, a harmadik évben pedig még ugyanennyivel csökken az igénye. Ha összeállna tíz gazda, úgy 500 hektáros területtel, a professzor lehozná nekünk a Pi-víz előállítására szolgáló gépet, amit tartósan használhatnánk, minimális térítés mellett, de az emberek nem hisznek semmiben, amíg maguk meg nem tapasztalják. Számunkra már bizonyítva van ennek a technológiának az előnye – fejtegeti a ház asszonya.
Időközben teszünk egy kísérletet, hátha lencsevégre kaphatjuk a csacsit, caplatunk egy ideig a sárban, de föladjuk, a juhok bevették magukat a távoli akácosba. Útközben Rózsa kifejti, hogy huszonöt éves tapasztalatuk van a paprikatermesztésben, így tudják, hogy a talaj adottságai befolyásolják a paprika ízét, színét egyaránt, így nem csoda, hogy minden faluban a saját termésre esküsznek, hiszen ott azt az ízt szokták meg. A Tóth család átlagosan negyven személynek ad munkát. Csemege- és csípős paprikájuk tavaly is, az idén is nagy aranyérmet nyert az újvidéki vásáron, ezt koronázta meg most a minőség bajnoka kitüntetés.
– Nálunk nem várható akkora hozamnövekedés, mint a szlovákiai mintatelepen, ott ugyanis meg tudják duplázni, mert rossz a talaj minősége, és a dupla hozam annyi, mint nálunk a hagyományos termesztés adta maximum – kapcsolódik be a beszélgetésbe János, a házigazda. – Nekünk nem is a termésnövelés a fontos, hanem a műtrágya meg a vegyszerek alkalmazásának csökkentése, az egészséges termés. Szlovákiában megfogott, hogy az ottani tehénfarmon Pi-vízzel itatják a jószágot, Pi-vízzel nevelt gabonával etetik őket, a trágyájukat hatalmas heggyé tolták össze, de annak semmi szaga nem volt, meg legyet sem láttam a környéken. De Kaposváron, Eszéken is csodadolgokat láttam, olyan búzát, ami két hónapig belvíz alatt állt, és nem fulladt be, hanem termést hozott, de a Pi-vizet emberi fogyasztásra is használják, még a sütőiparban is. Én fél órán belül megéheztem, miután megittam egy kis palackkal belőle. Az első eperszüretkor egy kilós dobozzal benn felejtettünk a kocsi csomagtartójában, három nap után találtuk meg, olyan volt, mintha frissen szedtük volna. A másik eper a szedést követő második napon már penészedik. Ez a hosszabb eltarthatóság is sokat nyom a latban amellett, hogy két év múlva hatvan százalékkal kevesebb műtrágya mellett ugyanekkora hozamot és egészséges, tárolható gyümölcsöt kapunk a földről – összegezte Tóth János a Pi-technológiával kapcsolatos első tapasztalatait.
