Irtó szeszélyes ez az április! Mindenféle téren. Kezdjük az időjárással: reggel fázom, napközben melegem van, azt se tudom, hogyan öltözzek, a kabátba belepunnyadok, a dzsekin átfúj a szél. A zősök is folyamatosan nyavalyognak: az egyiknek hasogat a feje meg fájnak az izmai, a másikat az allergia kínozza, tüsszög és viszket a szeme.
– Képzeld, Tematild – számola be atata –, megkérdezte tőlem az orvos, használok-e szemcseppet. Azt feleltem neki, hogy nem. Mire ő: de miért nem, mikor az olyan jó?! Akkora lelkesedéssel mondta ezt, mintha legalábbis fánkról vagy krémpitéről lenne szó!
– Nem kellene, Tegyula folyton a sütikre gondolnod – pirongatá az öreglány –, tudod, hogy kerülni kellene őket. Még gondolatban is!
– Hát nekem az nem megy, Tematild – rázá a fejét a fater –, hogy a finomságokról a rukkola vagy a brokkoli jusson az eszembe. De még a paprika sem, amit egyébként szeretek.
– Inkább felejtsd el a paprikát, Tegyula – tiltakoza amama. – Betértem tegnap a zöldségeshez, és majd hanyitt estem, amikor megláttam, hogy 800 dinár felett van kilója. Nem is értem, ezt a paprikát a Hormuzi-szoroson keresztül hozzák?! Vagy egyenesen Grönlandról?!
– Ezek szerint drágább, mint a sertéscomb – állapítá meg az öreg. – Javaslom, hogy saláta meg főzelék helyett ezentúl együnk inkább több rántott húst!
– Van a számodra, zomzéd, egy sokkal jobb ajánlatom – közlé az éppen betoppanó Zacsek. – A dubaji csokinak megszületett a szerémségi konkurenciája, a Csoko Csvárák, vagyis a töpörtős csoki!
– Jaj! – borzonga bele már az ínyencség ötletébe is a muter. – Az valami iszonyat lehet.
– Én nem vagyok ennyire elutasító – gondola bele atata. – Van csoki, amiben mogyoró, mandula vagy rizs található. Miért ne lehetne akkor benne finom töpörtyűdarabka is?!
– Igazatok van – ismeré el az öreglány –, ha létezik eurókrémes burek, akkor már szinte minden lehetséges.
– Azt mondják, hogy a csokoládé kakaóbabból készül, ami fán terem, vagyis egyfajta növény – okoskoda a Zacsek. – Következésképp a csoki gyakorlatilag saláta!
– Hát még ha belekerül a töpörtyű: komplett menü! – örvendeze a fater.
– No de rossz hírek is vannak – tájékoztata a Zacsek. – A zokosok szerint, ha elhúzódik a csihi-puhi a Közel-Keleten, akkor azt gazdasági téren az egész világ megérzi majd.
– Magyarán: nehéz idők jönnek – sóhajta amama. – Ismét. Mert amióta az eszemet tudom, itt mindig csak ilyenek voltak.
– Már akinek – helyesbíte az öreg. – Az áprilisi furcsaságok közé tartozik az is, hogy az anyaországban néhány nappal a Magyar Petyi vezette Tisza Párt történelmi győzelme után minden lottójátékban született főnyeremény. Előtte hetekig, hónapokig egyikben sem volt, most ugyanazon a napon mind a négyben: az ötös lottó, a hatos lottó és a Skandináv lottó főnyereményét is elvitték, sőt még a Jokert is sikerült valakinek eltalálnia!
– Gazdára leltek a milliárdok! – fűzé hozzá csípősen a muter.
– A hangneméből ítélve, zomzéd – jegyzé meg a Zacsek –, mintha némi összeesküvést gyanítana a háttérben.
– Á, dehogy – legyinte atata –, csupán különös véletlennek tartom. Egy menő matekossal kiszámíttatták, mekkora a valószínűsége annak, hogy ez megtörténjen. Szerinte rendkívül kicsi, 117 évente egyszer történhet meg.
– Akkor most egy időre mindenki lenyugodhat – heccelőde az öreglány.
A téma kapcsán a Zacseknak a következő vicc jutott az eszébe.
Egy sztárléta megkérdi a barátját, milyen játék az a lottó.
– Drágám, 90 számból el kell találni 5-öt és nyersz.
– Igen, és milyen messziről?!
