Választást követel az ellenzék

A NATO-bombázás kezdete évfordulójának alkalmából az ország több városában is szimbolikusan 12 óra 44 perckor kezdődött meg az Új Szerbiai Demokrata Párt, az Esküvetők Szerb Pártja, a Dveri Szerb Mozgalom és a Szerbiai Királyság Megújhodási Mozgalom (POKS), azaz az úgynevezett államalapító ellenzék szervezte tiltakozó rendezvény. A nagyjából 60 perces rendezvény kezdetének időpontjával a szervezők az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatára szerettek volna utalni. Az említett négy párt képviselőinek értékelése szerint a szerb államvezetés megfeledkezett a dokumentumról, „noha az ütőkártya lenne a Koszovóért folytatott küzdelemben”. Belgrádban, blokkolva a forgalmat, a szerb kormány épülete előtt tüntettek a német–francia, azaz az európai normalizációs terv ellen, Aleksandar Vučić államelnök lemondását és a rendkívüli parlamenti választások kiírását követelve, az árulás és a lemondás szavakat skandálva, miközben szerb hazafias dalok szóltak. A főváros mellett többek között Újvidéken, Nišben, Loznicán, Čačakon, Šabacon és Kruševacon is tüntettek a nemzeti érzületű pártok, valamint polgárok.

Belgrádban NikolaDragićević, az Eskütevők Szerb Pártja köztársasági parlamenti frakcióvezetőjének helyettese szólalt fel elsőként, mondva: „A NATO ismét Szerbia kapuin kopogtat. Képviselői ezúttal nem egyenruhában, hanem öltönyben és nyakkendőben érkeztek, ám a cél ugyanaz, mint 1999-ben volt, nevezetesen Koszovó elrablása. Azt kérik, hogy önként mondjunk le saját országunkról és népünkről.” Noha a Koszovóval kapcsolatos ilyen jellegű döntések meghozatalára nem kapott felhatalmazást, az államvezetés folyamatosan rosszul határoz, tette hozzá. Mint arra Dragićević rámutatott, ha kiírják a rendkívüli választásokat, a hatalmi pártok Koszovó elszakítását is belefoglalhatják választási programjukba, a nép pedig dönthet, hogy támogatja-e azt.

Hasonló szellemiségben szólalt fel VojislavMihailović, a POKS elnöke: habár jelenleg senki nem dob bombákat Szerbiára, a nyugat valamikori politikája változatlan. A szerbiai hatalmi struktúrák aktuális összetételének képviselői közül 1999-ben többen is hatalmon voltak, napjainkban pedig a valamikori agresszorral együttműködve igyekeznek kiteljesíteni Koszovó Szerbiától való elszakadásának folyamatát, tette hozzá, mondva, hogy a tiltakozást folytatják, abban bízva, hogy egyre többen csatlakoznak hozzájuk és követelik a rendkívüli választások kiírását.

MilošJovanović, az Új Szerbiai Demokrata Párt elnöke szerint az ország stabilitását és biztonságát kizárólag Aleksandar Vučić veszélyezteti, „alkotmányellenes és hazaáruló tevékenységével”. Hozzátette, Vučić elfogadta a megállapodást, amellyel Szerbia rábólint Koszovó elszakadására. A választásokat a hatalom minden szintjén ki kell írni, hiszen ebben a kérdésben csakis a nép dönthet, nyomatékosította Jovanović.

A forgalmat szimbolikusan blokkolták, utalva arra, hogy a hatalom kisajátította a médiát, így amennyiben valaki nem ugyanúgy vélekedik a német–francia tervről, mint a hatalom, nem kap teret a médiában, hangsúlyozta BoškoObradović, a Dveri elnöke. Rámutatott, a parlament sem működik, noha a tavaszi rendes ülésszaknak március 1-jén meg kellett volna kezdődnie. A tüntetők az ország szuverenitását védelmezik, emelte ki Obradović, majd bejelentette, hogy a megállapodás és az implementációs csatolmány elfogadása miatt bűnvádi feljelentést tesznek Aleksandar Vučić ellen, valamint beadvánnyal fordulnak az Alkotmánybírósághoz.