Zenta község területén az elmúlt két hétben lázas készülődés előzte meg az aratást. Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke kérdésünkre beszámolt róla, hogy megtörténtek a tűzvédelmi ellenőrzések, a tanfolyamok és a mezőgazdasági gépek ellenőrzése, valamint a tűzoltópalackok hitelesítése.
– Ezeket sokan teherként élik meg, de az elmúlt évek tűzesetei bizonyították, hogy szükség van rájuk, különösen azért, mert a szél szinte egész nyáron állandó kockázati tényező. A határban a vetések nagy része már beérett, és tűzveszélyessé vált – magyarázta.
A gazdakör elnöke elmondta, hogy az árpaföldeken már elkezdődött az aratás, a termelők azonban bizonytalan helyzetben vannak, mert a felvásárlók még nem tették egyértelműen közzé az árakat. Az árpa átvételi áraként jelenleg 17–18 dinárt említenek, viszont legalább 25–26 dinárnak kellene lennie ahhoz, hogy kifizetődő legyen, 28 dináros átvételi ár esetében pedig némi kereset is maradna a gazdáknak. A termés Kobrehel szerint nagyon változó, és holdanként 20–40 mázsa közötti árpatermést lehet elkönyvelni, de hangsúlyozza, hogy átlagot nehéz mondani, mert néhány liter csapadékkülönbség is többmázsás eltérést okozhat hektáronként.
– A búza aratása is hamarosan, nagyjából tíz napon belül megindulhat. A búzamennyiséget illetően is jelentős különbségekről beszélhetünk. Egyes vetések ugyanis „megsültek”, a levelek elszáradtak, és a termés mennyisége döntően attól függ, hogy elegendő esőt kapott-e a növény. Az agrotechnika, a gombaölő szeres védekezés és a talaj állapota is számít, de víz nélkül nincs termés – jegyezte meg, és hozzátette, hogy a talaj humusztartalmának csökkenése is gondot jelent. Ugyanakkor hosszú távon fenntarthatatlan ivóvízzel öntözni olyan mezőgazdasági kultúrákat, amelyek termését aztán alacsony áron vásárolják fel.
Ennek ellenére úgy véli, a térségben nem kell gabonahiánytól tartani, mert sok őszi vetés került a földekbe, és a tárolókapacitások is elegendőnek tűnnek. Ugyanakkor igazságtalannak tartja, hogy amíg a terményért 17–18 dinárt fizetnek, a gazdák a takarmányboltban 70–80 dinárt adnak egy kilogramm késztápért.
Az árpával és a búzával szemben Zenta község területén repcetermésről szinte nem is beszélhetünk. Kevés repcetábla maradt, mert az őszi szárazság miatt sokan nem merték elvetni, ahol pedig mégis elvetették, ott gyenge volt a kelés, későn erősödött meg a növény, és sok helyen nem lett belőle értékelhető termés.
A napraforgó viszont jelenleg szépen fejlődik, mivel a meleg időjárás kedvezett neki, és az eddig lehullott csapadék is sokat segített. A fácán, a nyúl, a örvös galamb és más vadak azonban megritkították az állományt.
A Zentai Gazdakör elnöke szerint a következő hetek döntőek lesznek, mert a talaj felső 30 centimétere ugyan átnedvesedett, de alatta poros, száraz réteg található. Amennyiben viszont júliusban nem éri csapadék, a napraforgó a szívóssága ellenére is megszenvedheti a nagy meleget.
Kobrehel a kukoricatermésről már borúlátóbban nyilatkozott. Elmondta, hogy a térségben már alig foglalkoznak a termesztésével, egyrészt mert nehéz megbízhatóan megtermelni, másrészt azért, mert a jószágállomány is csökkent. A meglévő kukoricatáblák most még szépek, de kérdéses, hogy lesz-e rajtuk termés. Kobrehel Ervin szerint az öntözés sem jelentett mindenhol megoldást: a nagy hőségben a növények akár öntözés mellett is károsodhattak, mert a forróság és a száraz talaj együtt túl nagy stresszt jelent számukra.
A Zentai Gazdakör elöljárója elmondta azt is, hogy az utóbbi években a Magyarok Kenyere programot továbbra is nagy népszerűség övezi tartományunk területén, a gazdák nehéz helyzetük ellenére is erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy adományukkal hozzájáruljanak a program sikerességéhez, és van, aki fél zsák, más egy zsák búzát vagy lisztet adományoz. Az adományokat különféle humanitárius szervezetekhez és a rászorulókhoz juttatják el.
Nyitókép: Hamarosan aratják a búzát is (Fotó: Gergely József felvétele)