– Visszatérve a közel-keleti kérdéshez – merenge a fater –, úgy tűnik, a zegény Trampli jól megjárta ezzel a fránya Iránnal!
– Jócskán zuhant az ámerikai főseriff támogatottsága az elmúlt időszakban – nyugtázá amama.
– Néha az az érzésem, ő már szívesen abbahagyná a csihi-puhit, csak nem engedik neki – méláza a Zacsek.
– Bárcsak elismernék, hogy győzött, vagy legalább azt, hogy békét teremtett – csipkelőde az öreg. – Ám semmi ilyen nem történik. Sőt! Ehelyett minduntalan azt üzenik neki: kikapsz!
– No de azt láttátok, hogy a Biblia ünneplése keretében a Trampli a napokban nyilvánosan a Bibliából olvasott fel egy verset? – veté föl a muter.
– Hát ezen a téren ő aztán módfelett hiteles – konstatálá a Zacsek.
– Mármint a keresztényi életvitel gyakorlásában vagy az olvasásban? – kérdé atata.
– No de a Putykó sincs irigylésre méltó hejzetben – taglalá az öreglány. – Nem elég, hogy hat hete neki is folyamatosan csökken a népszerűsége, hanem még egy szemrevaló blogger csaj élesen beolvasott neki, a videó pedig több tízmillió megtekintést ért el.
– Nahát! – csóválá meg a fejét a fater. – Meglehetősen ritka eset az ilyen Oroszország Anyácskában.
– És miket üzent a ruszki halljakendnek a csini influenszer? – kíváncsiskoda a Zacsek.
– Arra figyelmeztette, hogy „az egyre súlyosbodó problémák könnyen kicsúszhatnak az irányítás alól” – részletezé amama. – Azt mondta neki, hogy „az emberek félnek, a művészek félnek, a kormányzók félnek”. Majd hirtelen hozzátette: „Az emberek egy ponton már nem fognak félni, mert annyira összenyomják őket, mint egy feltekert rugót, ami egyszer csak ki fog pattanni.”
– No de foglalkozzunk egy kicsit magunkkal is – válta témát az öreg. – Az olvastam, az EU-ban azon agyalnak, hogy befagyasztanák a Zerbiának szánt másfél milliárdnyi eurót a növekedési terv keretéből, mert aggódnak a demokrácia itteni állapota miatt.
– Magyarán: nem haladunk elég gyorsan azon az úton, amelyet magunkra vállaltunk – pontosítá a Zacsek. – Vagyis problémás minden, amin az EU alapul: a joguralom, a zemberi jogok és a sajtózabadság biztosítása, a korrupció elleni harc, a választások zabadsága, mindezeknek az állapota aligha elégíti ki az elvárásokat, az igazságügy helyzetéről nem is beszélve.
– Most, hogy a Magyar Petyi vezette Tisza megnyerte a magyarországi választásokat – töprenge a muter –, Zerbiának még maradt partnere az EU-ban?
– Talán még a Micron – válaszola atata –, de ő is inkább csak bizniszel a zerbekkel, mintsem haverkodik, meg hamarosan távozik, mert lejár neki a mandátuma és már nem választható újra.
– Tényleg, van hír arról, mikor lesznek nálunk a választások? – érdeklőde az öreglány.
– A zállamfőtől annyit tudni, hogy állítólag Gyurgyévdánra, vagyis május 6-ra megtudjuk, mikor lesz politikai megmérettetés – ismerteté a fater.
– Hűha! A Vučko rettentően felcsigázza az érdeklődést a választások iránt – álmélkoda amama.
– Közben meg rendületlenül konzultál a pártokkal a választások kiírása kapcsán – tudatá a Zacsek.
– Halljátok, én azt sem tudtam, hogy ennyiféle párt van hatalmon – csodálkoza az öreg.
– Szerintem a nyárra írja ki a választásokat – találgatá a muter.
– Uborkaszezonra, amikor a fű se nő?! – hüledeze a Zacsek.
– Nem is olyan lehetetlen, zomzéd – spekulála atata. – Úgy kalkulál, akkor sokan elmennek nyaralni, az itthoniaknak meg majd lóg a belük a forróságban, nem lesz kedvük kampányolni, szavazókat toborozni, kevesebben mennek el szavazni, és könnyebb lesz nyerni.
– Így egy kicsit csökkentheti annak kockázatát, hogy olyan sokan elmenjenek voksolni, mint Magyarországon – szögezé le az öreglány.
Pistike, lottószelvényekkel matekozó kisinfluenszer
