2024. április 25., csütörtök

Palics a régi képeslapokon

Pénteken a Palicsi Magyar Művelődési Egyesület szervezésében az egyesület székházában Kubičković Ákos történész tartott előadást. Az érdeklődők a Palics a képeslapok tükrében című előadásban a XIX. század végén és a XX. század elején forgalmazott fekete-fehér és színes képeslapokat ismerhettek meg.

(Fotó: Benedek Miklós)

(Fotó: Benedek Miklós)

Előadása elején Kubičković Ákos visszatekintett a képeslapok történetére. Mint megtudtuk, az Osztrák–Magyar Monarchia magyar területén 1896-tól, vagyis a millennium évétől terjedtek el a képeslapok. Palicsot már a XIX. században jelentős turisztikai úti célként tartották számon, így a településnek igen korán saját képeslapjai lettek, amelyek leginkább az itt lévő épületeket, természeti környezetet, elsősorban a tavat és a parkot ábrázolták. A XIX. század végén kiadott képeslapokon számos olyan épület látható, amely ma már nem létezik, és ezek sokat elárulnak magáról a település történetéről is. Az előadás során az előadó és közönsége közösen igyekezett meghatározni egy-egy épület pontos helyét. Miután a XX. század második évtizedében felépültek a Palicson ma is álló és közismert szecessziós épületek, ezek kerültek a képeslapkészítők fókuszába. Szinte minden szecessziós épület megjelent a képeslapokon, még az a zenepavilon is, amely felett sokszor elsiklik az emberek tekintete. Előadásában a történész igyekezett felhívni a hallgatóság figyelmét a képeslapok érdekesnek tűnő részleteire, így például a Víztornyot ábrázoló képeslapok egyikén látható villamosra, vagy a Vigadót ábrázoló képeslapon megfigyelhető oszlopokra, amik arra utalnak, hogy az épület építését még be sem fejezték, amikor megörökítették azt. A képeslapok a palicsi nagypark történetéről is árulkodnak, hisz az abban ma is meglévő fák egyes képeslapokon csemeteként láthatóak.

Kubičković Ákos elmondása szerint a Szabadkai Városi Múzeum állományában körülbelül 200 darab Palicsot ábrázoló képeslap van, és ő az 1930-as évek előtt kiadott képeslapokat dolgozta fel, amelyek a település aranykorát mutatják be.

Nyitókép: (Fotó: Benedek Miklós)