A szerbiai pénzintézetek kihasználták az államvezetések harcát az infláció ellen: a kölcsönökre felszámolt kamatokat ugyanis nagyobb mértékben növelték, mint amennyivel emelték a lakosok megtakarítására elszámolt kamatokat. Így megnövelték a jövedelmüket – írja a Danas. A lap szakemberei hozzáteszik: az elmúlt egy évben a lakosok és a vállalkozók is kénytelenek szembenézni a változó kamatrészt tartalmazó hiteleik jelentős drágulásával.
Tavaly július óta ugyanis az Európai Központi Bank hatszor emelte az irányadó banki alapkamatot, így 0-ról 3,5 százalékra növekedtek a kamatlábak, s ez automatikusan növelte az Euribor értékét is. Ezáltal pedig mindazoknak a hitele drágult, akik euróalapú kölcsönt vettek fel. Ugyanebben az időszakban a Szerb Nemzeti Bank is 12-szer változtatta az irányadó banki alapkamatot, ami az elmúlt hónapokban 1 százalékról 5,75-re növekedett. Ez viszont azokat érintette, akik dináralapú hitelelszámolásra szerződtek.
A drágítások az adósokat terhelték, a takarékoskodóknak viszont jól kellett volna járniuk a változásokkal. A Demostat elemzése szerint azonban nem ez történt: bár a bankok emeltek a letétekre elszámolt kamatokon, mégsem tették ezt akkora mértékben, mint amennyivel növelték a kölcsönök kamatlábait. Az országos pénzintézet adatai ugyanis azt mutatják, hogy az idén januárban a szerbiai bankok átlag 3,08 százalékos kamatot fizettek a lakosság és a gazdasági személyek már létező letétjeire: az pedig csupán 1,92 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor az érvényben levő hitelszerződések kamatlábát 4,34 százalékról 6,74 százalékra emelték, azaz 2,4 százalékos növelést érvényesítettek az infláció ideje alatt. Az elmúlt egy évben tehát csaknem 0,5 százalékkal magasabb arányban drágították az érvényes hiteleket, mint amennyivel növelték a már lekötött letétekre elszámolt kamatokat. Az idén januárban megkötött hitel- és letétszerződések között ez a különbség 0,2 százalékos.
A LAKOSSÁG JÁRT A LEGROSSZABBUL
A szakértők szerint az említett adatok nem tükrözik teljesen a valóságot, mert a lakosság rosszabbul járt a bankok drágításaival, mint a gazdasági személyek. A vállalkozók és cégek letétjei esetében ugyanis 3,21 százalékra emelték a haszonpénz arányát a bankok, a lakosok létező megtakarításaira viszont csak 0,86 százalékos növelést eszközöltek. A lakosoknak az új szerződések esetében is átlagban csak 1,82 százalékos kamatot fizetnek, a gazdasági személyek esetében pedig ennek csaknem a dupláját, azaz 3,51 százalékos letéti kamatot hagynak jóvá.
A különbségtétel nem újdonság a pénzügyi világban: a hazai és külföldi bankok is kihasználják azt a tényt, hogy a lakosok jelentősen gyengébben követik a letétekre elszámolt kamatlábak változását, mint a vállalkozók vagy a cégek. Ugyanakkor 1-2 százalékos emelés miatt még nem bontják fel a szerződéseiket a bankokkal, a gazdasági személyek viszont ezt sokkal előbb megteszik. A bankok magasabb jövedelmének lehetőségét tehát maguk a lakosok biztosítják a hűségükkel – vonják le a következtetést a gazdasági elemzők.
Hozzáteszik: a pénzintézetek sokkal óvatosabbak voltak a hitelek esetében. A kölcsönökre elszámolt kamatokat ugyanis hasonló arányban növelték a lakosok körében és a gazdasági személyek esetében is. A már leszerződött hiteleknél a vállalkozók és cégek jártak valamelyest rosszabbul, hisz számukra átlag 2,56 százalékkal emelkedtek a kamatlábak az elmúlt évben, a lakosok hitelei pedig 2,19 százalékkal drágultak. Ám ezt az adatot is annak tükrében kell vizsgálni, hogy a lakosok kölcsöneire vonatkozó kamatlábak eleve jelentősen magasabbak, mint a gazdasági személyek hiteleire vonatkozók. Az idén januárban ugyanis a vállalkozók és cégek hiteleinek átlagos kamatlába 5,34 százalék volt, a lakosok szerződéseiben foglalt kamatok viszont átlag 8,16 százalékot tettek ki – magyarázzák a szakértők.
Kiemelik, hogy az új hitelekre vonatkozó feltételek is inkább a lakosságot terhelték: esetükben 3,96 százalékkal drágultak a kölcsönök, a gazdaság számára viszont 2,93 százalékkal emelkedtek azon hitelek kamatlábai, amelyekre az idén szerződtek le az ügyfelek. Így jelenleg a lakosok átlag 10,66 százalékos kamattal tudnak kölcsönhöz jutni, a gazdasági személyek viszont 5,46 százalékos terheléssel tehetik ezt meg.
SZERBIÁBAN A KAMATOK MAGASABBAK, MINT A RÉGIÓBAN
Országunkban a kamatlábak átlaga magasabb, mint a szomszédos államokban – állítják a gazdasági elemzők. Horvátországban ugyanis az újonnan megkötött, euróalapú letétekre átlag 0,15 százalékos kamatot fizetnek a bankok a lakosságnak, a gazdasági személyeknek viszont 1,29 százalékos haszonpénzt számolnak fel. A létező megtakarítások esetében viszont 0,21 százalékos, illetve 0,77 százalékos kamatot érvényesítenek a lakosok, valamint a gazdasági személyek letétjeire. Ugyanakkor a kölcsönökre felszámolt kamatok is alacsonyabbak Horvátországban: 0,5-től 2 százalékig olcsóbban lehet hitelt felvenni a szomszédos országban, mint minálunk.
Montenegróban a letétekre 0,34, illetve 0,21 százalékos kamatokat érvényesítenek. Ugyanakkor a lakosok hitelei esetében magasabb kamatlábakat számolnak el, mint Szerbiában, a gazdasági személyek viszont olcsóbban tudnak kölcsönhöz jutni. Észak-Macedóniában fordított a helyzet: a lakosok hitelei olcsóbbak, a vállalkozók és cégek kölcsönei viszont drágábbak, mint Szerbiában. Az ottani bankok a letétekre átlag 0,66-0,69 százalékos jutalékot számolnak fel.
A szakemberek szerint még nincs vége a törlesztőrészletek növekedésének. A bankok ugyanis a helyzethez alkalmazkodva továbbra is változtatják a feltételeiket: az Európai Központi Bank a múlt hét végén további 0,5 százalékkal emelte a banki alapkamatot. Az infláció elleni küzdelem tehát még tart, így tovább fokozódhatnak az adósok gondjai is – figyelmeztetnek a gazdasági elemzők.
