Este 6 óra, Szabadka, a Tejpiacnál. Egy középkorú asszony kétségbeesett arccal szólít meg:
– Nem látta a biciklis srácot, aki kikapta a kezemből a pénztárcát és villámgyorsan elhajtott?
– Nem, bevallom, nem figyeltem fel semmi szokatlanra – válaszolom. – Hogy nézett ki?
– Fogalmam sincs, olyan gyorsan lezajlott az egész, hogy nem volt időm megfigyelni. Ide, a henteshez mentem, eszembe sem jutott, hogy fényes nappal elrabolják tőlem az otthon sietősen felkapott pénztárcámat – magyarázza vigyázatlanságát.
Nemrégiben a közelben, a sugárúton egy nyugdíjas asszony nyakáról a saját, első emeleti lakásában tépték le az aranyláncot. Kora délelőtt volt, épp hazaért a piacról, a konyhában letette a bevásárlószatyrot, amikor csöngettek. Azt hitte, a szomszédasszonya vette észre, hogy hazaért a bevásárlásból, és kávézni hívja. Gyanútlanul ajtót nyitott. Egy fiatal pár állt az ajtóban. A nő odalépett a meglepett háziasszonyhoz, egy ügyes, határozott mozdulattal letépte a láncot a nyakából, és sietősen távoztak. Már csapódott a tömbház bejárati ajtaja mögöttük, mire a rémült, meghökkent asszony mozdulni tudott, és átbotorkált a szomszéd lakás ajtajáig, hogy ne legyen egyedül, valakivel megoszthassa a sokkoló élményét.
– Úgy látszik, a piactól hazáig követtek – döbbent rá.
