2024. április 20., szombat

A székely varrottas mintakincsörökség hű őrzője

A hertelendyfalvi Erős Mária a népi kézművesség területén végzett munkájáért vehette át a VMMSZ Plakett díját

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Plakett díjjal tüntette ki a hertelendyfalvi Erős Máriát a székely varrottas mintakincsörökség továbbvitele terén végzett elhivatott szolgálatáért. A főként székely varrottast készítő kézműves örömmel emlékezett vissza fiatal korára, ekkor készítette ugyanis első munkáit.

– Édesanyám és idősebb testvéreim mellett tanultam meg az első öltéseket. Volt egy könyvünk, amit Kocsis Antalné Márta adott ki 1974-ben. Ő volt az, aki összegyűjtötte a régi párnavégeket, lepedőket, és megőrzött egy-egy mintát belőlük. Ezeket átrajzolta és kiadott egy könyvet, melyben szerepelt a varrottasnak a leírása és kidolgozása is. Ez a könyv járt kézről kézre a településen, én is sok mindent megtanultam belőle. A hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesületben is sok mindent elsajátítottam. Nagyon sok időt töltöttem ott, hiszen abban az időben nem volt telefon, nem volt tévé, ezért az egyesületben barátkoztunk. Nagyon sok mindent ott tanultunk meg, például táncolni és kézimunkázni is. Évek múltán aztán megalakult a kézimunkacsoport, amely keretében hetente kétszer vagy háromszor összejöttek az asszonyok és varrtak. Tanultunk egymástól és jól éreztük magunkat  – mesélte Mária, aki 1999-ben az egyesületbe járó asszonyok csoportvezetőjévé vált, ekkor vett első alkalommal részt Csókán, a kézimunkázók és gyűjtők nemzetközi kiállításán – a MIRK-en. Itt kapta meg az első arany minősítésű értékelést az újonnan kidolgozott székely varrottas terítőért. Az elkövetkező években rendszeresen megjelent munkáival a vándorjellegű nemzetközi kiállításon, ahol újabb és újabb kézimunka-darabokért érdemelt ki rangos díjakat és elismeréseket. Elmondása szerint a székely varrottast mindenhol nagy elismeréssel fogadták.

– Egyik kézimunkát sem könnyű varrni, de a székely varrottasnál egyáltalán nem lehet hibázni, mert hogyha egy szálat eltévesztesz, akkor a másik végén, vagy mondjuk egy terítőnek a végén nem jön össze a minta. Úgyhogy hibát véteni nem lehet. Sok türelem kell hozzá, rá kell szánni az időt. Előre ki kell számolni és beosztani minden négyzetet, utána lehet csak elkezdeni a varrást – magyarázta.

Fotó: Gergely Árpád

Fotó: Gergely Árpád

Mária több évtizedes odaadó munkáját koronázta meg az elődjeitől megtanult és általa türelmesen átrajzolt, tervezett minták gyűjteménye, a Székely varrottas mintakincsörökség című könyve, amely tavaly látott napvilágot a Hagyományok Háza, a Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, valamint a pancsovai Petőfi Sándor, Magyar Művelődési Egyesület közös összefogásával. A mintagyűjteményt, amely azóta már sok kézimunkázó kezébe került, a szerző féltve őrzött emlékei, saját kezűleg varrt munkáinak fényképei teszik még színesebbé. 

– A könyvön nagyon sokat dolgoztunk. Rengeteg adatom volt, így minden pontosan le van írva benne. Például az is, hogy miként zajlott az élet a Tamási Áron Művelődési Egyesületben. A könyv körülbelül hatvan  kézimunkamintát tartalmaz. Szerettem volna, ha nem azok a megszabott minták kerülnek be, amiket őseink hoztak. Azóta sok minden változott, sok év elmúlt és a XXI. században más igények vannak, más a hozzáállás a kézimunkához. Másrészről pedig a pályázatokon is mindig azt mondták nekem, hogy a munkáimba csempésszek be valami egyedit, ami az enyém. Az alapminták tehát megmaradtak, de volt, amit megváltoztattam, hozzáadtam vagy másképp rajzoltam. Tényleg sok munka volt a könyvvel, de azt gondolom, hogy megérte. Aki a későbbiekben a kezébe veszi, annak lesz egy biztos kiindulópontja. Nagyon bízom benne, hogy lesz aki előveszi majd, és készít belőle valamit, ezzel is továbbörökítve a székely varrottast.

Erős Mária életkora és életkörülményei hatására az utóbbi időben egyre kevesebbet fog tűt a kezébe, de ennek ellenére szívesen mutatja be meglévő kézimunkáit látogatóinak, és örömmel vesz részt kisebb kiállításokon. Emellett szívesen tanít is.

– Mára megváltozott a világ, kevesebben kézimunkáznak, mert nagyon időigényes. A fiatalok állandóan rohannak és nem érnek rá. A varráshoz azonban rengeteg idő kell. Hosszú órák múlnak el míg egy terítő, egy párna, vagy valami más elkészül. Itt Henterendyfalván vannak még, akik varrják a székely varrottast, de már nem olyan nagyméretűben. Én szívesen segítek bárkinek, aki megkér, mert nagyon örülnék, ha nem veszne el a tudás – mondta.

Erős Mária munkáját számos elismeréssel jutalmazták, megtisztelőnek tartja, hogy a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség díját is átvehette, hiszen ez egy jó visszajelzés arra, hogy észrevették és méltányolják munkáját.

Nyitókép: Fotó: Gergely Árpád