Nézem a hajnali híradót. A gatyarohasztó meleg miatt az állami vasúttársaság palackozott vizet oszt a fővárosi pályaudvarokon, meg az ország nagyobb városaiban. Nem nálunk. Tavaly hatmillió forintot költött erre a MÁV, idén is belejön bár ennyibe, de a menedzsment szerint az utasok becsülik e gesztust. Ugyanebben a híradásban megszólaltat a riporter egy hölgyet, aki mondja, remek ötlet, bár az utasok is készülnek a hőség általi megpróbáltatásokra az utazás során, mindenki tesz a pakkjába ivóvizet, ő is ilyen felszereltséggel érkezett a pályaudvarra. Utána a kamera előtt szemrebbenés nélkül elveszi az asztalról a vizes palackot. Kettőt, a biztonság esetére, ha a hazai nem tartana ki. Vagy, mert ingyen van. Ez utóbbit már a vénségemre belém költözött kisördög mondatja velem, mert szegénykémnek mindenen megakad a szeme.
