Immár 16 esztendeje a demokratikus hatalom aktív résztvevője. Milyen gondokkal szembesült és milyen eredményekről számolhat be?
– A VMDK az első demokratikus választásoktól fogva participál a helyi önkormányzatban, azokban a mandátumokban is, amelyekben koalícióban indult, sikerült megtartania az alelnöki tisztséget, illetve egy-két helyet a városi tanácsban. A régió magyarságának érdekében nagy lendülettel indultunk, de idővel szembesülnünk kellett a ténnyel, hogy nagyon nehezen jutunk egyről a kettőre. A most lejáró ciklusban a Magyar Koalíció keretében indulva az oszd meg és uralkodj elvének érvényesítése nyomán az alelnöki poszt elúszott.
Ellenben a városi tanácsban megőriztek egy pozíciót. Kevesen voltak ugyan, de sikerült például elérniük a Dunatáj újraindítását.
– Méghozzá 1999-ben, a bombázások évében. A zombori magyar hetilap pénzelése akkori koalíciós partnereinknek hála, bekerült a költségvetési tételek közé, és a 2004–2008-as ciklusban ezt két másik magyar intézmény, a Berta Ferenc Zsebszínház és a Magyar Polgári Kaszinó esetében is sikerült elérnünk. Ezt a három dolgot akkor nagyon nagy eredménynek tekintettük. Sajnos 2008-tól ezen a téren is visszalépés történt, ezek az intézmények kikerültek a költségvetésből, és pályázniuk kell a finanszírozásért. Ezzel a VMDK tanácsnokai nem értettek egyet, mert úgy gondoljuk, hogy a Berta Ferenc Zsebszínház, a Magyar Polgári Kaszinó és a kisebbségi tájékoztatás nem tehető egy kalapba a horgászok, madarászok, bélyeggyűjtők civil szervezeteivel. Ennek megakadályozásához a két VMDK-s képviselő kiállása sajnos kevés volt. Visszarendeződés történt, ahelyett hogy újabb magyar intézményeket vont volna be a városi hatalom a biztonságot jelentő költségvetési támogatásba. A Magyar Koalícióbeli partnereink ezt a visszarendeződést jóváhagyták, vagyis helyi szinten nem volt őszinte ez a pártkapcsolat. Mi kitartunk az eredeti elképzelésünk mellett, csakhogy most újra kell kezdenünk az építkezést.
Ön a közoktatás kérdéseiben is érintett, szakmája és pozíciója tekintetében egyaránt.
– A városban mindössze egy általános iskolában folyik magyar nyelvű oktatás, és minden évben tíznél kevesebb gyerek indul első osztályba, és ugyanez a helyzet a falvainkban is. Az elmúlt két évben kemény harcot kellett vívnunk, hogy megakadályozzuk a minisztérium által elrendelt osztályösszevonásokat, mert az közvetlenül a magyar nyelvű oktatás elsorvasztását és megszüntetését eredményezné. Nem értünk egyet semmiféle iskolabuszos programmal, mert a szülők előbb íratják szerb tagozatra gyerekeiket, mint hogy 10–20 kilométert utaztassák őket egy iskolaközpontba, tehát fölgyorsul az asszimiláció, másfelől a falvakban az iskola a közösségi élet hordozója, ha ott nem lesz magyar oktatás, az kihat az egész település életére.
Milyen elképzelése van pártja jövőbeli politizálásáról?
– A VMDK soha nem arra törekedett, hogy uralja a közösséget, hanem hogy szolgálja. Amennyiben elnyerjük a választópolgárok bizalmát, csupán úgy leszünk hajlandók részt venni bármilyen hatalomban, ha megállapodunk az általunk támogatott féllel, hogy mi a támogatásunk feltétele, és ezt a megállapodást a nyilvánosság elé tárjuk, hogy a választópolgárok és a civil szervezetek is tudják, mit várunk el a hatalmi többségtől. Mi nem kliensi rendszer alapján politizálunk, a magyar ügyeket támogatjuk, anélkül hogy bárkivel szemben függőségi kapcsolatot alakítanánk ki, nem célunk a párt taglétszámának földuzzasztása, hanem a közösségi célok támogatása.
