2024. április 20., szombat

Flaszterkoptatással a csillagokig!

– Szabi, ettől nagyobb majomságot még nem láttam! – adta tudtul bánatát a főnököm tegnap a privát csapatgyűlés közepette.

Problémája a cégvezetőség által bevezetett „stopperóra volt”, vagyis az a digitális kütyü, ami a számítógépen méri, hogy mennyi időt szánunk rá bizonyos feladatokra, hogy könnyebb legyen felmérni, melyik projekttel bíbelődünk a legtöbbet.

– Érted, startban még azt gondoltam, hogy lesz értelme. Látni fogják, hogy a csapatunk jól teljesít, egyetlen projekt sem stagnál, mindenhol azonnal azonosítjuk a problémákat, stratégiát készítünk, leellenőrizzük a beérkezett anyagot, megírjuk, vagy megszerkesztjük azt, ami hiányzik és megyünk tovább. Ezért a legutóbbi tanácskozáson fejmosást kaptam, mert a mi csapatunk túl kevés időt tölt el a feladatain, amiből arra következtetnek a vezetők, hogy nem dolgozunk, hanem itt koptatjuk a flasztert – háborgott.

– Azt sem látják, hogy a munka kész, és hogy az eredmények kielégítőek? – kérdezte a kolléganőm.

– Az őket, úgy néz ki, nem is igazán érdekli. Éppen a minap figyeltem, fél órát mértem le egy feladatra, még a kolléga a másik csapatból másfelet. Most fizetésemelést fog kapni mert ő „jól” dolgozik. Kérem, nem jól dolgozik, hanem lassan. Ha ugyanarra a feladatra háromszor annyi idő kell neki, mint nekem, akkor nem ott kell kezdeni a cégben eluralkodott káosz rendezését, hogy annak adunk béremelést, aki olyan lassan dolgozik, mintha valamelyik állami vállalatban lenne a tolóablak mögötti kisasszony. De végül is, ez legyen a legkisebb probléma. Mától mindenki kapcsolja be az időmérő applikációt, aztán vegye elő Tolsztojt, és uccu neki! Teljes gőzzel „melózunk” a fizetésemelésig! Ez parancs! – adta ki a főnöknő az ukázt.

Azóta 170 százalékkal nőtt az én produktivitásom is: teljes nyolcvankilenc perc kellett ahhoz, hogy két címet kitaláljak és elküldjek üzenetben.

Már a nagyobb fizetést is elköltöttem gondolatban, arra is vagy kellett negyvenöt perc.

Azt mondta mindenki, hogy a szocializmus meg a kommunizmus utópia. Nem tudom, hogy a kapitalizmus minek számít, ha saját maga ellen dolgozik. Abszurdum?