Gomboson megálmodták egy hajómalom-skanzen kialakítását az úgynevezett Kisstrandon. Az ötlet még 2010-ben pattant ki, amikor a Pálinkás József vezette Vajdasági Egészségturizmus Klaszter révén a faluvezetés kapcsolatba került a Bajai Hajómalom Egyesülettel. A Dunán a XIX. századtól a XX. század derekáig jelentős számú hajómalom működött, csak Baja térségében közel száz.
Ez adta a magyarországi egyesületnek az ötletet, hogy megmutassa a mai fiataloknak, gyerekeknek, hogy milyen volt egykoron a Duna vízfolyása, valamint hogy a folyón élő emberek miként hasznosították a víz erejét, anélkül, hogy szennyezték volna a környezetüket, mindenekelőtt az életet jelentő folyót. Gombos se szűkölködött hajómalmokban, és mára mutatóban sincs belőlük. Bordás Attila kutatásai szerint az utolsó dunai hajómalom éppen Gomboson volt látható a múlt század nyolcvanas éveiben, erről két ízben a Magyar Szóban is beszámolt, a Létünk folyóirat 2003/3–4 jelzésű számában pedig összefoglaló tanulmányt írt. A gombosi helyi közösség Ruppa Attila tanácselnök vezetésével kapcsolatba lépett Palik Verával, a Bajai Hajómalom Egyesület elnökével és Halmosi Zoltán alelnökkel, ennek eredményeképpen létrejött, és támogatást nyert a Duna nem ismer határokat elnevezésű IPA projektum.
A 85 000 euró összértékű – ebből 32 000 jut Gombosnak – projektum keretében két hajómalom épül, a bajai működő, a gombosi viszont szemléltető jellegű, turisztikai attrakció, voltaképpen egy méretes makett, ami a hajó köré épített hídon minden oldaláról megtekinthető lesz, a létesítményhez kapcsolódó három halászkunyhó pedig múzeumként működik majd. A skanzen minden eleme hagyományos anyagból, a korabeli állapotokat szemléltető kialakítással készül. A tervek szerint a skanzen végső arculatát 2012 novemberéig nyeri el, de időközben már funkcióba kerül. A projektum keretében öt konferenciát is rendeznek, az elsőre Baján került sor az elmúlt szombaton. A szakmatörténeti konferencián dr. Faludi Gábor történész a Duna és Baja kapcsolatáról, dr. Ozsváth Gábor Dániel etnográfus a hajó- és patakmalmokról, Sebők Tibor, a Malomipari Múzeum igazgatója a hajómalmok makettjeiről, Kothencz Kelemen néprajzkutató a Baja környéki hajómalmok történeti emlékeiről tartott előadást, dr. Balázs György pedig a Magyar és Nemzetközi Molinológiai Társaságról mondott ismertetőt. A konferencia mintegy nyolcvan résztvevője között ott volt Gombos Ruppa Attila vezette küldöttsége, áprilisban ők lesznek a következő szakmatörténeti konferencia házigazdái. A bajai konferencia idején kézműves szakemberek gyermekfoglalkozásokat tartottak, az apróbbak rajzoltak és textil virágokat készítettek, a nagyobbak pedig elsajátíthatták a kelt kalács készítésének fortélyát.
