Épülhet a Belgrád–Niš gyorsvasút

Alessandro Bragonzi, az Európai Beruházási Bank nyugat-balkáni regionális irodájának vezetője és Goran Vesić építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter aláírták a Belgrád–Niš gyorsvasútvonal kiépítésére előirányozott beruházási csomag első átutalásáról szóló megállapodást. Az említett projektum az Európai Unió a 10-es Vasúti Közlekedési Folyosó finanszírozási csomagjának keretében valósul meg. A most aláírt megállapodás szerint az egyébként három szakaszban – Belgrád–Velika Plana, Velika Plana–Paraćin és Paraćin–Niš – kivitelezendő projektum Stalać és Đunis közötti 17,7 kilométeres szakaszát építik meg, ez a majdani gyorsvasútvonal Paraćin–Niš szakaszán található.
Az EU 2,25 milliárd eurós finanszírozási csomagot bocsátott Szerbia rendelkezésére, hitel formájában 1,1 milliárd euró az Európai Beruházási Banktól, míg 550 millió euró az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól érkezik, 610 millió eurót pedig az EU adományoz. A projektum teljes értéke 2,77 milliárd euró, a fennmaradó 525 millió eurót a szerbiai költségvetésből biztosítják.
A felek a megállapodást szimbolikusan a belgrádi Prokop vasútállomás és a Ripanj között közlekedő vonaton írták alá, Aleksandar Vučić köztársasági elnök és Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos jelenlétében. A megállapodás aláírása nemcsak Szerbia, hanem az egész Nyugat-Balkán számára meghatározó pillanat, emelte ki Várhelyi Olivér a később Belgrádban megtartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, azért éppen ezt a projektumot választották, mert hiszik, hogy hozzájárulhat a körülmények megváltoztatásához a terepen.

A gyorsvasút úgy a polgárok, mint a gazdasági társaságok számára esszenciális, hangsúlyozta Várhelyi Olivér. Rámutatott, miután elkészül, a gyorsvasút új beruházásokat generál Szerbia déli térségében, ennek köszönhetően pedig új munkahelyek nyílhatnak.
– Legutóbb, amikor Szerbiában jártam, energetikai támogatásról írtunk alá megállapodást, most a közlekedéshez kapcsolódóan. Az EU energetikai támogatási csomagjának első utalása, 150 millió euró, már megérkezett a szerbiai költségvetésbe. Még sok a tennivaló, a cél az, hogy a Nyugat-Balkán az energiahordozók tekintetében az EU külső kapujává váljon – fogalmazott Várhelyi Olivér.
Ez az eddigi egyik legnagyobb projektum, amit Szerbia az EU támogatásával valósít meg, mondta a folytatásban Aleksandar Vučić, kiemelve, hogy amióta 2000-től kezdve Szerbia együttműködik az EU-val, az infrastrukturális projektumokra összesen 420 millió eurót fordítottak. Most az EU majdnem 610 millió eurót ajándékoz Szerbiának, jegyezte meg Aleksandar Vučić, hozzátéve: „Ezért él az ember".
– Tavaly decemberben Nišben 670 euró volt az átlagbér, Kragujevacon 680 euró, míg például a belgrádi Vračaron 1250 euró, Új-Belgrádban 1150 euró, Újvidéken pedig 880 euró. A felsorolt mutatók azt szemléltetik, hogy még sokat kell beruháznunk az ország középső és déli térségébe. Ez a vasútvonal valójában Közép-Európával, valamint a kontinens déli térségével köti össze Szerbiát. Ha Ništ gyorsvasútvonallal kötjük össze Belgráddal, illetve Budapesttel, valamint délen a görögországi városokkal, akkor automatikusan dinamikusabbá válik a vasúti teherszállítás és a gazdasági tevékenység. A Belgrád és Niš közötti 230 kilométeres szakaszon a mostani 6 óra helyett 1 óra 40 perces lesz az utazási idő. Amikor 128 évvel ezelőtt megnyitották a Belgrád–Niš vasútvonalat, 8 órás volt az utazási idő, szinte ugyanannyi, mint amennyi most. Több mint 100 év leforgása alatt alig változott valami. Most elkezdjük megváltoztatni Szerbiát, méghozzá az EU segítségével. Támogatás nélkül nem tudtuk volna előteremteni a projektum kivitelezéséhez szükséges pénzt. Azt is fontos elmondani, hogy Budapest és Niš között négy és fél óránál rövidebb lesz az utazási idő. Ekképpen lehet egy országot fejleszteni. Szerbiának fejlődnie kell, ha szeretné behozni az európai országokhoz képest meglévő lemaradását. A vasúti infrastruktúra tekintetében a következő 10 évben a térség legfejlettebb országává tervezünk avanzsálni – fejtette ki Vučić, majd megerősítette, hogy később Preševo és Észak-Macedónia, valamint Dimitrovgrad és Bulgária irányába fejlesztik a vasúti infrastruktúrát.
Aleksandar Vučić elmondása szerint a Belgrád–Niš gyorsvasútvonalat 2027-ben tervezik befejezni, ezen a vonalon óránkénti 200 kilométeres sebességgel haladhatnak majd a vonatok.