Felkavarta a politikai életet, különösen a köztársasági képviselőház legutóbbi vitáját annak lehetősége, hogy az Európai Unió befagyaszthatja azokat az összegeket, amelyeket Szerbiának szánt a növekedési tervből. Nem is csoda, hiszen mintegy 1,58 milliárd euróról van szó, vissza nem térítendő összeg, illetve kedvező hitelek formájában, amelynek egy részét a reformtörekvések felgyorsítása mellett az ország infrastrukturális beruházásokra fordíthatja. Számít is rá Szerbia, különösen az előttünk álló EXPO specializált világkiállítás miatt.
Habár a közéletbe folyó vita során folyamatosan, a parlamentben január végén elfogadott igazságügyi törvénycsomagot, a beterjesztő, Uglješa Mrdić, a Szerb Haladó Párt képviselője után csupán Mrdić-törvényként emlegetett jogszabályokat említik a pénzösszegek leállításának fő okaként, a probléma nem ennyire egyszerű.
A Nyugat-Balkánra vonatkozó, 2024 és 2027 közötti időszakot felölelő növekedési terv szerint a rendelkezésre álló 6 milliárdból Szerbia 2027-ig összesen 1,58 milliárd euró támogatást és kedvezményes kölcsönt kaphat. Ám a legutóbbi figyelmeztetések szerint ez az összeg akár meg is rekedhet. Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa ugyanis aggodalmának adott hangot a szerbiai történések miatt az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) hétfői ülésén. Ez alkalommal az igazságszolgáltatás függetlenségét aláásó törvényeket, a tüntetők elleni erőszakos fellépést, valamint a független médiába irányuló beavatkozást emelte ki. Nem ez az első alkalom, hogy ehhez hasonló üzeneteket küld országunk irányába, márciusban és áprilisban többször is véleményt nyilvánított ezekben a témákban, ám talán először merült fel a Szerbiának folyósítható pénzösszegek felfüggesztésének lehetősége.
Ana Brnabić, a köztársasági képviselőház elnöke (Fotó: Beta)
Egyébként a növekedési terv előfinanszírozásából 2025 júniusában Szerbia már megkapott 111 millió eurót, majd ez év januárjában az Európai Bizottság jóváhagyta a reform- és növekedési eszköz első részletét – további 56,5 millió eurót, amelynek csak egy részletét fizették ki, ugyanis az ország nem teljesített mindent a reformprogramból, vagyis jóváhagyta ugyan az árampiaci integrációt, az 5G-hálózat és a vízumharmonizáció reformját, de a legfontosabbak: a választási feltételek javítására vonatkozó törekvések, a korrupció, a médiaszabadság, vagyis az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) Tanácsa megválasztásának terén nem teljesültek maradéktalanul a vállalt kötelezettségek.
Marta Kos amellett, hogy figyelmeztetett arra: fontos lenne az igazságügyi törvényeket összehangolni a Velencei Bizottság ajánlásaival, ezúttal is hangsúlyozta a média függetlenségének jelentőségét, illetve a REM reformját. Azzal a mondatával, miszerint „Ukrajna és Moldávia jól halad az európai integráció útján, a Nyugat-Balkán pedig az elmúlt időszakban gyengébb fejlődést tanúsított”, aggasztó üzenetet küldött, különösen miután kiemelte azt is: üzent a régió államvezetésének, gyorsítsák fel a reformokat, különben a polgárok érzik meg annak következményeit (mint mindig). „A növekedési terv a teljesítményen alapul, és határidőkhöz kötött” – szögezte le.
Éppen a határidők miatt vonta le az ellenzék a következtetést: Szerbiától megvonhatják a pénzeszközöket, annak ellenére, hogy a választási feltételek javítását szolgáló törvénymódosítások már parlamenti eljárásban vannak, a Velencei Bizottság is megküldte a kérdéses igazságügyi törvénycsomag véleménytervezetét, és erről maga Ana Brnabić, a köztársasági képviselőház elnöke számolt be a napokban. Ez alkalommal azt is kiemelte, hogy nem várják meg a végső véleményt, amelyre júniusban lehet számítani, hanem már most megfogalmazott ajánlások alapján módosításokat eszközölnek ki, sőt elrendelte azt is, hogy a jogszabályok kidolgozásánál vegyék figyelembe az uniós jogszabályokkal való összehangoltságot is…
Úgy tűnik, célba talált Marta Kos üzenete. Nagy lendülettel vetették magukat a politikusok a munkába, mégis félő, hogy a körmükre ég a munka. Túl sok az elvesztegetett idő. A szakemberek pedig figyelmeztetnek: a reformprogram elsődleges célja a jogállamiság, a demokrácia, a szabadság, sőt az akadémiai szabadság megteremtése, emellett a külpolitika harmonizációja az EU-val, amit Szerbia kivételével a Nyugat-Balkán összes többi országa meg is tett.
A hetekkel ezelőtt, a belgrádi Bölcsészettudományi Karon bekövetkezett tragédiára reagáló vizsgálati szervek fellépése pedig, amely egyesek szerint az akadémiai szabadság megsértését eredményezte, még az egyedüli, ideiglenesen lezárt, a kultúrával és oktatással foglalkozó 26-os tárgyalási fejezet újra megnyitása is felmerült.
Nyitókép: Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa (Fotó: MTI/EPA)
