Dr. Hicsik Dóra Irodalom a semmiben – A Bácsmegyei Napló-sztori című kötetét mutatták be a szabadkai Klara és Rosa Egyesület kerthelyiségében. A kiadvány a szerző doktori disszertációjának a könyvváltozata és a Bácsmegyei Napló történetét dolgozza fel. Az est folyamán Hicsik Dórával Berényi Emőke beszélgetett. Egyebek közt szó volt arról, hogy a Bácsmegyei Napló a húszas-harmincas évek legolvasottabb lapja volt a térségben, és ezt mivel tudta elérni dr. Fenyves Ferenc szerkesztő.
– Az ő idejében ez egy nívós, színvonalas lap volt, és a vajdasági magyar irodalom kialakulásának egyik fő helyszíne. Fenyves Ferenc nagyon jól értett a szerkesztéshez. A legnehezebb időkben lett a Bácsmegyei Napló főszerkesztője, tulajdonosa, kiadója, mégis túlvitte a lapot az első világháborún, a gazdasági válságon és Trianonon is. Jó logikával rendelkezett, furfangos volt, kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezett. Az általa készített Bácsmegyei Napló mindenkihez szólt. A lapban nemcsak szabadkai hírek kaptak helyet, a legapróbb vajdasági falvakból is küldtek neki tudósításokat, ugyanakkor Budapestről, Párizsból, Berlinből és más nagy európai városból. Rengeteg nyereményjátékot indított el, nagy nyereményeket biztosított, pályázatokat hirdetett, és nem maradtak ki a keresztrejtvények, valamint a gyermektartalmak sem. Különféle mellékletekkel gazdagította a lapot, például irodalomi melléklettel, amiben számos ígéretes vajdasági szerzőnek nyílt alkalma publikálni. A vajdasági magyar irodalom magvát képezhették volna, ha túlélik a második világháborút – magyarázta a kötet szerzője.
Hicsik Dóra szenvedélyes Kosztolányi-kutatóként is ismert a vajdasági magyarság irodalomkedvelő közönségének, így a beszélgetésből Kosztolányi sem maradhatott ki, hiszen a neves irodalmárunk is publikált a Bácsmegyei Naplóban. Ráadásul Fenyves Ferenc és Kosztolányi iskolatársak voltak, sokat vitatkoztak a gimis önképzőkörben, és Fenyves bírálata vezetett oda, hogy Kosztolányit végül kicsapják a gimiből. A halálakor Kosztolányi mégis barátként emlékezett meg róla.
– Kosztolányi akkor távol volt, és Fenyves Ferenc Szabadkához kötötte. A halála minden bizonnyal emiatt is mélyebben érintette – mondta Hicsik Dóra.
A kötet a MILKO Egyesület kiadásában, a Minerva Könyvképző 31. kiadványaként jelent meg. Az egybegyűlteket Halbrohr Tamás felelős kiadó, a Minerva Könyvképző vezetője köszöntötte.
Nyitókép: Fotó: Lukács Melinda
